Orbán Viktor határozott lépésre szánta el magát: megszorította a pénzcsapokat, és már nem tervez több ingyenes juttatást.
A legújabban bejelentett 11 pontos adókedvezmény-csomag friss szellőt hoz a hazai vállalkozások életébe. Miközben jelentős összegeket hagy a cégek kasszájában és mérsékli az inflációt, a vállalkozói szféra máris kifejezte, hogy csupán a kisebb adminisztratív terhek csökkentése és néhány könnyítés nem elegendő a beruházási kedv fellendítéséhez. A kormány és az MKIK közötti megállapodás előnyei kézzelfoghatóak, azonban a cégek tisztán látják: a valódi fejlődéshez stabil gazdasági környezet, erősebb ösztönzők és célzott támogatások szükségesek, különösen most, hogy elvileg véget ér az "ingyenpénz" korszaka, és a versenyt a piac törvényei szerint kell folytatni. Emellett világosan látszik, hogy az uniós források hiánya érezhetően sújtja a szektort, ami tovább nehezíti a helyzetet.
11 pontos Vállalati Adócsökkentési Csomagot jelentette be hétfőn közösen Orbán Viktor miniszterelnök a kormány, valamint Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a vállalatok részéről - erről az Index percről percre tudósítással jelentkezett. A 11 pontból 8 intézkedés adó-, 3 adminisztráció-csökkentést hoz a vállalatok életében.
Lapunk makrogazdasági elemzése során részletesen bemutattuk a csomag várható gazdasági következményeit. A kormány és az MKIK között létrejött megállapodás alapján a vállalatok számára 80-90 milliárd forintos könnyítést biztosítanak, miközben csökkentik a bürokratikus terheket, és célzott kedvezményekkel támogatják a legkisebb vállalkozásokat. Az üzemanyagokra vonatkozó jövedéki adóemelés elhalasztása közvetlenül hozzájárul az infláció mérsékléséhez, míg a megemelt bankadó lehetővé teszi a terhek csökkentésének finanszírozását. Ezzel a kabinet úgy kívánja javítani a gazdaság működését, hogy közben megőrzi a költségvetési hiány kontrolláltságát és stabilan tartja az államadósság szintjét.
Most pedig fordítsuk figyelmünket arra, hogyan vélekednek a vállalatok saját helyzetükről. Ehhez a Magyarok a Piacon Klub (MAPI) vezetőjét, Essősy Zsombort kértük fel, hogy ossza meg velünk gondolatait. Zsombor a részletekbe merülés előtt hangsúlyozta, hogy a hazai vállalati szektor számára minden segítség rendkívül hasznos lenne, így a 11 pontos javaslatcsomagot is pozitívan értékelik.
"Minden olyan lépés üdvözlendő, amely pozitívan érinti a magyar tulajdonú vállalkozásokat" - szögezte le Essősy Zsombor. Ne felejtsük el - tette hozzá -, hogy a munkaképes lakosság többségét ezek a vállalatok foglalkoztatják. Ha könnyítik a szabályokat, netán pénzügyileg is jobban járnak, abból többet tudnak fizetni a munkavállalóknak és persze több profitjuk is marad.
Ez a legújabb bejelentett csomag számos kisebb módosítást foglal magában, ami kedvező, de nem kelt igazán nagy visszhangot. Főként a kisebb vállalkozások számára kínál könnyebbséget, viszont a nagy energetikai cégeket nem érinti, és a jövedéki adó emelésének elhalasztása is mindenkire kiterjed, különösen az üzemanyagok esetében.
- tette hozzá.
A három, az adminisztrációs terhek csökkentésére irányuló javaslattal kapcsolatban így nyilatkozott: "üdvözlendők, mint bármilyen egyszerűsítési intézkedés, de sajnos csak egy szűk körű céget érintenek. Az adminisztráció csökkentésével folyamatosan foglalkozni szükséges, ez soha nem lehet elegendő."
Essősy Zsombor azt a nézetet képviseli, hogy a magyar adórendszer az uniós keretek között az egyik legkiválóbbnak számít. Ugyanakkor nem elhanyagolható, hogy a hazai vállalkozásokra számos, egyidejűleg jelentkező kihívás nehezedik, mint például a bürokrácia, a finanszírozási problémák és az adózás körüli bonyodalmak. A MAPI elnöke hangsúlyozza, hogy ha a társasági adó és a személyi jövedelemadó oldaláról vizsgáljuk a helyzetet, a cégek valóban kedvezőbb terhekkel találkoznak. Azonban ezen kívül "számtalan egyéb adókötelezettség nyomja a vállukat".
E téren a 11 pont pozitív elmozdulást hozhat, de a stabil és biztonságos környezet legalább ilyen mértékben elengedhetetlen. "Sokan jelenleg kivárnak a beruházásokkal, nem azért, mert nem lenne saját, vagy banki forrásuk, hanem mert a külföldi piacok rendkívül ingadozóak, és a magyar gazdasági folyamatok is kiszámíthatatlanok. Nem tudják, hogy mely szektorokban érdemes befektetni, hiszen sosem lehet tudni, mikor következik be olyan változás a gazdaságpolitikában, ami teljesen felboríthatja az üzleti terveiket. Ez a kiszámíthatatlanság gátat szab a beruházási hajlandóságnak" - emelte ki.
