Problémák adódhatnak, ha a földrengés hossza meghaladja a fél percet.
Csongrád és környéke az utolsó félév során ötször is földrengésnek volt tanúja. A legfrissebb, szerdai esemény egy 4,1-es magnitúdójú földmozgás volt, amely után az obszervatórium ideiglenes mérőállomásokat állított fel a város közelében, hogy nyomon követhessék a földrengések aktivitását.
Az október 22-i, szerdai földrengés már az ötödik volt fél éven belül, amelyet Csongrádon és a környékén az emberek is észleltek. Júliusban két egymást követő napon 3-as és 3,6-os erősséget mértek a szeizmológusok. Néhány nap múlva reggel háromnegyed kilenckor 2,9-es magnitudójú földrengés volt, negyed tízkor 2,5-ös. Ezekre is több helyen fölfigyeltek az emberek.
Jelenleg a műszer 4,1-es értéket jelez.
A hírek szerint számos helyszínen repedések jelentek meg a falakon, és cserepek is leestek a tetőről, de szerencsére senki sem szenvedett sérülést.
A hvg.hu nyilvánosságra hozott egy felvételt egy épület biztonsági kamerájától, amelyen egy érdekes morajlás is hallatszik.
A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium csütörtökön bejelentette, hogy a legutóbbi csongrádi földrengés utórengéseinek alaposabb vizsgálata érdekében két ideiglenes szeizmológiai állomást állítottak fel a dél-alföldi város környékén. "A telepített műszerek révén a lakosság számára észlelhetetlen, kisebb utórengések is pontosan monitorálhatóak, így meg tudjuk határozni ezek helyét és mélységét. Az első főrengést követően már több kisebb utórengést is regisztráltunk" - tájékoztatott az intézet.
A legutóbbi és a júliusi földrengés epicentruma valószínűleg közel helyezkedett el egymáshoz.
Az obszervatórium júliusban természetes, tektonikai eredetű földmozgásokról írt, amelyek több mint tíz kilométer mélyen zajló folyamat következményei.
"Hazánk alatt olyan kőzetlemezek helyezkednek el, amelyekben folyamatosan feszültségek halmozódnak fel. Ennek egyik legfőbb oka, hogy az Adriai kőzetlemez lassan, de folyamatosan északi irányba mozdul el, miközben az óramutató járásával ellentétes irányban forog, ez a mozgás "harapófogóba" szorítja a Kárpát-medence alatti kőzetlemezeket, amelyek így az Adriai-lemez és az Európai-kőzetlemez közé szorulnak" - magyarázta az obszervatórium nyáron.
Az a tény, hogy hosszú időn át nem tapasztaltunk hasonló eseményeket, most pedig már az ötödik földrengés is érzékelhető, jelentős hatással van a csongrádiak biztonságérzetére.
"A földrengések előrejelzése rendkívül bonyolult feladat. Bár ha rendelkezésre állnak adatok egy adott terület litoszférájáról és a kőzetlemezek elhelyezkedéséről, akkor modellezés segítségével meg lehet becsülni, milyen gyakorisággal fordulhatnak elő ilyen jelenségek, az időpontját és erejét azonban nem lehet pontosan meghatározni" - nyilatkozta Raucsik Béla, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának Földrajz- és Földtudományi Intézetében oktató szakember a Narancs.hu kérdésére. - "A földtani folyamatok, amelyek a rengéseket okozzák, emberi időléptékben végtelenül lassan zajlanak. Generációk nőhetnek fel anélkül, hogy bármilyen földrengést tapasztalnának, legalábbis nálunk. Ezzel szemben Japánban ezek a jelenségek szinte a mindennapi élet részét képezik, az iskolákban pedig tanítják a diákokat, hogyan kell reagálni földrengés esetén."
