Természetesen, itt van egy egyedi változat a kért szövegről: **Magyarország három részre szakadása: Egy történelmi pillanat** Magyarország története során számos jelentős esemény zajlott, de az ország három részre szakadása kiemelkedő fordulópontot jele
I. Szulejmán szultán 484 évvel ezelőtt, 1541. augusztus 29-én elfoglalta Buda várát, ezzel megkezdődött egy sötét korszak Magyarország történetében. Az esemény nem csupán a vár elvesztését jelentette, hanem a török hódoltság több mint 150 éves időszakának kezdetét is, ami mély nyomot hagyott az ország kultúráján és életén - olvasható a Rubicon cikkében.
Az 1526-os mohácsi csata következtében Magyarország kettészakadt, mivel II. Lajos örökös nélkül hunyt el. Az új uralkodó kiléte körüli viták miatt a nyugati területeken Habsburg I. Ferdinánd, míg a keleti részben Szapolyai János, a korábbi erdélyi vajda vált királlyá. Szapolyai halála után a megállapodások alapján Ferdinándnak kellett volna egyesítenie az országot, ám a keleti uralkodó inkább fiát, János Zsigmondot jelölte meg utódjaként. Így 1540-ben a fiatal trónörökös lépett a hatalomra, új fejezetet nyitva az ország történetében.
A Habsburg uralkodó nem tűrte el a történtek következményeit: 1541-ben hadjáratot indított, amelynek fő célja Buda elfoglalása volt. A Wilhelm von Roggendorf által irányított seregek május 4-én indultak el, és egészen augusztus 20-ig ostromolták a királyi székvárost. A harcok során azonban a Budát védő magyar katonák, valamint a török és tatár szövetségeseik ellenállása végül győzelmet arattak, így a Habsburgok tervei meghiúsultak.
Közben Szulejmán főerői is úton voltak Buda irányába, hogy támogassák János Zsigmond trónjának védelmét. Ám csak augusztus 26-án, az ostrom végéhez közeledve érkeztek meg. Az oszmánok látszólag a magyarok szövetségeseiként léptek fel, de a valóságban más szándékaik voltak: augusztus 29-én Szulejmán janicsárjai észrevétlenül behatoltak Buda kapuin, és gyorsan a vár irányítása alá vonták azt.
A szultán ezután az ország középsői területeit saját fennhatósága alá vonta, így Magyarország három részre szakadt: a Habsburgok uralta királyi Magyarországra, a Szapolyai országrészéből kialakuló Erdélyi Fejedelemségre, valamint az Oszmán Birodalom részévé váló, török uralta területre.
A török hódoltság időszaka több mint másfél évszázadon át tartott, míg végül a Habsburgok elhatározták, hogy hadjáratuk során visszafoglalják az ország területeit az oszmánoktól. 1686-ban Buda, Magyarország fővárosa, ismét keresztény uralom alá került. 1699. január 26-án a Habsburg és az oszmán felek képviselői aláírták a karlócai békeszerződést, amely 20 pontból állt. E megállapodás értelmében a szultán, a Temesköz és a Szerémség egyes részeinek kivételével, elveszítette Magyarországon végrehajtott hódításait, miközben lemondott Erdély feletti hűbérúri jogairól is.
Így 15 évnyi háborúskodás árán hazánk megszabadult a 150 éve itt tanyázó töröktől, ugyanakkor az osztrákok uralma alá került.