Ez a 11 pont kiváló kiindulópontot jelent a vállalkozások számára, és számos cégnek nyújt hathatós támogatást. Havonta 11 új pont bevezetése sem lenne túlzás, hiszen ez apró lépésekben segítené az adminisztrációs terhek csökkentését és az adózási kötelezettségek könnyebb kezelését. A kis- és középvállalkozások számára kulcsfontosságú a már bizonyított 1+1-es beruházási pályázatok elérhetősége, amelyek lehetőséget biztosítanak a magyar vállalatok versenyképességének növelésére.
- összegezte Essősy Zsombor, aki később részletesebben is kifejti az elhangzottakat.
A legújabb könnyítési csomag, amely a Demján Sándor Program és a Széchenyi Kártya Program keretein belül valósul meg, páratlan lehetőségeket kínál a hazai vállalati szektor számára. Az Index korábbi beszámolói alapján azonban világossá vált: az új vállalati támogatási rendszer, amely a kormány gazdaságpolitikai akciótervének lényeges eleme, azt üzeni a vállalkozóknak, hogy vége az ingyenes támogatások korának. A korábbi, vissza nem térítendő támogatások időszaka fokozatosan a múlté válik, és egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az államilag támogatott hitelek és tőkeprogramok. A vállalkozóknak alkalmazkodniuk kell ehhez az új valósághoz, ami azt jelenti, hogy a kapott forrásokat vissza kell fizetniük. A fejlesztéseknek már nem csupán elképzeléseknek, hanem konkrét haszonnal járó beruházásoknak kell lenniük.
Eddig a cégek támogatási megközelítésének középpontjában az "ingyenes források keresése" állt, amelyet sok esetben nem a legcélszerűbb módon használtak fel. Ez nyilvánvalóan gátolta a versenyképesség és a termelékenység fejlődését, és sok vállalatot csupán a támogatások tartottak életben, így egyfajta "zombi állapot" kialakulásához vezetve számukra.
"A 3%-os kamatozású támogatott hitelek valóban kedvező lehetőségek, azonban az MKIK legfrissebb felmérései alapján nem ez a legfőbb tényező a beruházások évek óta tartó csökkenésében. A problémák mögött inkább a globális piaci zűrzavarok (mint például vámok, háborúk, kereslethiány és geopolitikai feszültségek), valamint a magyar gazdaság volatilitása áll." – nyilatkozta Essősy Zsombor.
A MAPI elnöke emlékeztet: a tavaly kiírt Demján Sándor 1+1 támogatási programnak (a kkv-k 50 százalékos támogatást kaphattak beruházásokhoz), óriási sikere volt - a felfokozott érdeklődés hatására az eredetileg 50 milliárd forintos keretet 150 milliárdra növelték. "Ez jól szemlélteti, hogy a kkv-k mernek beruházni, amennyiben az állam melléjük áll támogatással. Persze ez egy drog is, amire a magyar cégek már rászoktak, de a támogatás eliminálja a piac kiszámíthatatlanságát, azaz bátran belevágnak beruházásokba" - húzta alá Essősy Zsombor, aki szerint üdvözlendő, hogy a kkv-államtitkárság a tervek szerint ismét kiírja az 1+1 programot, ugyanakkor "a tervezett 20 milliárd forintos keret az egész kkv-szektorra nézve sértő, főleg annak fényében, hogy egy multi egyedül is bármikor kaphat 100 milliárd feletti támogatást". Úgy véli, 20 helyett ismét 150 milliárdos keretre van szükség annak érdekében, hogy "a magyar gazdaságot meghatározó kis- és középvállalkozások a gazdasági növekedés hiánya mellett is beruházzanak, aminek gyümölcsét 1-2 éven belül lehet learatni".
Kulcskérdés ugyanakkor, hogy a vállalatok valóban versenyképességet és termelékenységet növelő beruházásokat, fejlesztéseket hajtsanak végre - ennek hiánya miatt, szektortól függetlenül, több oldalról is kritika éri a vállalati szférát.
Essősy Zsombor szavaival élve, klubtagjaink a versenypiacon aktívan folytatják tevékenységüket, és ennek eredményeképpen folyamatosan javítják hatékonyságukat. Egy stabil piaci környezetben működő vállalatnak tisztában kell lennie a hatékonyság növelésének titkaival. A 3 százalékos hitel ideális lehetőség a beruházásokhoz, de a sikeres befektetésekhez elengedhetetlen a piaci játékszabályok alapos ismerete. A piac, bár sosem tökéletes, a legjobb lehetőségeket kínál a termelékenység fokozására.
