Orbán Viktor kijelentései nem tükrözik a valóságot, és a 2026-os választások után komoly következményekkel kell szembenézni a 2500 milliárd forintos kiigazítási szükséglet miatt.
Idén a magyar gazdaság számára nem ígérkezik kedvezőnek a helyzet, hiszen a harmadik negyedévben tapasztalt 0%-os növekedés után 2025-re csupán fél százalékos éves GDP-növekedés várható, ráadásul számos lefelé irányuló kockázat is fenyeget - nyilatkozta Németh Dávid.
A K&H Bank vezető elemzője a pénzintézet legutóbbi sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy jövőre a gazdasági növekedés mértéke 2,3-2,4 százalék között mozoghat. Ez a szám jelentősen elmarad az Orbán-kormány által kitűzött 4,1 százalékos céltól. Az elemző véleménye szerint azonban a jövő évben a beruházások terén már nem várható visszaesés. Sőt, a régóta várt autóipari befektetések, mint a BYD és a CATL, várhatóan életbe lépnek, miközben a kormányzati kiadások is növekedni fognak. Ezen folyamatok mellett a lakossági fogyasztás is hozzájárul majd a gazdasági növekedés erősítéséhez.
A várt repülőrajtnak nyoma sincs, helyette a 0 százalékos gazdasági növekedés valósága köszöntött ránk. Nagy Márton véleménye szerint pedig decemberig nem is számíthatunk fáklyásmenetre.
Az inflációs trendek alapján a szeptemberi 4,3 százalékról decemberre 3,5 százalékra, majd 2026 februárjára 2,6 százalékra történő lassulás várható. Ez a helyzet lehetőséget teremthetne a jegybank számára a kamatok mérséklésére, azonban ennek esélye mindössze 20-30 százalékra tehető, mivel az infláció csökkenése valószínűleg nem bizonyul tartósnak. A választások után várhatóan megszüntetik az árrésstopot, ami, együtt a meglévő inflációs nyomásokkal, a fogyasztói árak növekedését 4 százalékra emelheti, de a költségvetési kiigazítások szerkezetétől függően - amire a választások után elengedhetetlenül szükség lesz - akár 4,5 százalékra is ugrálhat. Ennek következtében a jegybank várhatóan 2026 második feléig nem fogja sürgetni a kamatcsökkentést - nyilatkozta Németh Dávid.
A magyarok több mint fele az Orbán-kormányt teszi felelőssé a drágulásért, a fideszeseknek is csak a 11 százaléka érzi, hogy az árrésstop miatt kevesebbet fizetMegnéztük az árakat, a kereskedők visszafogták magukat, az árrésstop viszont hatástalan marad az inflációval szemben
A jegybank számára az infláció mértékének kontrollálása érdekében egyre lényegesebb az erős forint fenntartása. Ennek következtében a következő hónapokban valószínű, hogy a forint további erősödésen megy keresztül. A hétfői kereskedés során az euró árfolyama már meghaladta a 388 forintot; ha ez az erősödési tendencia folytatódik, akkor középtávon akár a 385 forint alatti euró árfolyamok is reálisnak tűnnek. A közelgő választások fényében látható, hogy a piac egy része a kormányváltás lehetőségére készül, ami kedvezően hathat a forint helyzetére. A befektetők a lengyel példát veszik alapul, ahol Donald Tusk győzelme után azonnal hozzáférhetővé váltak az uniós támogatások. Ha a Tisza Párt hatalomra kerül 2026-ban, akkor hasonló forinterősítő jelenség bontakozhat ki, és nem zárható ki, hogy a jelenlegi erősödés mögött spekulatív tranzakciók állnak – osztotta meg véleményét az elemző.
Orbán Viktor kijelentette: "Tegnap óta egyértelművé vált, hogy a nemzetközi banki körök támogatásukkal a Tisza mögé álltak."
Németh Dávid véleménye szerint a választások után a kormány, függetlenül attól, hogy milyen politikai irányvonalat képvisel, sürgősen nekilát a költségvetés rendbetételének és az államháztartási hiány csökkentésének. Az államháztartás tavaly még 0 százalékos (kamatkiadásoktól mentes) hiánya idén a GDP 1-1,5 százalékára nőhet, és 2026-ra akár a 2 százalékot is elérheti. Ha ehhez hozzávesszük a 4 százalékos kamatkiadásokat, a helyzet már a GDP 6 százalékának megfelelő államháztartási hiányt jelent, ami több mint 2500 milliárd forintos kiigazítást igényel. Orbán Viktor miniszterelnök ennek kapcsán éles kritikával illette Németh Dávidot, a Facebookon megjegyezve, hogy "leadták a rendelést", és említette, hogy egy belga nagybank vezető elemzője is csatlakozott a kormányellenes hangokhoz. Az M1 Híradó tudósítása alapján azonban Orbán olyan kijelentéseket tulajdonított Némethnek, amelyek valójában nem így hangzottak el a beszélgetés során.
