Heti abszurd: Zászló, zászló, szivárogtatás - avagy a Nagy Kikerülő Hadművelet Egy titkos ügynökökből álló csapat a világ megmentésére készül, de nem a megszokott módon. A küldetésük középpontjában egy szivárgó zászló áll, amely állítólag képes felfedni
Szegény Mráz Ágoston Sámuel, aki egyszer véletlenül, de kétségtelenül igazat mond, máris a fideszes vezetés kereszttüzébe kerül.
A Tisza "adatszivárgásának" komoly hatása lehet a választási eredményre, és mivel a választás mozgósítási verseny, ez éppen a tiszások aktivitását vetheti vissza. Senki nem örül annak, ha a pártja nem tudja titokban tartani titkosnak szánt támogatását, ezért minden lélekromboló ügy döntő hatással lehet. Ezek Orbán Viktor szavai, ha igazat adunk Orbán Balázsnak, és egy párthoz köthető szakértő gondolatait, vagyis ez esetben Mráz Ágoston Sámuel kormánypárti elemzőét egyenesen a párt első emberének, vagyis a kormányfőnek a szájába adhatjuk minden lelkiismeret-furdalás nélkül. Mivel nekünk az alanyi szemétkedés nem megy olyan olajozottan (sponzored by Rosznyefty), mint Moszkva legvidámabb barakk-kápójának (Orbán kampányfőnöknek), és mivel egy nyugdíjszakértő mondatai nem azonosíthatók a Tisza programjával (ugyanitt jelezzük: ripők tempó tízmilliárdot elkölteni nemzetietlen konzultációra, ha e nyugdíjszakértő ráadásul hangosan tiltakozik a Tisza-szakértő minősítés ellen), ezért húzzuk alá: Orbán Viktor nem mondott olyat, mint a fent leírtak. De mivel okos (egyszersmind átkozottul ravasz) ember, bizonyosak vagyunk abban, hogy gondolta. Hiszen az állítás igaz (de esetünkben szerintünk nem működik.)
Szegény Mráz, a fiatalember, egyszer csak igazat mond, és máris a Fidesz vezetősége keresztülhúzza a számításait. A Tisza párt adatbázisának kiszivárgása ugyanis (az emberi, vagy jelen esetben: fideszes logika szerint) komoly csapást jelenthet Magyar Péterék számára. Máskülönben miért is lenne fontos, hogy a "szivárgás-ügy" uralja a közbeszédet, miközben háttérbe szorítja a Zsolt bácsi-féle jelenséget? Vagyis azt a kétségtelen érzést, hogy Magyarországon a fiatalok prostitúcióhoz vezető útja talán a Fidesz-KDNP kormányzásának gondatlanságán keresztül lett kijelölve. Emellett elfeledkezünk arról is, hogy a gyermekvédelmi étkeztetés normatíváját a "patrióta" kormány alacsonyan tartotta, ami arra a kiábrándító következtetésre vezet, hogy éhes fiatalok a kormány tétlensége mellett kénytelenek voltak áruba bocsátani a testüket (de legalább pénzt kaptak érte, mindenki jól járt, ahogy azt a Fidesz Kossuth-díjas képviselője megfogalmazta).
A kérdés, hogy kinek az érdeke az adatbotrány, új megvilágításba helyezve érkezett: úgy tűnik, Orbánék profitálhatnak belőle. De érdemes átgondolni az adathalász botrány ukrán vonatkozásait is, hiszen ez a szál is izgalmas és bonyolult lehetőségeket rejt.
Ha jól értjük a furcsa fideszes logikát, akkor ukránok közreműködésével fejlesztettek a Tiszának egy adatbázis-kezelésre is alkalmas appot, és ezt olyan bénán csinálták, hogy az általuk elvileg támogatott ellenzéki pártra szakadt rá az egész hóbelevanc. Vagy ami még valószínűtlenebb, ukránok (közreműködésével) fejlesztettek a Tiszának egy adatbázis-kezelésre is alkalmas appot, és ezt szándékosan lékelték meg, hogy az általuk elvileg támogatott ellenzéki pártra szakadjon rá az egész hóbelevanc.
Ez semmiképpen sem tűnik koherensnek.
