Budapesten már nem csupán az ingatlanok állapota számít, hanem egyre inkább feltételekhez kötik a beköltözést is.
Budapestet is elérte a szabályozási trend, hiszen a XVI. kerületben 2026 januárjától új feltételek lépnek életbe a lakóingatlanokhoz való beköltözések kapcsán. A friss szabályozás értelmében a kerületben januártól az önkormányzat elővásárlási jogot kap a résztulajdonok átruházása során. Ezzel a lépéssel az önkormányzat célja, hogy megakadályozza a nagyobb ingatlanok feldarabolásával létrejött, de a helyi előírásoknak nem megfelelő lakások adásvételét. A változások révén a kerület vezetése szeretné biztosítani a lakóhelyi környezet minőségét és a közösség érdekeit.
Sok kisebb település után most a főváros egyik kerülete, a XVI. kerület is kihasználja a helyi önazonosság védelmét szolgáló jogszabály nyújtotta lehetőségeket. Ez a fejlemény megerősíti az ingatlan.com áprilisi és májusi előrejelzéseit, amelyek szerint a budapesti kerületek is érintettek lehetnek a lakóhelyváltoztatások szabályozásában - állapítja meg a legfrissebb elemzésük. Az újonnan életbe lépő szabályozás szerint az önkormányzat elővásárlási jogot kap, ha egy ingatlannak csupán egy részéről van szó, és az új tulajdonos személye változik.
Két ingatlantípus esetében pedig korlátozzák a beköltözést is: a nem lakás célú ingatlanban tilos lesz lakcímet létesíteni, a helyi előírásoknak megfelelő osztatlan közös tulajdonú ingatlanokba pedig legfeljebb hét személy költözhet be. A beköltözők száma ennél csak akkor lehet magasabb, ha az önazonossági törvény alapján mentességet élveznek. Az e-ingatlanügyvédek gyűjtése szerint a XVI. kerület már a 109. önkormányzat a sorban, amely rendeletben szabályozza a beköltözés feltételeit vagy elővásárlási jogot határoz meg az ingatlan adásvételek alkalmával.
"Amikor a törvény megszületett, sokan úgy gondolták, azt főként a kisebb települések alkalmazzák, de mi már április-májusban jeleztük, hogy a fővárosi kerületek is bekapcsolódhatnak a beköltözések és a helyi lakáspiac szabályozásába. Nem lennék meglepődve, ha további nagyvárosok vagy budapesti kerületek is élnének a törvény adta lehetőségekkel akár úgy is, hogy betelepülési hozzájárulást kérnek a máshonnan odaköltözőktől" - mondta Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője.
A szakember szerint a XVI. kerület szabályozása annyiban tér el a kisebb települések beköltözőkre vonatkozó feltételeitől, hogy a budapesti peremkerület az adásvétel tárgyát képező ingatlanokkal kapcsolatban fogalmaz meg elvárásokat, míg a kistelepülések inkább a beköltözők személyével kapcsolatban írnak elő feltételeket. A XVI. kerület korlátozásai ugyanis véget vethetnek az egyre gyakoribb jelenségnek, hogy melléképületekből, garázsokból, tárolókból alakítanak ki lakásokat, amelyeket osztatlan közös tulajdonú ingatlanokként értékesítenek.
Balogh László kifejtette, a rendeletben azt a gyakorlatot is korlátozzák, amikor nagyobb alapterületű családi házakból alakítanak ki kisebb házrészeket, és ezeket is osztatlan közös tulajdonú ingatlan formájában dobják piacra. Ezek a házrészek általában kedvezőbb áron cserélnek gazdát, de hosszabb távon jogi kockázatokat is hordozhatnak.
A portál legfrissebb adatai szerint a XVI. kerületben az eladásra kínált használt lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 999 ezer forint, ami az 1,39 millió forintos jelenlegi budapesti átlagos szintnél 28 százalékkal alacsonyabb.
Az osztatlan közös tulajdonú XVI. kerületi ingatlanok esetében a négyzetméterenkénti átlagos ár 880 ezer forintot képvisel. Ez az érték 12 százalékkal alacsonyabb a kerületben található összes használt lakóingatlan átlagos négyzetméteráránál.
Az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok esetében a vásárlók és az eladók számára fontos, hogy tisztában legyenek a tulajdonosi viszonyok és az ingatlanhasználat bonyolultságával, mivel ezek jelentősen eltérnek a hagyományos ingatlanokétól. Emellett érdemes figyelembe venni, hogy nem minden pénzintézet nyújt hitelt az ilyen lakásrészek megszerzésére, ami tovább csökkenti a piaci mozgásukat és forgalomképességüket.
- nyilatkozta a portál szakértője.
Kiemelte: "A jövő évben még jelentősebben csökkenhet a településképi eljárás keretében érintett osztatlan közös tulajdonú ingatlanok értéke. Ennek oka, hogy a lakcímkártya nélküli lakók nem csupán a helyi közszolgáltatásokhoz való hozzáférést veszíthetik el, hanem az új rendelet szerint egyenként akár 200 ezer forintos bírsággal is sújthatók."
