Lenyűgöző mértékben növekszik az amerikai startup értéke, amely a holdraszállás kivitelezésére specializálódott. A NASA űrversenyében a magánvállalatok kulcsszerepet játszhatnak, és jelentős támogatást nyújthatnak az űrkutatás terén.

A Firefly Aerospace, egy ambiciózus űripari startup, nemrégiben lépett a tőzsdére, miután eddig kizárólag magánbefektetők támogatták fejlődését. Az első nyilvános részvénykibocsátás (IPO) során a részvények már az első napon túlszárnyalták a várakozásokat. A kezdeti 45 dolláros árfolyam helyett a nap végére 60 dollárra szöktek fel a texasi cég részvényei. Ennek eredményeként körülbelül 20 millió részvény talált gazdára, ami lenyűgöző, több mint 800 millió dolláros bevételt generált a vállalat számára.

"Teljesítenünk kell a kitűzött célokat. Erős támogatást kaptunk ehhez" - nyilatkozta Jason Kim, a cég vezérigazgatója, amikor a Firefly bejelentette, hogy a beérkező összeg jelentős részét fejlesztésekre, például a kilövőállomásuk korszerűsítésére fogják fordítani.

Egyébként a vállalat sikere több, jelenleg tapasztalható piaci jelenségre is példa. Az egyik, hogy többéves, viszonylagos visszaesés után ismét felpörögtek az amerikai értéktőzsdére belépő új cégek részvényei. Erre egy másik fontos példa a Figma, amelynek papírjai egy nap alatt 250 százalékos ugrást produkáltak. A cég kiugró esetnek számít még a jelenlegi környezetben is, de illeszkedik abba a sorba, amibe most a Firefly is belép. Utóbbi cég azonban egy még inkább specifikus jelenség miatt is fontos.

Laptársunk, a Klasszis Médiához tartozó Mfor nemrégiben részletesen foglalkozott az űrverseny magánosodásának aktuális folyamataival. Ezen a területen egyre több új magánvállalat és szereplő tűnik fel, akik a űrkutatás világába szeretnének belépni. Jelenleg a piacon a legismertebb nagyágyúk, mint például Elon Musk SpaceX cége, dominálnak. Ugyanakkor az utóbbi időszakban egyre több kevésbé ismert, kisebb vállalkozás is megjelenik, amelyek új perspektívákat hoznak az iparágba. Például a Voyager Technologies és a Karman Holdings, melyek már a védelmi és űriparban aktív szereplők, nemrégiben ők is bejelentették, hogy hasonlóan a Fireflyhoz, ők is tőzsdére lépnek.

Ezek a vállalatok nem csupán elméleti síkon működnek, a gyakorlati alkalmazások terén is kiemelkedő teljesítményt nyújtanak. A Firefly például öt hónappal ezelőtt sikeresen landolt a Hold felszínén egy járművével. A Blue Ghost, amely szintén a projekthez kapcsolódik, mintát gyűjtött a Holdról, emellett pedig a holdi klíma jellemzőit is tanulmányozta. Ez az esemény a történelem első sikeres "magánholdraszállása" volt, amelyet a NASA támogatott. Az amerikai űrügynökség öt innovatív céget segített abban, hogy megvalósítsák saját Hold-misszióikat, közöttük a Firefly-t is.

Elmondható tehát, hogy a cég mögött máris egy történelminek mondható, konkrét eredmény van (még akkor is, ha négy másik cég is ugyanekkor érte el ezt). Azaz, nem csak időleges tőzsdei hyperól van szó, mint mondjuk a "mémrészvények" esetében.

A vezérigazgató nyilatkozata arra utal, hogy a cég elkötelezett a folyamatos fejlődés mellett. Jelenleg egy új szállítóhajó kifejlesztésén dolgoznak, ami jól mutatja, hogy nemcsak egyetlen területen, hanem több fronton is képesek innovációra. Ezen kívül a Firefly egy másik vállalattal összefogva igyekszik létrehozni egy újrahasznosítható űrrakétát. Az Eclipse névre keresztelt rakéta a SpaceX Falcon 9-hez hasonló paraméterekkel bír, ami szintén azt jelzi, hogy a Firefly ambíciója nem kevesebb, mint hogy versenytársaik között helyet követeljen magának a piacon.

