Évről évre elképesztő mértékű tárolási veszteségekkel kell szembenézni, hiszen a gabonatermés közel 40%-a sajnos kárba vész.
Az élelmiszerbiztonság megteremtése még mindig alapvető cél Afrikában. Nem feltétlenül termelnek keveset, inkább az a gond, hogy képtelenek megőrizni a terményeik minőségét.
Nem elég egész évben féltve gondozni a szántóföldi növényeket, de utána arra kell törekedni, hogy a betakarítás, szállítás és tárolás során minél kevesebb veszteséget szenvedjünk el. Ma már a fejlett technikákkal és technológiákkal dolgozó gazdák számára ez nem lehetetlen feladat, ám a világ elmaradottabb felén a termésveszteség minimalizálása még mindig megoldhatatlan problémát jelent.
Afrikát hagyományosan a legelmaradottabb térségek közé sorolják, és a helyzetet súlyosbítja, hogy a 21. század végére feltehetőleg további 2,3 milliárd fővel nő majd a kontinens lakossága (3,8 milliárdra). Ezt a hagyományos gabonafélék (kukorica, búza, rizs), valamint a szója termesztése aligha lesz képes követni, ezen a téren tehát gyökeres fordulatra van szükség.
Afrikában a mezőgazdasági termelés során a megtermelt gabona közel 40%-a elveszik a betakarítást követően, ami komoly kihívást jelent a helyi gazdák számára. A szállítás és tárolás terén tapasztalható problémák tovább súlyosbítják a helyzetet, de jó hír, hogy számos innovatív projekt indult el, melyek célja a helyzet javítása. Ezekben a kezdeményezésekben a mesterséges intelligencia (AI) és különféle szenzorok, valamint okos technológiák játszanak kulcsszerepet, hogy elősegítsék a hatékonyabb termelést és csökkentsék a veszteségeket.
Az Agrarheute német online szaklap cikkéből kiderül, hogy a fekete kontinensen a megfelelő terméshozamok elérését számos tényező veszélyezteti. A legkomolyabb problémát a gabona rohamos romlása jelenti, amit a patkányok és rovarok is súlyosbítanak, vagy az, hogy a szállítás során jelentős mennyiség tűnik el. Mielőtt a termények a fogyasztók tányérjára kerülnének, már 37 százalékuk elvész. Ezzel szemben Németországban az átlagos tárolási veszteség csupán 3,3 százalék, tehát Afrikának még bőven van lehetősége a helyzet javítására.
Egy újfajta megközelítés szerint az AI és a csúcstechnika alkalmazásával az egyszerű gabonasilókat szinte feltörhetetlen "széfekké" próbálják átalakítani. Zimbabwe már el is kezdte az erre irányuló projektet, a cél 1,5 millió tonna termény biztonságos befogadása. Első lépésben a főváros Hararétól délnyugatra, Kwekwében hoznak létre a mesterséges intelligencia által felügyelt silókomplexumokat, összesen 56 ezer tonna kapacitással. Ha beválik, az ilyen létesítmények által megduplázhatják az ország jelenlegi 750 ezer tonnás összkapacitását. Ezzel ki tudják védeni az aszály közvetlen hatásait, illetve stabilizálni tudják majd az élelmiszerárakat is.
Az okossilók világában folyamatosan figyelemmel kísérik a hőmérsékletet és páratartalmat, miközben a rágcsálók és egyéb kártevők aktivitását is nyomon követik. A valós idejű adatoknak köszönhetően azonnali intézkedéseket tudnak tenni, sőt, a rendszer automatikusan elvégzi a szellőztetést, a szárítást és más szükséges beavatkozásokat. Különösen Kenyában, ahol ezeket a modern raktározási megoldásokat a kisebb gazdák számára is hozzáférhetővé teszik, lehetőség nyílik arra, hogy a hosszabb tárolás révén megvárják a kedvezőbb felvásárlási árakat, ezáltal növelve nyereségüket.
