A kormány már egy országgyűlési határozaton keresztül is kifejezte elkötelezettségét az orosz energiaforrások támogatása mellett.

Az országgyűlés, figyelembe véve az uniós bizottság jelentését, kimondta, hogy az orosz gáz és olaj kivezetésére vonatkozó EU-s rendelet módosítása nem követi a megfelelő jogi kereteket. Az érvek, amelyeket felhoztak, nem mentesek a logikától, azonban a helyzet bonyolítására csupán a magyar kormányzati akadékoskodás miatt van szükség.

A magyar országgyűlés határozatot fogadott el, amelyben kifejezi ellenállását azzal az uniós rendelettervezettel szemben, amely az orosz energiahordozók, mint a gáz és az olaj, teljes leválásának határidejét előre kívánja hozni.

A határozat révén az országgyűlés elfogadta az Európai Ügyek Bizottságának (EUB) jelentését. A döntés nyomán fontos lépés, hogy a jelentésben megfogalmazott kritikákról tájékoztatni szükséges az uniós jogszabály-módosítást kezdeményező Európai Bizottságot, valamint a végső döntést hozó Európai Tanácsot, amely a tagállamok vezetőiből áll.

A deklaráció időzítése rendkívül érzékeny, hiszen éppen aktuális vita zajlik arról, hogy Magyarország és Szlovákia képes-e elszakadni az orosz olajforrásoktól. A leváláshoz elengedhetetlen lenne, hogy a Mol százhalombattai és pozsonyi finomítói kizárólag a Horvátországon át haladó Adria-vezetéken keresztül jussanak nyersanyaghoz. A magyar kormány és a Mol képviselői szerint ez a megoldás nem kivitelezhető, míg a vezetéket üzemeltető horvát Janaf éppen ellenkezőleg, azt állítja, hogy a dolog megvalósítható.

Magyarország számára elkerülhetetlen tényezőként jelenik meg az Oroszországtól való energiafüggőség – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági miniszter a New York-i ENSZ közgyűlés szünetében. Ezt a "tényt" osztotta meg telefonon Orbán Viktor miniszterelnök az amerikai elnökkel. Ez a Donald Trump, aki nem sokkal korábban azt nyilatkozta, hogy felhívja jóbarátját, Orbán Viktort, akinek valószínűleg nem lesz nehézsége a leválásra vonatkozó kérésének eleget tenni.

Bár a kormány többször hangsúlyozta, hogy Magyarország számára élvezetes előnyöket hozott az Orbán Viktor és Donald Trump közötti különleges kapcsolat, a valóság mást mutat. Eddig ugyanis nem tapasztalhattunk kézzelfogható előnyöket ebből a viszonyból. Most azonban úgy tűnik, hogy a barátság végre meghozta a gyümölcsét: miután az amerikai elnök kapcsolatba lépett a magyar miniszterelnökkel, Trump nyilatkozata szerint Magyarország - ellentétben a szintén NATO-tag Törökországgal - nem rendelkezik olyan lehetőségekkel, amelyek megerősíthetnék pozícióját.

Magyarország egy szárazfölddel határolt ország, amely nem büszkélkedhet gyönyörű óceánnal, amelyen keresztül hajók érkezhetnének a világ minden szegletéből.

Vagyis Washington igyekezett nyomást helyezni az Európai Unióra és Magyarországra a leválás kérdésében. Ám a jelek szerint - egyelőre - Orbán Viktornak sikerült meggyőznie az amerikai elnököt, hogy ez nem lehetséges.

A módosított EU-s határidők Magyarországra rövid távon nem gyakorolnának hatást. A gázellátás tekintetében 2028-tól lépne életbe hazánkra vonatkozó importtilalom, míg az olaj tekintetében csupán egy diverzifikációs terv kidolgozása lenne kötelező 2028-ig. Ez lényegében az orosz gázimport csökkentésére összpontosít.

Magyarország és az állami MVM között 2021 végén megkötött egy hosszú távú, 10+5 éves szerződés az orosz Gazprommal. Ennek keretében a Gazprom évente 4,5 milliárd köbméter földgázt biztosít Magyarország számára. A megállapodás értelmében a feltételek 10 év elteltével módosíthatók, de a pontos részletek és a módosítások irányai egyelőre nem ismertek.

A magyar parlament által jóváhagyott jelentés a szubszidiaritás elvére utal, amely szerint a döntéseknek mindig a legalsóbb szinten kell megszületniük. Ez azonban különös ellentmondásban áll a Fidesz az elmúlt másfél évtizedben végrehajtott központosító lépéseivel.

A fent említett érvek jogi és eljárásjogi szempontból megalapozottak. Ugyanakkor fontos figyelembe venni, hogy az Európai Unió – beleértve az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet és az Európai Tanács többségét – éppen azért folyamodik bonyolult és vitatható jogi megoldásokhoz, mert Magyarország (és némileg Szlovákia) eltérő, a közös konszenzustól eltérő irányt választott az Oroszországgal való kapcsolatok terén, különös tekintettel a háborús agresszióra.

Teljesen érthetetlen, hogy miért ragaszkodik annyira a magyar kormány az orosz energiahordozókhoz. Más országok, amelyek hasonló helyzetben vannak, már sikeresen elkezdték a leválást, vagy legalábbis nyilvánosan kifejezték szándékukat ebben a kérdésben. Magyarország és Szlovákia a kivételt képezi, de Szlovákia sokkal mérsékeltebb orosz kapcsolatokkal rendelkezik, mint Magyarország, ahol még a külügyminiszter is az orosz energia melletti kampányt folytatja, még a legózás kapcsán is.

A fideszes érvek mellett valószínű, hogy - az uniós többség és Washington egyértelmű kívánságának tükrében - Magyarország számára is elkerülhetetlen lesz az orosz energiahordozókról való kötelező leválás.