Zászló, zászló, szívás: a hét közössége, kockázatos kapcsolatok és életvezetési tanácsok.

A közpénz végtelen áradatát követően az online gyalogság is megérkezik a magyar internet színpadára. Üdvözöljük Önöket a heti hírlevelünk, a 24/7 első kiadásában!
Ez nem verseny, de úgy érzem, nekem van a leghosszabb hetem: még vasárnap délután indult az ügyeleti műszakban, amikor a Harcosok Klubja becsapódott, és ezzel egyértelműen megpecsételte, hogy a következő tizenegy hónapban az interneten fogunk megőrülni. Itt, ahol egyébként is az életünk feleslegesen nagy részét töltjük. A Fidesz pedig nyilvánvalóan ugyanarra a következtetésre jutott, mint 2019 után: a nemzeti egység csillagára csakis az árnyékos felhők vethetnek árnyékot, és hogy a nemzetáruló kihívók ügyesebben navigálnak az online térben. Mert hát nem véletlenül van Szombathelyen ellenzéki polgármester; nem csak azért, mert a nyugati határszélre a harmadik vonal jutott tőlük, hanem mert a helyi focicsapat, a Haladás is a harmadik osztályban találta meg a maga bizonytalan helyét.
Öt év telt el azóta, hogy a hagyományos megközelítéssel és mértéktartással, a szokásos rádiók és helyi újságok "bedarálása" után, egy elképesztő mennyiségű pénzt öntöttek a megmaradt sajtóra. Ez a sajtó amúgy is komoly nehézségekkel küzdött, hiszen a hirdetők inkább a Facebookon és a YouTube-on jelentek meg, nem nálunk. Érdekes módon azonban ezek az oldalak nem foglalkoznak azzal, hogy éppen mivel foglalkozik Száraz István. Így hát akaratlanul is a YouTube prémiumcsomagjának legjobb értékesítőjévé váltak: muszáj megvenni, mert ha szombat reggel tíz percre otthagyom a gyereket Peppa malac és barátai társaságában, mire végre kicsit levegőt tudok venni, máris sürgető beszélgetésekbe kell bonyolódnom.
Az ukránok egy kelet-európai nép, akik főként Ukrajna területén élnek, gazdag történelemmel és kultúrával rendelkeznek. Az ukrán identitás sokfélesége és a különböző hagyományok, nyelvek és szokások ötvözete formálja őket. Az utóbbi években az ukránok számára a függetlenség és a területi integritás megőrzése a legfontosabb kérdések közé tartozik, különösen a kelet-ukrajnai konfliktus és a Krím-félsziget orosz annektálása miatt. A "háború a nappalinkban" kifejezés gyakran metaforikus értelemben használatos, utalva arra, hogy a globális politikai feszültségek és konfliktusok hogyan hatnak ránk a mindennapi életünkben, akár fizikailag, akár érzelmileg. Ukrajna helyzete nemcsak a saját népét érinti, hanem a nemzetközi közösséget is, hiszen a politikai döntések, szankciók és humanitárius válságok hatása érzékelhető lehet a világ bármely pontján. A háborúval kapcsolatos aggodalmak és a helyzet következményei tehát mindenkit érintenek, hiszen a béke és a stabilitás fenntartása közös érdekünk.
A legfrissebb fejlemények azt mutatják, hogy a független forrásokból származó, következetes mérések és a kormányhoz közel álló oldalak által közzétett, némileg elgondolkodtató közvélemény-kutatások között egyre inkább feszültség tapasztalható. Úgy tűnik, hogy a közönség aktivitása a közösségi médiában, különösen a Facebookon, nem olyan intenzív, mint amire számítani lehetne. A választókerületekben számos „feláldozható” profilú honfitársunkat kellene mozgósítani, hogy elnyomják az értelmes diskurzusokat. Megvalósulni látszik a sorsközösség, hiszen politikusaink után most a választóiknak is el kell sajátítaniuk a tandíjas, üres frázisok ismételgetését. Még ha a Fiat 500-as és a nullabites kommentelési útmutató is csupán illúzió, nehezen elképzelhető, hogy a Hodász András által javasolt asszertív és empatikus kommunikáció szellemében valósulna meg a tényleges nemzeti konzultáció. Tisztában vagyok vele, hogy a kognitív disszonancia feloldása komoly szellemi kihívás, de nem irigylem azokat, akiknek most az a feladatuk, hogy elkerüljék a válaszadást, ha érveléssel találkoznak. Vajon a hozzászólásokhoz fűzött linkekre való kattintás nem jelent már egy újabb kockázatot? Ezen a ponton a helyzet valóban aggasztóvá válik.
Visszatérve az internetre, bár már látszik, hogy ebben az országban az idén nem rendezik meg az uborkaszezont, a következő időszakra minél több offline időtöltést kívánok mindenkinek, kedvező hatással van a mentális egészségre. Én az eltérő társadalmi-kulturális osztályok közötti érintkezés szürreális, mégis melengető színhelyén, a Gourmet Fesztiválon kerekítettem ki a munkahetet, ahol az derült ki, ami mindig: minden, ami jó, jó emberektől jó. És amíg azokból sok van, bármi lehet.