"Bódi Mátyás a Fidesztől eltávolodó fiatal generációról: 'A fiatalok gyakran kifejezik hálájukat a pénzügyi támogatásokért, ugyanakkor az ellenzéki pártok mellett teszik le a voksukat.'" - szmo.hu
"Lowkey hatalmasat szólt a Trump tali" - írta Orbán Viktor Washingtonból hazafelé tartva a lelkes rajongók által körbevett Szentkirályi Alexandrának, a Fidesz egy új kampányvideója szerint. Ő úgy válaszolt, "Nagyon adom! Tali a választáson!" A Fidesz láthatóan mindent megtesz, hogy megszólítsa a fiatalokat. A miniszterelnök október 23-i beszédében is üzent nekik, lázadásra hívta fel őket, igaz, nem a fennálló hatalom, hanem Brüsszel ellen. És persze hangsúlyosan nekik szól az Otthon Start, ami az egyik legnagyobb valós problémájukra reflektál: a saját otthon megteremtésének nehézségeire.
A sok erőfeszítés nem véletlen. Ma már egyértelmű, hogy a fiatalok körében jelentős mértékben meggyengült a Fidesz támogatottsága. A választókorúak alsó harmadában a Tisza előnye meghaladja a Fideszét, míg az idősebb korosztályban a kormánypárt dominál. Bódi Mátyás, a választási földrajz szakértője, részletes elemzésében a Válasz Online-on bemutatja, hogy ha a jelenlegi trendek folytatódnak, a természetes népességfogyás miatt 2030-ra több százezerrel csökkenhet a Fidesz táborának létszáma. Vajon képes-e ezen változtatni a kormánypárt, és hol veszíthette el a fiatalok támogatását? Erről beszélgettünk vele.
Emlékszem, hogy a 2010-es években szinte magától értetődő volt: a fiatal egyetemista szavazatai elsősorban a Fidesz irányába terelődtek. Mi okozta ezt a drámai változást?
A pártnak van egy ifjúsági szövetsége, ami lehetőséget adna arra, hogy fiatalosabb arculatot mutasson. Kétségtelen, hogy nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is megfigyelhető, hogy a kormányzati pozícióban eltöltött idő gyakran csökkenti a fiatalok körében a népszerűséget. A hatalom gyakorlása, a kormányzás és az elit köréhez tartozás nem éppen vonzó a fiatal generáció számára.
Körülbelül 2017-2018 óta nyilvánvalóvá vált, hogy a Fidesz jelentős mértékben megerősödik az idősebb korosztályok körében. Korábban nem volt ennyire kiugró a generációs eltérés a magyar választók között. Akadtak ugyan törésvonalak, például amikor a szocialista párt nyolc éven át irányította az országot; abban az időszakban ők is az idősebb szavazókra támaszkodtak, míg a Fidesz viszonylag erősebb volt a fiatalabbak körében. A 2010 előtti politikai táj nem mutatott ilyen éles különbségeket. Jelenleg a Fidesz több szavazót tudhat magáénak a 65 év feletti korosztályból, mint a 40 év alattiak közül, ami világosan jelzi, hogy a kormányzó párt főként az idősebb választókra épít. Úgy vélem, hogy a kormányzati évek alatt a fiatalabb generációk támogatottsága csökkent, míg az idősebbek körében megerősödtek.
Azért folyamatosan születnek új kezdeményezések. Orbán Viktor például október 23-án a fiatalokhoz intézte szavait, buzdítva őket arra, hogy lázadjanak - például Brüsszel irányába. Emellett természetesen a TikTok-on is megjelennek a különféle tartalmak. Vajon mindez elérheti a kívánt hatást?
A TikTok körüli próbálkozások számomra inkább egy önálló paródia benyomását keltik. Például a brüsszeli lázadásra tett felhívás kapcsán, ha jól emlékszem, a miniszterelnök azt tanácsolta a fiataloknak, hogy "hagyják el a gépeiket, és dobják ki a brüsszeli infúziót". Ez egy "Mátrixos" utalás, de a Mátrix film már több mint húsz esztendős. Nem hiszem, hogy a mai tizenévesek és huszonévesek többsége számára ez releváns hivatkozási pont. Ezek a kommunikációs klisék nehezen érthetők, és alig tükrözik a fiatalok mindennapi kihívásait.