Az űripar, különösen a rakétafejlesztés világa rendkívül költséges vállalkozás. A Firefly fejlesztési részlegének költségvetése az elmúlt évben drámai módon, 150 millió dollárral, azaz 27 százalékkal emelkedett. Bár a vezérigazgató erről nem nyilatkozott, a vállalat a növekvő költségek fedezése érdekében jelentős adósságokat halmozott fel. Ezen körülmények miatt a cég "kényszerűen" új befektetőket keresett, és az egyik leghatékonyabb megoldás a tőzsdére lépés volt. Ezzel ügyesen kihasználták a körülöttük kialakuló érdeklődést, hiszen a részvényárfolyamuk már az első napon az egekbe szökött. A befektetők között találhatóak védelmi ipari szereplők, sőt, az Egyesült Államok kormányának egy szakosodott ügynöksége is részt vesz a finanszírozásban.

Ne felejtsük el, hogy az űrverseny, bármennyire is izgalmas új fejlemények zajlanak, még mindig elsősorban az államok színterén játszódik. Ugyanakkor ez a helyzet folyamatosan átalakul.

Már említettük, hogy a Firefly holdmisszióját is segítette a NASA. Ugyanis a világban jelenleg új űrverseny folyik. Ennek természetesen fő célja a Mars meghódítása. De fontos komponens a Hold-kutatás is: India és Japán például tetemes összegeket fektetett ebbe a szegmensbe az elmúlt években. India pedig sikeres Hold-missziót hajtott végre nemrégiben. Természetesen Kína pedig már régebb óta ott van, és extenzív kutatásokart folytat, főleg a Hold vízkészlete kapcsán. Washingtonnak márpedig elemi érdeke, hogy itt se maradjon le a világ többi országával, elsősorban Kínával szemben. Hiszen az Apollo-program keretében sokáig az Egyesült Államok volt az űrkutatás - ezen belül is a Hold-missziók - élvonalában. Donald Trump beiktatási beszédében például előirányozta, hogy az Egyesült Államok éveken belül embert akar küldeni Marsra. Ez pedig rímel a Trumppal sokáig szoros barátságban és politikai együttműködésben álló Elon Musk terveivel. Washington mellett Peking is törekszik nemcsak a Marsra szállásra, de arra is, hogy éveken belül ismét embert is küldjenek a Holdra.

És itt van az a pont, ahol az állami tervek és projektek találkoznak az űrkutatási cégek tőzsdei sikereivel. Az amerikai berendezkedés egyik előnye, például a kínaival szemben, hogy lehetőséget nyújt arra, a kormány magáncégekkel együttműködve fejlessze az űripart. Joel Kearns, a NASA tudományos missziójának egyik vezetője például nemrégiben arról beszélt, Washington hagyja, hogy magáncégek dominálják a fejlesztéseket az űriparban, ők pedig inkább csak betársulnak.

Egy ilyen együttműködés keretében a Firefly számára lehetőség nyílt űrjárművet eljuttatni a Holdra. Fontos megemlíteni, hogy négy másik vállalat is elindította saját küldetését, és több közülük sikeresen célba ért. Ennek ellenére a Firefly eredménye figyelemre méltó, és jól szemlélteti, hogy a kisebb cégek számára is van lehetőségük részt venni az űrkutatás izgalmas versenyében. Sőt, képesek kapcsolódni a NASA különböző projektjeihez is.

Valószínű, hogy az amerikai űrkutatás jövője a magánvállalatok és az állami szektor együttműködésének színhelyévé alakul. Más szóval, egyre gyakoribbá válik majd az "űr-PPP" (köz-private partnerség) modell alkalmazása.