Zacher Gábor kifejtette véleményét a hazai droghelyzetről, és figyelmeztetett a figyelemfelkeltő jelekre, amelyek aggasztó tendenciákra utalnak.

A hétvégén napvilágot látott egy friss statisztika, amely rávilágít arra, hogy Magyarországon egyre inkább növekszik a kábítószerfogyasztás. A szakértők megosztották véleményüket a jelenség okairól, és feltárták, milyen tényezők állhatnak a háttérben.

Mint írtuk, a Népszava által publikált friss adatok szerint tovább emelkedett a drogfogyasztók aránya Magyarországon. A felmérés szerint a magyarok harmada próbálta ki már a marihuánát, de egyre népszerűbbek a szintetikus anyagok is, ugyanakkor a kokain és a heroin aránya csökkent.

A Népszavának erről nyilatkozó kutató ugyanakkor azt mondta, hogy szerinte az okok továbbra is kérdésesek, vagyis nem egyértelmű, miért nyúl valaki droghoz. Az ATV most szintén megkérdezett néhány szakértőt, akik máshogy látták ezt a kérdést, és elmondták, hogy mi lehet a háttérben szerintük.

Zacher Gábor kifejtette a csatornának, hogy...

"Minden év márciusában összeállítják a globális boldogságstatisztikát, és Magyarország körülbelül a hatvanadik pozícióban szerepel" - mondta, majd megjegyezte: a legújabb statisztikában figyelemre méltó, hogy a szintetikus marihuána most már az ecstasyt megelőzve a második legelterjedtebb tudatmódosító szer lett.

"Ami pedig egyértelműen miről szól? A szegénységi droghasználatról. Erről nem nagyon merünk beszélni, hiszen a lakosság egyre nagyobb százaléka él a szegénységi küszöb alatt. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy abból a pszichoszociális gettóból, a kiszabadulás lehetősége mennyi?

Hát nagyjából annyi, mint utolsó fagyinak a gyerekzsúron: semmi. Maradnak nekik a tudatmódosító szerek

- mondta Zacher Gábor az ATV műsorában.

A csatornának Bajzáth Sándor addiktológiai konzultáns osztotta meg véleményét, kiemelve, hogy "napjainkban egyre szélesebb spektrumú ellátási lehetőségek állnak rendelkezésre azok számára, akik megengedhetik maguknak." Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy "a legnagyobb problémát azok a leszakadó társadalmi csoportok jelentik, akik a szegregált területeken élnek, mivel ők sokkal nehezebben jutnak hozzá a szükséges támogatáshoz."

Az ATV emlékeztetett, hogy a vizsgálat alapján nemcsak azoknak az aránya nőtt 2019 és 2023 között, akik fogyasztottak már drogot, hanem azoké is, akik a felmérés időpontját megelőző időszakban, illetve az előtte lévő egy hónapban fogyasztottak kábítószert. Mmíg 2001-ben átlagosan 19,5 évesen, addig 2023-ban 18 évesen próbálták ki a drogokat. A Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója, Téglásy Kristóf azt mondta erről a csatornának: szerinte ebben nagy szerepet játszanak a legalizációs törekvések és a média is.

"A marihuánafogyasztásnál nagyon nagy szerepet játszik annak a droglegalizációs lobbinak a téves nyomása, hogy a marihuánát máshol is próbálják legalizálni. Ezek a kísérletek megbukni látszanak szinte mindenhol. A média és a többi hatás nagyon hat a fiatalokra: hogy ez tulajdonképpen nem ártalmas, nem egészségtelen" - fogalmazott Téglásy Krsitóf.

A Népszava rámutatott, hogy a helyzet súlyosbodását nagymértékben befolyásolja, hogy a kormány már négy éve, 2021 óta nem rendelkezik érdemi drogstratégiával. Ezen kívül a kábítószerfogyasztás megelőzésére szánt költségvetési források csupán árnyéka annak a támogatásnak, amelyet az ország az Európai Unióhoz való csatlakozáskor biztosított erre a célra.