Ha már piaci verseny, kíváncsiak voltunk, hogy az "állami köldökzsinór", a "túltámogatás", nem épp ezt az "éhséget" öli-e ki a cégekből. A MAPI elnöke elmondta: van helye az állami támogatásnak, hiszen - ahogy a kormányzat is jelezte - a legkisebbek állami segítség nélkül nem tudnának finanszírozáshoz jutni. (Hogy ez mennyire baj, és az ezáltal mesterségesen életben tartott "zombivállalatok" mekkora problémát jelentenek a vállalati szektorban, közvetve ezáltal a magyar gazdaságnak, azzal külön elemzésben foglalkoztunk.)
Egy másik nézőpontból megközelítve, a versenyképesség szempontjából nem ideális, hogy "szociális támogatást itt osztogassunk". Fontosabb, hogy a versenyképes vállalatokat támogassuk, mert ők lesznek képesek magasabb béreket kínálni munkavállalóiknak, miközben innovatív és egyedi termékeket vagy szolgáltatásokat fejlesztenek - mutatott rá a szakértő.
Ázsiában az állami támogatás sikeresen működött. A legdinamikusabb és legversenyképesebb magánvállalatokat segítették, amelyek nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményeket értek el, így nemzeti bajnokokká váltak. Ez a megközelítés egyértelműen kedvező irányba mutat.
Ha szociális indíttatásból támogatunk cégeket, az is lehet egy gazdaságpolitikai döntés, de azon cégekkel nem tudunk kitörni a közepes jövedelmű országok közösségéből, azaz nem lehet magas kereseteket kitermelni. Magyarország nem bővelkedik természeti kincsekben, ezáltal emberi munkaerővel lehet GDP-t termelni. Ugyanakkor a munkaképes létszám csökken, tehát csak magas hatékonyságú termeléssel, szolgáltatással lehet az előállított javakat növelni. Ezt szisztematikus oktatással (kiművelt emberfők), egészségüggyel (hosszan egészséges emberek) lehet elérni"
- szemléltette Essősy Zsombor.
A MAPI első embere emlékeztet, a Covid óta fennálló recesszióban (energiaválság, háborúk, infláció, és legújabbak a vámháborúk) sok vállalat elesett, konszolidáció tehát volt a szektorban, ami Essősy Zsombor szerint elengedhetetlen. A gyengébb cégeknek be kell tagozódniuk az erősebbekhez, ha világszinten ki szeretnénk emelkedni. "Akik megmaradtak, ők már egy szelektált csapat. Ezen küzdelmekben rengeteget segített a magyar kormány, amit a vállalkozói társadalomnak meg kell köszönnie. Most a belső nyugalom, a kiszámíthatóság tudja a legtöbbet adni a cégeknek" - mondta.
Összességében az a legjobb, ha az állam olyan versenyfeltételeket teremt, amelyek igazságos keretek között működnek, ahol minden vállalat a saját erőfeszítései és tudása alapján éri el a sikert vagy a kudarct. Fontos, hogy ne legyenek torzító tényezők a piacon. Jelenleg a cégek továbbra is a támogatásokra támaszkodnak, de a bizonytalan gazdasági helyzet és a kereslet növekedésének hiánya miatt sokkal bátrabban fektetnek be a jövőbe, ha ehhez támogatást is kapnak. Amikor a gazdaság virágzik, akkor az állami támogatásra nincs szükség, de most, hogy stagnáló állapotban vagyunk, ez elengedhetetlen. Ezt a kormány is észleli, bár a támogatások mértékével kapcsolatban még mindig vannak viták – mutatott rá Essősy Zsombor.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogyan érzékelik a vállalati szféra szereplői, hogy a különböző támogatási intézkedések mennyire a választásokhoz kapcsolódnak. Essősy Zsombor véleménye szerint „a világ minden táján általános gyakorlat, hogy a választási időszak előtt a hatalmon lévő kormányok igyekeznek kedvezni a vállalkozásoknak.” Hangsúlyozta, hogy a 11 pontos adócsökkentési program ugyan pozitív lépés, de csupán egy apró részlet a nagyobb képből. Ezen kívül a gazdaság számára a már említett, a középréteg vállalkozásait támogató 1+1 pályázat jelenthet egy újabb lökést. „A beruházások drámai csökkenése már évek óta tart, és a kkv-k hatékonyságának növelésével lehetne ezen változtatni, amire a 1+1 program ideális támogatási struktúrát kínál.” Zsombor nem kívánt demagóg lenni, de megjegyezte: „Néhány ázsiai vállalat támogatási szintje simán elérhetné az 5 ezer magyar cég támogatását.”
Essősy Zsombor hangsúlyozta, hogy Magyarország számára az uniós források jelentős mértékben hiányoznak. A jelenlegi helyzetben csak csekély mértékben érkeznek, és ha az elmúlt három évben folyamatosan rendelkezésre álltak volna, akkor most 1-3 százalékos GDP-növekedésről beszélhetnénk, ami radikálisan eltérő gazdasági pályát jelezne.
