Egyre-másra hagyják el a klímavédelmi szövetséget a bankok. Miért történik ez? Milyen folyamatok zajlanak a háttérben?
Március 6-án egy különleges esemény keretében mélyebben belemerülünk az ESG-szempontok világába, azoknak való megfelelésbe, valamint a zöld átállás gyakorlati megoldásaiba. Ne hagyd ki a legfrissebb információkat a legújabb ESG konferenciánkról, melyekért kattints a linken!
December elején a Goldman Sachs jelentette be elsőként kilépését az NZBA-ból, amit hamarosan követett a Wells Fargo, a Citi, a Bank of America és már a Morgan Stanley is. A hat nagy amerikai bank közül így már csak a JPMorgan maradt tagja a szövetségnek, amely a globális klímavédelmi célokhoz igazítaná a bankok finanszírozási gyakorlatát.
A kivonulás mögött a republikánus politikai elit nyomásgyakorlása rejlik. Számos állami főügyész azt hangoztatta, hogy a bankok felelőssége nem csupán a pénzügyi tranzakciók lebonyolítása, hanem a társadalmi és gazdasági stabilitás megőrzése is.
Az NZBA-tagság következtében fennállhat a trösztellenes szabályok megsértésének lehetősége, különösen abban az esetben, ha ez a fosszilis energiaforrások finanszírozásának csökkentéséhez vezet.
A ShareAction érdekvédelmi csoport vezetője, Jeanne Martin kifejtette, hogy a távozó tagok üzenete a piac számára az, hogy az éghajlatváltozás kérdése már nem bír olyan jelentőséggel számukra, mint korábban.
Ez aggasztó, hiszen ők a világ legnagyobb fosszilis tüzelőanyag-finanszírozói közé tartoznak
- fogalmazott.
Bár a bankok nem emondják ki ezt nyíltan, a szövetségből való kilépések hátterében az ESG-befektetésekkel szembeni, két éve tartó amerikai ellenállás is állhat. A novemberi választások után, Donald Trump várható visszatérésével ez a nyomás csak fokozódhat.
A kilépő bankok hangsúlyozták, hogy továbbra is elkötelezettek ügyfeleik alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérésének támogatása mellett. Ugyanakkor egy elemzés kimutatta, hogy mindegyikük több bevételt generált a fosszilis iparágból, mint a zöld energiából decemberben.
Az NZBA a kilépések ellenére is megőrizte 142 tagját, amelyek 44 különböző országból érkeznek, összesen 64 milliárd dollárnyi eszközállománnyal. A tagság zöme európai bankokból áll, köztük olyan jelentős intézmények, mint az HSBC, a Barclays és a BNP Paribas.
Egyes szakértők szerint az amerikai bankok távozása lehetőséget teremthet az európai pénzintézeteknek, hogy ambiciózusabb klímacélokat tűzzenek ki a szövetségen belül. Mindy Lubber, a Ceres nonprofit szervezet vezetője pedig arra számít, hogy a befektetők továbbra is számon kérik majd a bankokon a klímavédelmi erőfeszítéseket.
Természetesen! Itt van a szöveg egyedi megfogalmazása: "Származás: Reuters"
