Van-e egyértelmű pillanat, amikor észrevehetjük, hogy megöregedtünk?
Előfordult már, hogy egyszer csak azt érezte, megöregedett? Könnyen lehet, hogy ez nem csak egy szubjektív élmény volt, a tudomány jelenlegi állása szerint ugyanis nem fokozatosan öregszünk, hanem bizonyos életkorokban sokkal nagyobb nyomot hagy rajtunk az idő múlása.
Az öregedés jelei, mint a lassuló reflexek, ősz hajszálak és ráncos bőr, mindannyiunk életében megjelennek. A folyamat természetes, de sokan szeretnénk, ha később tapasztalnánk ezeket a változásokat. Tudományosan is alátámasztott, hogy bizonyos életmódbeli szokások és helyzetek, például a folyamatos stressz, felgyorsíthatják a testi öregedés jeleit. Emellett a genetikai háttér is kulcsszerepet játszik: azok, akik örökölték a kopaszodás vagy őszülés hajlamát, már fiatalon, akár a húszas éveikben is észlelhetik a változásokat. Az öregedés tehát egy összetett folyamat, amelyben a környezeti hatások és a genetikai prediszpozíció egyaránt szerepet játszanak.
Bármikor is bontakoznak ki az öregedés látható jelei, külső szemlélőként ez a folyamat egy viszonylag sima, folyamatos átalakulásnak tűnik. Ezt jól illusztrálják azok az internetes videók, amelyek naponta készített önarcképeken keresztül örökítik meg egy-egy személy idősödését, akár hosszú évtizedek alatt. Egy példa erre:
Az első és az utolsó kép között hatalmas különbség fedezhető fel, azonban nehéz pontosan megjelölni azt a pillanatot, amikor az öregedés folyamata elkezdődik. A tudomány mai állása alapján azonban léteznek olyan mérföldkövek, amelyek jelzik ezt a változást.
A Stanford Egyetem 2019-ben publikált egy kutatást, amelyben három ilyen öregedési mérföldkövet azonosítottak a felnőtt emberek életében. A kutatás újszerűségét az adta, hogy rámutatott: az öregedés nem fokozatosan, hanem bizonyos rövidebb időszakokban szembetűnőbb változással megy végbe. A kutatók több mint négyezer ember adatait vizsgálták, ez alapján jutottak arra, hogy átlagosan 34, 60 és 78 éves korban jön el egy olyan pont, amikor a szervezet tesz egy nagy lépést az öregedés folyamatában.
A kutatás során 18 és 95 év közötti résztvevők vettek részt, akiket a vérplazmában fellelhető fehérjék alapján elemeztek. A kutatók különös figyelmet fordítottak a fehérjékre, mivel ezek a sejtek "igáslovai" a szervezetnek. Egy adott fehérje szintjének jelentős ingadozása pedig árulkodó jele lehet a szervezetünk állapotának változásainak.
Összesen több mint háromezer különböző fehérjét azonosítottak, és ezek közül 1379 mutatott jelentős eltéréseket az életkor függvényében. Érdekes, hogy már ezek közül csupán 9 fehérje segítségével is "meglehetősen pontosan" meg lehetett becsülni az alany életkorát, míg 373 fehérje alapján szinte teljes bizonyossággal megállapítható volt az életkor.
A kutatásban a meglepetés nem az, hogy a különböző biomarkerek az életkor előrehaladtával változnak, sokkal inkább az, hogy ezt nem fokozatosan teszik, hanem bizonyos pontokon nagyobb mértékben, arról nem is beszélve, hogy mennyire pontosan látszott, hogy melyek ezek a mérföldkövek.
A kutatás vezetői mindehez hozzátették, az eredmények klinikai alkalmazására még várni kell, az viszont biztos, hogy a jövőben mindenképpen hasznos lesz. Azáltal, hogy van egy képünk arról, hogy mi tekinthető az átlag alapján "normálisnak", könnyebb lehet kiszűrni a biológiailag gyorsabban öregedőket, akiket valószínűleg jobban veszélyeztetnek bizonyos betegségek, ilyen például az Alzheimer vagy a szív- és érrendszeri betegségek nagy része. A biológialag lassaban öregedők adatai pedig segíthetnek akár az öregedési folyamat lelassításában, illetve megtudhatjuk azt is, milyen hatással van az öregedési folyamatra egy meghatározott étrend vagy akár egy gyógyszer.
Pár évvel később egy másik tanulmány, bár alapvetően hasonló következtetésre jutott, más öregedési pontokat azonosított. Ezt a kutatást 2024-ben szintén a Stanford Egyetem tette közzé. A minta ezúttal jóval kisebb volt, mindössze 108 embert viszgáltak 25 és 75 év között, viszont jóval alaposabban: az alanyok több éves időszakon keresztül legalább pár havonta adtak vért, a mintákban pedig nemcsak fehérjéket, hanem mintegy 135 ezer biológiai jellemzőt különítettek el. A fő megállapítás itt is hasonló: a szervezetünk bizonyos időszakokban drasztikusabb változáson mennek keresztül.
A kutatás eredményei szerint a jelentős életkorbeli változások átlagosan 44 és 60 éves korban következnek be, ami azt jelenti, hogy ezeken a mérföldköveken tapasztalunk egy-egy jelentősebb lépést az öregedés folyamatában. A két vizsgálatban a második öregedési életkor azonos, azonban az első esetében eltérések figyelhetők meg. A harmadik életkorra vonatkozó összehasonlításra sajnos nincs lehetőség, mivel a második kutatás legidősebb résztvevője 75 éves volt, így a 78 éves korra vonatkozó eredmények megerősítéséhez szükséges minták hiányoztak a vizsgálatból.
Érdekessége a második tanulmánynak, hogy míg korábban a kutatók azt feltételezték, hogy a 40-es években bekövetkező biológiai változások elsősorban a nőket érintik a perimanopauzán keresztül, amikor az eredményeket a nemek alapján kettébontották, azt tapasztalták, hogy ebben az életkorban a férfiak szervezete is hasonló mértékben változik.
