Esőerdők zöld fái között kígyózó utak és luxus szállodák várják a látogatókat: megkezdődik az ENSZ éves klímacsúcsa.

A klímacsúcs előtti napokban a helyzet aggasztóan üresnek tűnik: a rendezvény, amely az esőerdők megóvására fókuszál, Donald Trump és Hszi Csin-ping távolmaradásával még inkább megfosztódik a súlyától. Az Európai Unió az utolsó pillanatban, Magyarország ellenszavazatával fogadta el a 2040-es klímacéljait, ami tovább fokozza a feszültséget. Eközben az ENSZ főtitkára figyelmeztetett: a 1,5 fokos globális felmelegedés és annak elkerülhetetlen következményei már a küszöbön állnak.

Az észak-brazíliai Belém városában gyűlnek össze a világ vezető tudósai, politikusai, diplomatái az ENSZ éves klíma-csúcstalálkozójára. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen már a pénteki előkészítő tárgyalásokon is részt vett, és érkezik a brit miniszterelnök, Keir Starmer is. A konferencia hivatalos programja november 10-én, hétfőn indul, és 21-éig tart.

Magyarországi kormányzati részvételről egyelőre nincs hír.

Donald Trump nem vesz részt a klímakonferencián, és küldöttséget sem küldött. Az amerikai elnök már kétszer is megpróbálta kivezetni az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből, és az ENSZ szeptemberi közgyűlésén a klímaváltozást a világ legnagyobb átverésének minősítette. Kampányának során többször hangsúlyozta az olaj- és földgáz-kitermelés fontosságát.

A világ legnagyobb környezetszennyezője, Kína, küldöttséget küld a konferenciára, azonban a BBC elemzői kétségesnek tartják, hogy Hszi Csin-ping elnök jelen lesz az eseményen.

Belém városa az amazóniai esőerdők közelében található. Néhány ország küldöttsége lobbizott azért, hogy másik brazil városban rendezzék meg a konferenciát, mert a delegációk egy része nehezen talált megfizethető szállást a környéken. Ez a probléma nem csak az afrikai, vagy a csendes-óceáni államok küldöttségét érintette: az osztrák elnök, Alexander van der Bellen is anyagi okokból hagyja ki a konferenciát, amelynek környékén a legolcsóbb szállásokért is több száz dollárt kérnek el éjszakánként.

A korábbi ENSZ-konferenciákat azért is kritizálták a környezetvédők, mert sok szén-, olaj-, vagy gázipari cég képviselője is meghívást kapott. Három éve emlékezetes botrányt okozott, hogy a Coca-Cola volt az esemény egyik szponzora: a Greenpeace szerint a vállalat évente 120 milliárd darab eldobható műanyagpalackot gyárt.

A tíz éve elfogadott párizsi klímaegyezmény szerint a globális felmelegedés mértékét 1,5 fok alatt kellett volna tartani az iparosodás előtti szinthez képest. Az ENSZ főtitkára, António Guterres azonban arról beszélt, hogy a 1,5 fokos szint túllépése, és az ezzel járó pusztító következmények elkerülhetetlenek, de az évszázad végéig vissza lehet hozni a bolygó hőmérsékletét a megfelelő szintre. 2024-ben ugyan a Föld hőmérséklete több mint 1,5 fokkal haladta meg az ipari forradalom előtti szintet, de az egyezmény a tízéves átlag elérésére vonatkozik. A klímaváltozás hatásai, például a hőhullámok, a hurrikánok, a viharok, az erdőtüzek, az aszály, vagy az áradások azonban előtte is gyakrabban és intenzívebben fordulhatnak elő.

"Nem engedhetjük meg, hogy Amazónia szavannává alakuljon. Ha nem teszünk sürgős lépéseket a károsanyag-kibocsátás csökkentésére, sajnos kénytelenek leszünk végignézni ezt a folyamatot" - nyilatkozta Guterres a Guardiannek.

A brazil elnök, Luiz Inácio Lula da Silva többször is szót emelt a klímavédelem mellett, de hetekkel a konferencia előtt adott termelési engedélyt az állami olajvállalatnak, a Petrobrasnak. A Petrobras éppen Belémtől nem messze, az Atlanti-óceán partján tervezi az olajfúrást, az Amazonas-folyó torkolatánál. Az esőerdők irtása ugyan 50 százalékkal visszaesett 2022 és 2025 között, de az illegális marhatenyésztőkkel egyelőre nem sikerült leszámolni. A konferencia helyszínéhez vezető autóút építése miatt is ki kellett vágni néhány fát a világ legnagyobb esőerdőjéből.

A nap- és szélenergia kihasználása egyre inkább elterjedt a világban, azonban a kormányok jelenlegi klímacéljai nem elegendőek ahhoz, hogy a globális felmelegedést 1,5 fokon tartsák. Az ENSZ ezért felszólította az országok vezetőit, hogy dolgozzanak ki egy új, hatékonyabb klímatervet. Eddig 65 ország vállalta, hogy október végéig bemutatja az új terveit, de fontos megjegyezni, hogy ezek az államok csupán a globális kibocsátás 30%-áért felelnek.

Az Európai Unió szerda hajnalban fogadta el a következő tizenöt évre vonatkozó klímacéljait. A tervek szerint a következő tíz évben 66,25-72,5 százalékkal, az időszak végéig pedig 90 százalékkal csökkentik a széndioxid-kibocsátást az 1990-es szinthez képest. A tagállamok azonban 85 százalékos csökkentéssel is teljesíthetik a tervet, ha a maradék 5 százalék kibocsátásért széndioxid-krediteket vásárolnak más országoktól. A tervet csak a magyar, a szlovák és a lengyel kormány ellenezte, mert úgy látják, hátráltathatja az ipar versenyképességét. Lengyelország azonban támogatta volna a kezdeményezést, ha a kibocsátás 10 százalékáért lehetett volna krediteket vásárolni más országoktól.

Kína az elmúlt napok során véglegesítette a következő tíz évre vonatkozó klímastratégiáját, amelyben 7-10 százalékos kibocsátás-csökkentést tűzött ki célul a jelenlegi szinthez képest. Ezzel szemben az Egyesült Államok nem rendelkezik hasonló irányelvvel. A nagyobb kibocsátó országok közül India és Indonézia a közelgő konferencián tervezik bemutatni saját klímaügyi terveiket.

A frissített klímacélok prezentálása mellett a konferencia fő témája egy globális pénzügyi együttműködés megszilárdítása lesz. A tavalyi, bakui konferencián a fejlett országok vezetői megállapodtak egy évente több mint 300 milliárd dolláros klímavédelmi csomagról, amelyet a fejlődő országoknak adományoznak 2035-ig. A fejlődő országok vezetői, és az Amnesty International szerint azonban ez nem elég a zöld átálláshoz, a sikeres változtatáshoz évente legalább 1300 milliárd dollárra lenne szükségük.