Egy különös kémügy izgalmakat kelt Nagy-Britanniában, amely feszültséget és találgatásokat generál a közvéleményben.
A brit királyi ügyészség (CPS) kénytelen volt visszavonni a vádat két olyan állampolgár ellen, akik Kínának szállítottak információkat, miután kiderült, hogy a brit kormány nem tekinti Kínát ellenséges országként. A legfrissebb fejlemények szerint a vádak megszűnésével a konzervatív politikai tábor lázongása is képmutatónak bizonyult, hiszen a döntő bizonyítékok a saját kormányukból származnak.
A kínai kémügyként ismerté vált dosszié egyik kulcsfontosságú tanúja eltávolította az "ellenség" kifejezést az ügyészeknek benyújtott tanúvallomás végleges szövegéből, mert az nem tükrözte az akkori konzervatív kormány Kína-politikáját, jelenti a BBC. A pénteken nyilvánosságra hozott információval a brit közvéleményt hetek óta foglalkoztató eset egyik kulcsfontosságú darabkája került a helyére.
Az ellenzéki Konzervatív Párt folyamatosan nyomás alatt tartja Keir Starmer munkáspárti kormányát, mióta szeptember közepén a királyi ügyészség ejtette a vádat az utóbbi évek legjelentősebb kémügyében.
2023. március 13-án a hatóságok letartóztatták a 30 éves Christopher Casht és a 33 éves Christopher Berryt, akiket azzal gyanúsítottak, hogy Kínának kémkedtek. Egy évvel később, 2024 áprilisában, az ügyészség vádat emelt ellenük az 1911-es titoktörvény megsértése miatt. Az ügyészség állítása szerint a parlamenti kutató Cash és a Kínában tanító Berry 2021 decembere és 2023 februárja között a brit állam biztonságát és érdekeit veszélyeztető információkat gyűjtöttek és továbbítottak Kínának.
Az ügy hatalmas hullámokat kavart, és a közvéleményt váratlanul érte, amikor idén szeptember 15-én, alig néhány nappal a per tervezett kezdetét megelőzően, az ügyészség bejelentette a vádak visszavonását. A döntés hátterében az állt, hogy a rendelkezésükre álló bizonyítékok nem bizonyultak elegendőnek a vádak fenntartásához. Ez a hirtelen fordulat sokakat meglepett, hiszen a várakozások szerint a tárgyalásra már készültek mind a vád, mind a védelem oldaláról.
Cash és Berry mindvégig határozottan tagadták a rájuk vonatkozó vádakat. Cash védekezésében hangsúlyozta, hogy soha nem hozott nyilvánosságra államtitkokat, és azokat az információkat, amelyeket barátja kérésére gyűjtött össze – például a brit parlament működéséről vagy a választások várható eredményeiről – csupán nyilvánosan elérhető adatoknak vagy véleményeknek tekintette. Berry viszont azt állította, hogy nem volt tisztában azzal, hogy a tőle kért információk nem üzleti, hanem politikai célokat szolgálnak, és hogy a kérdező, akit később egy kínai ügynökként azonosítottak, a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztviselője volt.
Ezzel együtt a vád indulásból gyenge lábakon állt. Mint kiderült, Achilles sarka a sokak szerint elévült titoktörvény azon kitétele volt, miszerint az ügyészségnek bizonyítania kell, hogy az állítólagos kémek által kiszolgáltatott adatok "hasznosak voltak egy ellenség számára". Mivel az ügyészség nem állapíthatja meg saját hatáskörben, hogy mely országok számítanak az Egyesült Királyság ellenségének, a kormányhoz fordult tisztázás végett.
