Az oktatási rendszerben jelentős hiányosság mutatkozik, hiszen a szükségesnél jóval több pedagógusra lenne szükség, mint ahány pozíciót ténylegesen hirdetnek meg.

Az oktatási szektorban jelenleg több mint 16 ezer tanár hiánya tapasztalható.

Az őszi tanévkezés előtt pár nappal, augusztus 22-én 221 tanári, 131 tanítói, 106 óvodapedagógus és 79 gyógypedagógus álláshirdetés volt fent a Közszolgállás.hu-n. Az Eduline gyűjtése szerint áprilisban a tanár szóra 291, a tanító kifejezésre 136, az óvodapedagógus szóra 248 álláshirdetés bukkant fel. Gyógypedagógust pedig 67 hirdetésben kerestek. Júniusban ezek a számok jellemzően négy-ötszörösükre emelkedtek, mostanra viszont visszatértek az oktatás szünet előtti szintre, vagy bizonyos esetekben azok alá. Ezek szerint tehát

A pedagógusok helyzete továbbra is aggasztó, hiszen a legfrissebb adatok szerint a feltöltött állások száma csupán a jéghegy csúcsa. A pedagógus szakszervezetek véleménye alapján sokkal több szakember hiányzik a rendszerből, mint ahány pozíciót ténylegesen meghirdettek. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az ATV-nek nyilatkozva kiemelte, hogy körülbelül 16 ezer tanár hiányzik az oktatási rendszerből, ami komoly kihívás elé állítja az iskolákat és a diákokat egyaránt.

8-10 évig eléggé keményen amortizálta a pedagóguspályát a kormány - összegzett Totyik.

A tanári- és pedagógus pálya a pedagógusbér-emelés óta valamelyest vonzóbb lett a felsőoktatásba jelentkezők körében. Az idei általános felsőoktatási felvételi során a pedagógusképzés volt a harmadik legnépszerűbb képzésterület, ahová

2025 januárjától a gyakornokok havi bruttó bére 640 900 forintra nő. A többi kategória alsó bérhatára a következőképpen alakul bruttó értékben:

A pedagógusok jelenlegi jövedelme ennél alacsonyabb nem lehet, és a bérek várhatóan 2026. januárjától, a program harmadik szakaszának keretében, ismét növekedni fognak.

A pedagógusképzések iránti érdeklődés drámaian visszaesett. A felvettek között a 27 éves és annál idősebb hallgatók aránya meghaladja a 50%-ot. Ez azt jelzi, hogy a jövő pedagógusai jellemzően érettebb korosztályhoz tartoznak, ami új kihívások elé állítja a képzési rendszert.

A felvételiző középiskolások viszont kevésbé jelentkeznek tanári- és pedagógusképzésekre. Ez a folyamat átmenetileg enyhít a tanárhiányon, ám hosszabb távra - a pedagógusok elöregedése miatt - nem jelent megoldást.