A miniszterelnök kijelentései nyilvánvalóan félrevezetőek, hiszen az elemző nem fogalmazott meg konkrét véleményt arról, hogy melyik párt kerülhet ki győztesen a 2026-os választásokból. Sőt, amikor egy kérdést kapott, nagyon óvatosan megjegyezte, hogy véleménye szerint nem csupán két, hanem négy tényező is esélyes a jövő évi versenyben.
mert nem csak az a kérdés, hogy a Tisza vagy a Fidesz nyer, hanem hogy bármelyik pártnak lesz-e kétharmada. Ezek után szó volt arról, hogy milyen költségvetési kiigazításokra lesz szükség, 2026-os választások után, függetlenül attól, hogy ki alakíthat kormányt. Az államháztartás jelen állapota, illetve a választási ígéretek miatt erre mindenképp szükség lesz.
Az Orbán-kormány súlyos hibákat követett el, amikor a háborús helyzetet a magyar gazdaság problémáinak kezelésére használja fel, miközben a szomszédos országok sikeresen növekednek. A magyar államadósság hároméves csúcsra emelkedett, és az Európai Unióban nincs másik állam, amely ilyen magas költségekkel tudná finanszírozni működését. A kormánynak van egy ötlete, hogyan költsön el még 50 ezer milliárd forintot, de két komoly akadály állhat ennek útjába: a pénzhiány és a kormányváltás lehetősége.
Az elemző szerint 2026 második felében meg kell kezdeni a hiány csökkentését - különben lépnek a hitelminősítők, egy leminősítés pedig a jelenleginél is jobban megdrágítja az államadósság finanszírozását, növelve a kiadásokat. Németh Dávid annak a reményének is adott hangot, hogy a költségvetés rendbetétele során új eszközök is megjelennek a korábban megszokott adóemelések és beruházás-befagyasztások mellett.
Az elemző szerint fontos megvizsgálni a magyar állam gazdasági támogatásokra fordított kiadásait, mivel összehasonlítva más uniós tagállamokkal, Magyarország jelentős összegeket költ például a támogatott hitelekre. Ezen kiadások optimalizálása, vagyis szűkítése és célzottabbá tétele, különösen a lakástámogatások esetében indokolt lehet. Emellett a vallási és szórakoztatási célú támogatások terén is kiemelkedően magas költségekkel kell szembenéznünk, miközben a társasági adó (tao) leírási lehetőségeit is érdemes lenne átgondolni, különösen a sportcélú támogatások terén. Németh Dávid úgy véli, hogy érdemes lenne mérlegelni a gyermekes nők adómentességének bevezetését is, amely egyedülállóan 1000 milliárd forintos terhet jelentene. Azonban, ha reálisan nézünk a helyzetre, a 14. havi nyugdíjra sem áll rendelkezésre megfelelő fedezet. Az államháztartási hiány csökkentése különösen fontos lenne a jövőbeni euróbevezetés szempontjából is. Példaként említette, hogy a jelenleg magasabb eladósodottsággal rendelkező görög állam az Eurózóna tagjaként 300 bázisponttal alacsonyabb kamatszinten tudja finanszírozni adósságait. Ez Magyarország számára azt jelentené, hogy az államadósság-kamatkiadások, amelyek idén folyó áron 3800 milliárd forintot jelentenek, jelentősen csökkenthetők.
A magyar lakosság jelentős része az szja-rendszer átalakítását szorgalmazza.
A választások utáni költségvetési korrekciók egyik fontos eleme lehet az adórendszer átalakítása. Az utóbbi hetekben az szja-rendszer egy- vagy többkulcsos formája körüli diskurzus erőteljesen politizálódott. Az IDEA Intézet október elején végzett felmérése alapján a 18 éven felüli magyar állampolgárok 63%-a - közel kétharmada - elvárja, hogy az adórendszer hozzájáruljon a jövedelemkülönbségek csökkentéséhez. Ezt a célt egy többkulcsos, progresszív adórendszer tudná legjobban megvalósítani. Ezzel szemben csupán a válaszadók 30%-a támogatja azt az elképzelést, hogy az adórendszer mindenkire egyenlő bánásmódot biztosítson, ami az egykulcsos adózással érhető el. Az ellenzéki szavazók többsége, különösen a TISZA- (86%) és a DK-szavazók (86%), határozottan a jövedelemkülönbségek csökkentésének fontossága mellett áll, míg a Fidesz-KDNP szimpatizánsainak többsége (9%) ezt nem támogatja.