A szeptember 15-én bekövetkezett események következtében az ellenzék Keir Starmer kabinetjét tette felelőssé a kialakult helyzetért. A konzervatívok azonnal felfedezték az okát: a munkáspárti miniszterelnök nem volt hajlandó Kínát nemzetbiztonsági fenyegetésként kezelni, mivel úgy tűnt, hogy Pekinghez húz a kereskedelmi kapcsolatok javítása érdekében. Kemi Badenoch, a konzervatív párt elnöke azt is állította, hogy a kormány szeptember elején egy titkos találkozón Jonathan Powell nemzetbiztonsági tanácsadó segítségével nyomást gyakorolt az ügyészségre, hogy ejtsék a vádakat.
Parlamenti vizsgálat indult, amely új fejleményeket hozott a botrány kapcsán, és múlt pénteken nyilvánosságra került egy levél, amely kulcsszerepet játszik az ügyben. A levélben Matthew Collins, Jonathan Powell helyettese, az illetékes parlamenti bizottság kérdéseire válaszolva felfedte, hogy ő volt az, akit a terrorelhárítási rendőrség 2023 augusztusában felkért a kínai kémügyben való tanúskodásra. Ennek célja többek között az volt, hogy alátámassza a vádemeléshez szükséges "ellenség" kritériumot. Collins elmondta, hogy külső büntetőjogi szakértők segítségével egy olyan szövegtervezetet készítettek, amely alapjául szolgálhatott a tanúvallomásának. Az eredeti szövegben még szerepelt az "ellenség" kifejezés Kínával kapcsolatban, de később módosította a nyilatkozatot, hogy az összhangban legyen a kormány akkori politikájával. A végleges változatot elküldte Rishi Sunak akkori miniszterelnöknek és tanácsadóinak, majd tájékoztatta a nyomozókat, hogy Kínát nem nevezheti ellenségnek, mivel ez nem tükrözi a kormány hivatalos álláspontját. Az ügyészeket mindezek után 2023 decemberében értesítették, még a vádemelés előtt.
A Collins-levél nyilvánosságra hozatala után Keir Starmer szóvivője hangsúlyozta: az új bizonyítékok igazolják a kormány által következetesen képviselt álláspontot, miszerint nem történt politikai beavatkozás. Kemi Badenoch konzervatív vezető szerint viszont a lényeg az, hogy állítólagos kémeket egy konzervatív kormány idején megvádoltak, és egy munkáspárti kormány alatt elengedték őket.
A Liberális Demokraták, akik szintén az ellenzék tagjai, ezzel ellentétben úgy vélekedtek, hogy a konzervatív vezetés "álcázott felháborodása" most végre napvilágra került. Különösen felhívták Badenoch figyelmét, hogy sürgősen reagáljon azokra a kérdésekre, amelyeket az utóbbi hetekben "nagy lelkesedéssel boncolgatott".
A bűnbakkeresés színpadán most a konzervatív politikai körök és az ügyészség állnak a középpontban, ahogyan azt a BBC is megjegyzi. Stephen Parkinson, a CPS igazgatója, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának közelgő meghallgatása előtt részletes levélben tárgyalta a Cash és Berry ellen benyújtott vádakat, valamint az ügy szerencsétlen kimenetelét. Rámutatott, hogy a két férfi leleplezését követően precedens értékű döntés született egy hasonló esetben, ahol több bolgár állampolgárt azzal vádoltak, hogy Oroszország számára kémkedtek. A brit fellebbviteli bíróság állásfoglalása szerint a titoktörvény szerint nem minden ország tekinthető ellenségesnek, hanem csupán azok, amelyek konkrét fenyegetést jelentenek az Egyesült Királyság nemzetbiztonságára.
A bolgár kémügy után az ügyészek tudták, hogy a vádlottak védői a tárgyalás során követelik majd annak bizonyítását, hogy az állítólagos kémcselekmények elkövetése idején, 2021-2023-ban az Egyesült Királyság nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekintette Kínát. "Az egymást követő kormányok nem voltak hajlandók így kategorizálni (Kínát)" - írja Parkinson, akinek levele ugyanakkor nem ad magyarázatot arra, hogy az adott körülmények között - ismerve a korabeli kormány álláspontját Kína kapcsán - miért emelt mégis vádat Cash és Berry ellen.
