Trump tovább növeli az amúgy is hatalmas védelmi költségvetést, még egy jelentős lökést adva a már így is gigantikus összegekhez.
150 milliárd dollárral kívánja a Trump-kormány megemelni a már elfogadott katonai költségvetést 2025-re, és valószínűleg át is viszi a Kongresszuson.
Donald Trump már a választási kampány során világossá tette, hogy szükség esetén felmentést kér az Egyesült Államok költségvetési plafonjának túllépésére, különösen a védelmi és nemzetbiztonsági kiadásokkal kapcsolatban. A megválasztott elnök emellett jelezte, hogy a DOGE néven ismert "kormányhatékonysági" intézkedések keretében megtakarított jelentős összegeket a védelmi ágazat támogatására kívánja fordítani. Hivatalba lépésekor Trump szóvá tette a hatezer milliárd dollár értékű költségvetési forrás átcsoportosítását is.
A Breaking Defense katonai szaklap értesülései szerint a Szenátus költségvetési bizottsága már előterjesztette azt a javaslatot, amely alapján a Kongresszus 150 milliárd dollárral szeretné növelni a védelmi kiadásokat. Érdemes megjegyezni, hogy ez az összeg önmagában is meghaladja Oroszország teljes védelmi költségvetését, amely 2025-re 145 milliárd dollárra van tervezve.
Megvalósulhat Amerika Vaskupolája?
Az Egyesült Államok földrajzi adottságai miatt eddig viszonylag elhanyagolta a rövid- és középtávú rakétafenyegetéseket, ám ez a hozzáállás napjainkban gyors ütemben átalakul. Az utóbbi években tapasztalt kínai, észak-koreai és orosz tengeralattjáró-fejlesztések jelentősen megnövelték annak kockázatát, hogy az USA óceáni partjait elérő támadásokra kerüljön sor. Ezek a fenyegetések közvetlenül érinthetik a legnagyobb amerikai ipari központokat és a legnépesebb városokat, ami komoly aggodalomra ad okot.
Izrael korábban már jelezte, hogy hajlandó megosztani a sikeres Vaskupola-rendszert az Egyesült Államokkal, és a Biden-kormány is érdeklődést mutatott a téma iránt. Azonban a konkrét lépések eddig elmaradtak. Kérdéses, hogy a Trump-adminisztráció valóban belemerülne egy ilyen technológiai átadásba, hiszen ez rendkívüli helyzetet teremtene. Az Egyesült Államok eddig soha nem támaszkodott külföldi partnerekre stratégiai védelmi eszközeinek biztosításában, még a legszorosabb szövetségeseivel sem. Ennek hátterében az a félelem áll, hogy egy esetleges nagyobb katonai konfliktus során az ellátási lánc megszakadása komoly kockázatot jelenthet a védelem folyamatosságára nézve. Azonban közös fejlesztések lehetősége fennáll, amennyiben az Egyesült Államok képes befolyást gyakorolni a hardver tervezésére és gyártására.
Európában viszont Németország és Finnország aktívan beszerez izraeli légvédelmi rendszereket, miközben a tárgyalások folyamatban vannak Dániával, Hollandiával és Svédországgal is. Ezek az országok jogosan aggódnak a Szentpétervár vagy Kalinyingrád irányából esetlegesen érkező rövid hatótávolságú támadások miatt.
Az izraeli opció mellett, vagy akár azzal ellentétben, létezik egy alternatív elképzelés is, amely az amerikai megoldásokat célozza meg. Dan Sullivan alaszkai, valamint Kevin Cramer észak-dakotai szenátorok (R-ND) független törvényjavaslatot nyújtottak be, amely 19,5 milliárd dolláros keretet irányoz elő az alaszkai rakétaelfogók korszerűsítésére. A javaslat célja, hogy új generációs technológiákkal bővítse a védelmi rendszert, és megerősítse a THAAD rendszert a nagy magasságból érkező fenyegetések elhárítására.
Amennyiben a költségvetési keret kibővítése zöld utat kap, úgy a Kongresszus lesz felelős annak meghatározásáért, hogy az összeg pontosan milyen célokra használható fel, és az elnöknek már nem lesz könnyű eltérnie ettől a döntéstől. A javaslat négy kulcsfontosságú területet jelöl meg: a katonai készültség fenntartásának biztosítása, a haditengerészet fejlesztése és a hajóépítő ipar megerősítése, integrált lég- és rakétavédelmi rendszerek kiépítése, valamint a nukleáris projektekbe való befektetések ösztönzése.
A 6. generációs vadászgépek fejlesztése iránti igény egyre növekvő trendet mutat, és Kína ebben a versenyben kiemelkedő előnyre tett szert. Az új generációs gépek már nem a hagyományos légiharcok (dogfight) lebonyolítására koncentrálnak, hiszen a 5. generációs modellek, mint az amerikai F-22 Raptor és F-35 Lightning II, az orosz Szuhoj-57, valamint a kínai J-20, már teljes mértékben képesek ellátni ezt a feladatot. Ehelyett a modern vadászgépek új kihívásokkal néznek szembe, mint a szárazföldi műveletek támogatása, az ellenséges kiberinfrastruktúrák semlegesítése, és egyre inkább az űr-közeli feladatok végrehajtása is a fókuszponttá válik.
Az új költségvetési határozatot Lindsey Graham, Dél-Karolina szenátora terjesztette elő, és sürgette a párbeszéd megkezdését a demokratákkal annak érdekében, hogy az elnök védelmi programja ne kerüljön késésbe. Trump a tervezetet "egy csodálatos törvényjavaslatnak" titulálta, amely lehetőséget adhat a két politikai oldal közötti megbékélés elindítására. A republikánusok célja, hogy a kiadások elsősorban a határbiztonságra, a védelemre és az energiaellátásra összpontosuljanak, miközben lehetővé tennék a kampány során ígért adócsökkentések megvalósítását is.
"Azok számára, akik a valódi határbiztonság és az erősebb katonai védelem mellett szavaztak, a segítség úton van" - mondta a javaslatról Graham szenátor. A védelmi alapok növelése mellett a szenátusi határozat további 175 milliárd dollárral egészíti ki a belbiztonsági kiadásokat (alapvetően az illegális bevándorlás és a narkotikumok csempészése ellen), és szintén 175 milliárd többlet jutna az igazságügyi szervek kiadásainak fedezésére. Utóbbi alatt a legális (bevándorlásra jogosult) személyek ügyeinek intézését, de az elavult börtönrendszer korszerűsítését egyaránt érteni kell.
Mondani se kell, hogy a példátlan bőkezűséggel megszorítások is járnak, tekintettel a kolosszális amerikai államadósságra. A tervezet ezért megtakarításokra utasítja a mezőgazdasági és az oktatási bizottságot, amelyek 85 milliárd dollárral kevesebbel számolhatnak a következő pénzügyi periódusban.
