Olyan politikai zűrzavar várható, amely hosszú időre megbéníthatja Európa működését.
Francois Bayrou, a francia miniszterelnök politikai helyzete komoly kihívásokkal néz szembe. A helyzetét tovább bonyolítja, hogy bizalmi szavazást kezdeményezett, melyet a parlament szeptember 8-án fog lebonyolítani. Ezzel a lépéssel próbálja meg átvinni a következő évi költségvetést a három részre szakadt törvényhozás keretein belül – értesül a Bloomberg.
A hírügynökség elemzése szerint Bayrou csak akkor maradhat hivatalban, ha vagy a szélsőjobboldal, vagy több baloldali képviselő tartózkodik a szavazáson, ami jelenleg valószínűtlennek tűnik.
Az Eurasia Group elemzése alapján a miniszterelnök bukásának valószínűsége körülbelül 70%-ra tehető.
Bayrou megpróbálta megrázni a francia közvéleményt és a politikai elit figyelmét, hogy rávilágítson az ország adósságválságának komolyságára. Ezzel a lépéssel azonban valószínűleg csak a saját politikai pályafutása gyors végéhez segítette hozzá.
A kormányfő lemondása újabb politikai instabilitást idézne elő Franciaországban, amely tovább fokozná a kétségeket a tekintetben, hogy vajon egyáltalán képes lesz-e bármelyik kormány kezelni az eurózóna legmagasabb költségvetési hiányát.
Emmanuel Macron elnöknek új miniszterelnököt kell keresnie, amennyiben Bayrou esetleges bukása valósággá válik. Jelenleg azonban nem tűnik fel olyan egyértelmű jelölt, aki képes lenne összefogni a parlament megosztott frakcióit.
Alternatívaként az elnök új választásokat is kiírhat, bár ez a stratégia tavaly júliusban már kudarcot vallott.
A befektetők már felkészültek a megnövekedett politikai kockázatokra. A francia és német 10 éves államkötvények közötti hozamkülönbség 80 bázispont fölé emelkedett, ami a januári szintet idézi, csütörtökön pedig 78 bázisponton zárt.
Bayrou a 2025-ös költségvetést úgy tudta átvinni, hogy meggyőzte a szocialistákat a tartózkodásról, de egy bizalmi szavazáson ez nem lenne elég - a zöldeket és a kommunistákat is meg kellene nyernie, akik korábban a szélsőballal szavaztak.
Alternatív megoldásként megkísérelhetné meggyőzni Marine Le Pen szélsőjobboldali pártját a tartózkodásról, azonban ők már kifejezték, hogy ellenzik a javaslatot, és szavazatukkal nem támogatják azt.
A Nemzetgyűlés 577 tagja közül legalább 315 képviselő szavazott a miniszterelnök ellen, míg a kormányt támogató központi blokk csupán 210 főt képvisel.
Le Pen pártja ismételten előrehozott választások kiírását követeli, miután Bayrou várhatóan távozik a politikai színtérről. A szélsőbalhoz hasonlóan az 2027-es elnökválasztás előrehozását is sürgetik, amelyet Macron korábban határozottan elutasított.
Bayrou a francia polgárokhoz intézett felhívásában arra kérte őket, hogy gyakoroljanak nyomást képviselőikre annak érdekében, hogy azok támogassák hivatalban maradását. Véleménye szerint a szeptember 8-i szavazás kizárólag az adósság kezelésére irányuló erőfeszítésekről szól, és továbbra is hajlandó lenne tárgyalni az általa javasolt intézkedésekről.
A stratégia sikerének valószínűsége azonban alacsonynak látszik. Egy szerdán nyilvánosságra hozott Toluna Harris Interactive felmérés alapján a francia felnőttek 68%-a arra vágyik, hogy a Nemzetgyűlés képviselői nemet mondjanak a bizalmi indítványra.
