Ursula von der Leyen 3,5 milliárd eurós támogatási csomaggal érkezett Kijevbe, hogy megerősítse az uniós támogatást Ukrajna számára.

Az Európai Unió folyamatosan próbálja megtalálni a saját szerepét az ukrajnai helyzet rendezésében, különösen azóta, hogy Donald Trump a kontinens ügyeiben döntőbíróként lépett fel a béke kérdésében.

Ursula von der Leyen hétfő reggel vonattal érkezett Kijevbe, hogy tiszteletét tegye az Ukrajna ellen indított orosz invázió kezdetének harmadik évfordulóján. Az Európai Bizottság elnöke már előzetesen jelezte, hogy célja a feszültségek csökkentése. A találkozón kifejti Volodimir Zeleszkijnek, hogy az újabb amerikai elnöki döntések nem csupán az Egyesült Államokat, hanem az uniós vezetőket is megrázták. Brüsszel határozottan ragaszkodik ahhoz az elvhez, hogy Ukrajna jövőjéről kizárólag az ukrán nép dönthet, elkerülve ezzel a külső beavatkozásokat.

Az Európai Bizottság elnöke várhatóan bejelenti egy jelentős, 3,5 milliárd eurós pénzügyi támogatás megadását, amely célja, hogy enyhítse az ukrán költségvetés terheit, és lehetővé tegye további fegyverbeszerzések folyamatát. Ez a bejelentés az EU tavaly elfogadott 50 milliárd eurós segélycsomagjának első lépése lesz.

A jelenlegi 3,5 milliárd euró elegendőnek látszik a költségvetési hiányok orvoslására, azonban a nyár utáni fegyvervásárlásokhoz már nem biztos, hogy elegendő lesz.

,,Fel kell gyorsítanunk a fegyverek és lőszerek azonnali szállítását. Az elkövetkezendő hetekben ezen fogunk munkálkodni" - nyilatkozta von der Leyen az Euronewsnak Kijev felé.

Bár Washington azt szeretné elérni, hogy az EU lazítson az Oroszországot sújtó szankciókon, az Európai Bizottság elnöke azt is egyértelművé tette, hogy addig fogják szorongatni Moszkvát, amíg meggyőző biztosítékokat nem ad arra, hogy soha többé nem fogja megtámadni Ukrajnát.

Ursula von der Leyen bejelenti egy új kezdeményezését, amelynek fő célja, hogy Ukrajna és Moldova integrálódjon az EU villamosenergia-piacába, mindezt az év végéig szeretnék megvalósítani.

Kijevben több uniós biztos is részt vesz a delegáció munkájában. A tervek szerint ukrán kormánytisztviselőkkel fognak találkozni, hogy szorosabbra fűzzék a kétoldalú kapcsolatokat, érintve a közlekedés és a kereskedelem számos aspektusát. Céljuk, hogy a lehető legszélesebb spektrumot lefedjék a két fél közötti együttműködés terén.

Más nyugati vezetők, mint António Costa, az Európai Tanács elnöke, Pedro Sánchez, a spanyol miniszterelnök, valamint Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke, szintén részt vesznek Kijevben a 3. évforduló ünnepségén. E közös találkozó keretében Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel fogják megerősíteni szolidaritásukat és kifejezni támogatásukat Ukrajna iránt.

Az európai kormányok nyugtalanul figyelik, ahogy Donald Trump buldózerként rombol szét mindent, amit az elmúlt években elértek. A tagálllamok fegyverrel és pénzzel is nyíltan támogatják Ukrajnát, nem próbálnak meg a ,,független bölcs" szerepében tetszelegni. Abban pedig mind egyetértenek, hogy bárhogy is alakuljanak a béketárgyalások, az ukránoknak ott kell lenniük a tárgyalóasztalnál.

Miközben a legtöbb európai politikai vezető hősként ünnepli Volodimir Zelenszkijt, Donald Trump nemrégiben "senki által meg nem választott diktátornak" titulálta őt, és az invázióért nem Oroszországot, hanem Ukrajnát tette felelőssé. Ez a megnyilvánulás jól tükrözi, hogy az amerikai exelnöket jelentős mértékben befolyásolta a közösségi médiában szárnyra kapott orosz propaganda.

Az ilyen és ehhez hasonló megnyilatkozások arra ösztönöznek bennünket, hogy elgondolkodjunk: vajon Donald Trump valóban képes lesz-e pártatlanul irányítani az ukrán békefolyamatot, vagy esetleg Európának kellene inkább átvennie a kezdeményezést és aktívan részt vennie a megoldás keresésében?

Volodimir Zelenszkij vasárnap válaszolt is amerikai kollégájának. Leszögezte: ő nem diktátor, és boldogan lemond az elnöki pozícióról, ha erre lesz szükség a béke eléréséhez vagy Ukrajna NATO-csatlakozásához. Az országot 2019 óta irányító államfő azt is kijelentette, hogy egyáltalán nem álmodozik arról, hogy évtizedekig elnök marad.

Amióta Trump február 12-én 90 perces telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyinnal, amelyet nem egyeztettek a szövetségesekkel, Brüsszel igyekszik eligibilis módon navigálni a zűrzavaros ukrajnai helyzet rendezésében.

A múlt héten feszültség és sürgősség uralkodott az európai parlamentek falai között. A vezetők telefonon és személyesen kerestek megoldásokat, hogy közös stratégiát dolgozzanak ki. A tárgyalások szüntelenül zajlanak: Emmanuel Macron francia elnök Washingtonba utazik, hogy személyesen egyeztessen Donald Trumppal, míg António Costa portugál miniszterelnök március 6-án rendkívüli csúcstalálkozót hívott össze, amelyen az összes 27 uniós vezető részt vesz.

Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere, arra törekedett, hogy megnyugtassa a szövetséges országokat az Oroszországgal folytatott kommunikáció kapcsán. Folyamatosan tájékoztatta őket a fejleményekről, kiemelve, hogy a közeledés nem jelent radikális fordulatot az amerikai külpolitikában. Rubio hangsúlyozta, hogy amikor elérkezik az idő, az európai partnereket is bevonják a tárgyalásokba.