Most pedig egy kicsit beszéljünk arról az orbitális kormánypárti kánon által hangoztatott "szivárgásról", ami sokak fülében csenghet jól, de valójában nem más, mint ostobaság. Ez nem egy egyszerű gázpalack, amit ha elfelejtenek lezárni, akkor csak úgy szivárog, és ha véletlenül valaki rágyújt, akkor robbanás következik be. Nem, ez egy tudatos hekkelés volt, amely Vlagyimir Vlagyimirovics, a nyugati demokráciák makacs ellenfele számára kedvezett. Ő már számos alkalommal bizonyította, hogy információs hidegháborút folytat a Nyugattal, választásokat manipulál, és zavart kelt a közvéleményben. Ha a Mikulástól (vagy Gyed Maróztól) kérhetne valamit, biztosan benne lenne, hogy Orbán továbbra is a hatalomban maradjon, hiszen ő az egyetlen, aki lelkesen képviseli az orosz érdekeket az Unió különböző fórumain. A második kívánsága Trump harmadik elnöksége lenne, mert nála nagyobb zűrzavart keltő figurát a világ nem látott, a harmadik pedig egy atomkísérlet, amely szilveszterkor Kim Dzsongun homlokán csillogó színes fényjátékkal pompázna.
A Tisza adatügye egy olyan esemény, amelyet Szijjártó Péter a modern magyar politikai történelem egyik legnagyobb botrányaiként emlegetett, miközben a kamerába nézett, és szuggesztív tekintetével hatott a nézőkre. Orbán Viktor sem maradt adós, amikor a nemzetbiztonság és a szuverenitás védelmét hangoztatva úgy tálalta a helyzetet, mintha felfedezte volna a Tisza elleni hatékony orvosságot: a betiltást, azonnal. Kérdéses, hogy ha az ellenzék már Magyar Péter előtt is a legnagyobb nemzetbiztonsági fenyegetést jelentette, miért nem léptek fel az illetékesek, és miért nem vitték el őt a hatóságok? A válasz egyszerű: tudják, hogy a közvélemény túlnyomó része ellenük van. Ezért is tapasztalhattuk Semjén Zsolt helyettes székfoglalását, ami a kormányzati hitelességüket fenyegette, és nem véletlen, hogy a kormány olykor a közpénzek és az állampolgárok türelme határvonalán egyensúlyozik, mintha bármikor elérhetné a végső összeomlást.
Ha már szóba került az orbitális orca: Németh Balázs, aki a valaha volt legnézhetetlenebb és legnézetlenebb podcast, a Harcosok órája műsorvezetője, most Észak-Pesten próbálkozik az anyapártja színeiben egyéni jelöltként. Fideszes háttere miatt még csak meg sem kísérelte a független híradós álcát, ami igencsak figyelemre méltó.
Németh, aki nemrégiben került reflektorfénybe a közösségi médiában, a lakóhelye előtt tartott egy élő közvetítést, mintha a történelem szele simogatná az arcát a kellemes őszi napfényben. Nem sokkal korábban egy kerületi reklámújságban azzal riogatta a helyieket, hogy Észak-Pest a legközelebbi pont Ukrajnához, és ha a Fidesz vereséget szenved, akkor Káposztásmegyer és Rákospalota lesz az első, ahol megjelennek az ukrán alvilági figurák és a vendégmunkások. A következő lapszámban valószínűleg egy részletes, fényképes beszámolót közöl a gyors piaci vagy mobil villamosi veseeltávolításról, azzal a figyelmeztetéssel, hogy Kedves Választópolgár, így kerülheti el, hogy ukrán szervkereskedők turkáljanak a becses hasfalában.
Amikor a hatalomvágy kifejezése a politikai diskurzusban felmerül, Orbán Balázs nemrégiben kimerítő elemzést nyújtott Pottyondy Edina egyik videója kapcsán, különös figyelmet szentelve Orbán Viktor "Amerika kapitány" hasonlatának. A kormányzati színtér sajátos figurájaként Balázs úgy véli, hogy Orbán Viktor a "modern magyar politikatörténet legnagyobb küzdője", aki szerint a mérkőzés addig tart, amíg a magyar emberek győzelmet nem aratnak. (Bár bármely ellenzéki politikus valószínűleg csak annyit mondana: "Ne hivatkozz a magyarokra, mert már jó ideje unják ezt az érvet!") Balázs említést tett arról is, hogy a Bosszúállók című filmsorozat hősei tudatában vannak annak, hogy az ő tetteik mögött súlyos áldozatok állnak. Így hát arra a következtetésre jutottak, hogy "ha valaminek az ára elfogadhatatlan mértékű emberi szenvedés, akkor az nem lehet győzelem." Kérdéses persze, hogy Orbán Balázs mit tekint elfogadhatónak e szenvedések kapcsán: vajon hány élet, özvegy vagy árván maradt gyermek "megéri" a haza szabadságát? Ez a gondolatmenet elgondolkodtató, és ha a történelem másképp alakult volna, talán nem lenne mivel emlékezni Mohácsnál jövőre. Az a csata soha nem történt volna meg, és a magyarság talán csupán képregények hőseiként létezne, 18-as karikás történetekben.
