Megérkezett a Képes Kolozsvár harmadik kiadása, amelyet ünnepélyes keretek között mutattak be.
A 16. Kolozsvári Magyar Napok keretében, szerdán délután a Vallásszabadság Házában került sor Gaal György "Képes Kolozsvár" című kötetének harmadik, átdolgozott kiadásának bemutatójára. Kozma Csaba, a Polis Kiadó vezetője kiemelte, hogy a "Képes Kolozsvár" első verziója 2007-ben, míg a második 2013-ban jelent meg, és ezek egy korábban, kisebb formátumban megjelent útikalauz folytatását képezik.
- Azért lettem történész, mert már elemistaként elbűvöltek Gaal György könyvei. Második vagy harmadik osztályos tanulóként talán nem értettem meg mindent, de a mag meghozta gyümölcsét - vezette fel a kiadvány ismertetését Horváth Csaba kolozsvári történész. A 2007-ben megjelent könyv kiegészített kiadása műfaji szempontból kiegészített városkalauz, a középkori Kolozsvárt járja körül: a Főteret, az Óvárt, a fontosabb kolozsvári utcákat és épületeket. De szerepel a könyvben két, a középkori városon kívül található helyszín is: a Fellegvár, ami a 18. század első harmadában jött létre és a 16. századi Házsongárdi temető. - A könyv egyfajta tanúságtétel, amelynek tulajdoníthatóan belátást nyerünk abba, hogyan változott meg Kolozsvár belvárosának arculata. A harmadik kiadás annak tanúja, hogyan újultak meg az épületek a belvárosban. Kis távolságon belül két Europa Nostra-díjas épület található: a Vallásszabadság Háza, amelyet 2022-ben jutalmaztak az európai műemlékvédelem "Oscar-díjával" és a Szent Mihály-templom, amely tavaly részesült ebben az elismerésben. De a felújított épületek közé tartozik az óvári Mikes-ház (Karolina/Muzeului tér 4. szám), a Mauksch-Hintz ház, azaz gyógyszerészeti múzeum, amelyet 2024 januárjában adtak át felújítva, vagy a Tűzoltótorony, amely 2023 márciusa óta biztosít szép kilátást a városra. A kötetben szó esik a pár évvel ezelőtt felállított Dávid Ferenc szoborról és a tavaly visszaállított Mária-oszlopról is - részletezte a könyv tartalmát Horváth Csaba.
- Már az első Képes Kolozsvár kötetem ötletgazdája Unipán Helga képzőművész volt. A Kalauz a régi és az új Kolozsvárhoz című könyvem szövegéből indultam ki, mert az első kiadásban nem lehetett olyan bőven bemutatni az épületeket, mint az útikalauzban. Szöveg szempontjából arra kellett összpontosítanom, hogy egy-egy épület képét nézve mit kellene tudnunk az épületről - mesélt a kezdetekről Gaal György irodalomtörténész, helytörténész. Hozzátette: a Képes Kolozsvár 2007-es első kiadása sikerkönyvnek bizonyult, mert hamar elfogyott. Ekkor javasolta Unipán Helga, hogy készüljön olyan kiadás is, amelyben színes képek vannak. - A kalauz és a Képes Kolozsvár első kiadásának legtöbb fotóját László Miklós, Kolozsvár leghitelesebb fotográfusa készítette. A harmadik, 2025-ös kiadásban már nem lehetett az előző kiadások szövegét használni, és a képek egy része is elavult. Időközben megváltozott a belváros utcaképe, így a Főtér nyugati oldalát már nem parkoló autókkal kellett lefényképezni - magyarázta Gaal György.
Érdekes részlet derült ki: a három könyv borítóján látható képek kiválasztása Unipán Helga képzőművész érdeme. Az első kötet borítóján a Szent Mihály-templom kapuja felett elhelyezkedő, Szent Mihályt megjelenítő dombormű látható. A második könyv borítója a Farkas utcai Szent György-szobrot ábrázolja, míg a harmadik kiadás borítóján a Szent Mihály-templom festett ablakáról készült fotó kapott helyet, amely szintén Szent Mihályt idézi meg.
Gaal György véleménye szerint az utóbbi évek felújításai közül számos projekt keltette fel az érdeklődését. Kiemelte a Farkas utcai református templomot, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Szent György szobor körüli kis zöld terület megszűnt. Továbbá, a főtéren található Szent Mihály-templom felújítása is figyelemre méltó számára. Emlékei között élénken él, amikor a Szent György-szobor még az eredeti helyén állt, a mostani Lucian Blaga téren, valamint a híres Mária-oszlopra is. Ha a kiadó lehetőséget biztosítana rá, Gaal György szívesen látná a kötet román és angol nyelvű változatát is. Emellett elárulta, hogy következő munkája a 18. században Mária Terézia által Kolozsváron alapított orvossebészeti tanintézet történetéről fog szólni, amelynek bemutatóját az év végén tervezik.
