"Az Egyesült Államokban rejlik a jövőnk reménye" - így reagáltak az ukrán katonák Trump béketervére.
A fronton harcoló ukrán katonák közül volt, aki dühösen, mások pedig beletörődve reagáltak az amerikai békejavaslat tervezetére. A BBC több szolgálatban lévő katonát is megszólaltatott, akik a közösségi médiában és e-mailben osztották meg véleményüket Donald Trump amerikai elnök eredeti, 28 pontos tervéről, amelynek részletei a múlt héten szivárogtak ki.
Ahogy azt korábban említettük, Donald Trump a múlt héten bemutatta 28 pontos béketervét, amelyet most az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország frissített változatban tettek közzé. Az eredeti tervezet részleteit az amerikai külügyminiszter vasárnap Genfben vitatta meg az ukrán delegációval. Ezzel kapcsolatban Marco Rubio hangsúlyozta, hogy jelentős előrelépés történt az ukrajnai konfliktus rendezését célzó amerikai béketerv nyitott kérdéseiben.
A washingtoni kormányzat és Kijev a genfi tárgyalások nyomán már számos kérdésben egyetértett az Egyesült Államok által ajánlott ukrajnai békés rendezési javaslattal kapcsolatban. Zelenszkij elnök hangsúlyozta, hogy a jelenleg megvitatott béketerv ugyan "helyes" elveket tartalmaz, de a bonyolultabb kérdéseket Donald Trump amerikai elnökkel szeretné személyesen átbeszélni. A Fehér Ház szóvivője azonban jelezte, hogy egyelőre nem terveznek találkozót a két vezető között.
Az eredeti tervezet főbb témaköreiről a BBC a fronton harcoló ukrán katonák véleményét kérdezte.
Az Egyesült Államok egy olyan időszakban tette közzé tervezetét, amikor Oroszország jelentős előnyöket szerzett a harctéren. Az utolsó hónap során Ukrajna területének további 450 négyzetkilométernyi részét veszítette el.
Kijev jelenleg a békejavaslatok során legtöbbet tárgyalt terület, a Donbasz mintegy 15 százalékát tartja ellenőrzése alatt - azt a régiót, amely Luhanszkot és Donyecket foglalja magában, s amelynek elfoglalása egyben Oroszország egyik fő célja. Az amerikai terv azonban azt javasolja, hogy Ukrajna az egész Donbaszt adja fel, még azokat a területeket is, amelyeket közel négy éve sikeresen véd.
„Kérlek, tedd egyedivé a szövegedet” – nyilatkozta egy Snake nevű katona a BBC-nek.
Andrij, az ukrán vezérkar egyik tisztje szerint azonban a Luhanszkra és Donyeckre vonatkozó javaslat fájdalmas és nehéz, de lehet, hogy az országnak nincs más választása. Ukrajna 2014 óta védi a régiót, amikor Oroszország annektálta a Krímet, és proxyerői elfoglalták a Donbasz egy részét. "Nem akarjuk feladni, de katonai erővel és erőforrásokkal nem fogjuk tudni megtartani" - mondta Andrij.
Matrosz véleménye szerint, aki 2018 óta aktívan részt vesz a harcokban, a Donbasz átadása mélyen tiszteletteljes lenne az elesett katonák és civilek emlékével szemben.
Az amerikai javaslat szerint az ukrán fegyveres erők létszámát 600 ezer főre korlátoznák. Ez a szám jelentősen meghaladja a teljes invázió előtti állapotot, amikor körülbelül 250 ezer katona szolgált, viszont elmarad a legfrissebb becslésektől, amelyek az ukrán haderő létszámát 800 ezer fő fölé teszik.
Snake kifejtette, hogy az országban a háború után szükség lesz a jelenlegi katonák jelenlétére az újjáépítésben, majd feltette a kérdést:
Andrij hozzátéve megjegyezte, hogy "az emberek fáradtak, haza akarnak menni a családjukhoz. A háború után nincs okuk egy békeidős hadseregben maradni". Emellett szerinte Ukrajna gazdasága nem bírna el ekkora haderőt békeidőben.
Shtutser, az egészségügyi katonai szakember, más véleményen van: úgy véli, hogy "az ukrán hadsereg az a kulcsfontosságú tényező, amely megóv minket a vereségtől és a leigázástól."
Ukrajna hozzáállása a tervhez nagyban függ a jövőbeni biztonsági garanciáktól. Az amerikai tervezet kizárja Ukrajna NATO-csatlakozását, azonban nem ellenzi az EU-tagságát. Emellett amerikai terv biztonsági garanciákat ígér egy újabb orosz támadás esetére, de nem részletezi, ez mit jelentene. A tervezet azt is kimondja, hogy NATO-csapatok nem állomásozhatnak Ukrajnában a megállapodást követően, csupán Lengyelországban lehetnek külföldi repülőgépek.
Jevhen, a Kelet-Ukrajnából származó drónkezelő, határozottan úgy véli, hogy a külföldi csapatok jelenléte kulcsfontosságú biztonsági garanciát jelentene. Az Egyesült Királyság és Franciaország áll az élen az "szövetséges erők" koncepciójának kidolgozásában, amely egy lehetséges tűzszünet esetén nyújtana biztosítékot a helyzet stabilizálására. Jevhen hangsúlyozza, hogy "az a stratégia, amely segíthet a győzelem elérésében, nem más, mint a szövetséges katonák telepítése."
Andrij, a különleges tiszt, azonban kétségeket táplál Európa hatalmának valóságosságával kapcsolatban.
Az ukrán alkotmány a háborús helyzetben nem engedi meg a választások lebonyolítását, így az amerikai javaslat szerint Ukrajnának a konfliktus befejezését követően százhúsz napon belül kell új választásokat kiírnia.
Egyre inkább felerősödik az elégedetlenség a jelenlegi kormány iránt, amely komoly korrupciós botrányok árnyékában áll. Az ukrán korrupcióellenes hivatal (NABU) jelenleg 100 millió dolláros ügyekre összpontosít az energiaszektorban, amelyek további feszültségeket generálnak a társadalomban.
Volodimir Zelenszkij elnök már két minisztert is kénytelen volt leváltani, akik határozottan visszautasították a rájuk vonatkozó vádakat. Jelenleg egy volt miniszterelnök-helyettes és üzlettársa ellen is nyomozás zajlik.
A korrupciós botrány pedig már a fronton is téma. A választások fontosságáról Snake úgy fogalmazott:
Összességében az ukrán katonák körében vegyes érzések övezik az amerikai ajánlásokat, de egy dologban mindannyian egyetértenek: sokan kezdenek belefáradni a háború folyamatába.
Andrij számos kifogást emelt, azonban a záró gondolatként a béketerv kapcsán így nyilatkozott:
Kiemelt kép: Az Ukrán Fegyveres Erők 65. Külön Gépesített Dandárjának felvétele, amelyen önkéntes és szerződéses kolumbiai katonák láthatók a kelet-ukrajnai Zaporizzsja régióban, 2025. november 15-én készült. (Fotó: MTI/EPA/Ukrán Fegyveres Erők 65. Külön Gépesített Dandárja)