-- Néhány éve nagy diáktüntetések voltak, azok a középiskolások mostanra választókorúak. Az számíthatott?
Igen, bár úgy vélem, hogy az össztársadalmi hatása ennek a jelenségnek korlátozott. A tüntetések főként elit gimnáziumok diákjaira korlátozódtak. A nyári fesztiválokon idén felhangzó Fidesz-ellenes rigmusok is alátámasztották ezt, hiszen ezek elsősorban a középosztálybeli fiatalok körében voltak jellemzőek. Valóban, a Fidesz népszerűsége a fiatalok körében meglehetősen alacsony, de ezt inkább a közvélemény-kutatások eredményeiből érdemes következtetni, nem pedig ezekből a konkrét eseményekből.
Helmut Kohl egy fiatal, kelet-német származású, volt FDJ-aktivistát, Angela Merkelt választotta munkatársául. Merkel nemcsak hogy sikeresen folytatta a párt politikáját, hanem hosszú éveken át meghatározó szereplője volt a kormányzásnak is. Ez rámutat arra, hogy egy kormányzó párt képes lehet megújulni és nyitni a fiatal generációk felé. A Fidesz esetében azonban úgy tűnik, hogy ilyen irányú törekvések nem merültek fel. Miért van ez így?
A Fidesz berkein belül akadtak olyan politikai személyiségek, mint Varga Judit és Novák Katalin, akik potenciálisan alkalmasak lettek volna arra, hogy jelentős szerepet játsszanak a fiatalok megszólításában. Azonban a kegyelmi botrány következtében gyorsan eltűntek a politikai színtérről, ami komoly veszteség volt a kormánypárt számára. Különösen fájó, hogy két női politikustól kellett megválniuk, akik hitelesebben tudtak volna kapcsolatot teremteni a fiatalabb generációkkal. Jelenleg úgy érzem, hogy az utánpótlás terén nincsenek olyan kiemelkedő nevek, akik a következő évtizedben komoly politikai szereplőkké válhatnának, és új választókat vonzanának a közéletbe. Ezzel szemben az amerikai politikai tájban, mint például Trump esetében, organikusan fejlődtek ki olyan influenszerek és podcasterek, mint Joe Rogan, akik képesek voltak közönséget építeni és támogatni a politikai diskurzusokat.
Ezért nem működik, ha valakit csupán anyagi javakkal, fényűző életstílussal vagy hatalommal próbálnak híressé tenni, anélkül, hogy valódi, természetes fejlődésen menne keresztül. Ráadásul a kegyelmi ügy lezárta a kaput olyan hiteles személyek előtt, akik valóban inspiráló példaképként szolgálhatnának a fiatalok számára.
-- És még itt van a demográfia, ami szintén nem kecsegtet jóval. Ön írta meg a Válasz Online-ban a minap, hogy ha semmi sem változna, négy év múlva pusztán demográfiai okokból sok százezerrel több szavazója lehet a Fideszszel szemben álló ellenzéknek. Ha a Fidesz politikai tényező akar maradni, mit lehet ez ellen tenni?
Az alapvető kihívás nem csupán az időskori lemorzsolódás növekedése lesz. Sokkal jelentősebb tényező, hogy a mostani 13-17 éves korosztályból körülbelül 480 ezer új választó lép a színre. Jelenlegi trendek alapján a fiatalok többsége ellenzéki irányultságot mutat. A becslések szerint körülbelül 260-280 ezer új "tiszás" szavazóra számíthatunk, míg a kormánypárti szavazók száma mindössze 60-90 ezer körül alakulhat. Ez már önmagában is egy 200 ezres ellenzéki többletet jelent a fiatal választók körében. Ezen kívül az idősek természetes fogyása is hozzájárul majd a kormánypárti szavazók számának csökkenéséhez.
A fiataloknál sokkal nagyobb a TISZA-előny, mint amekkora a Fidesz előnye az időseknél, például a Medián korcsoportos számai is ezt rajzolják ki.
Fontos-e a Fidesz számára, hogy a következő öt hónapban a fiatalok felé nyisson, vagy inkább a meglévő támogatói bázis megerősítésére kellene fókuszálnia?
A Fidesz politikai stratégiája olyan, mint egy sokoldalú zenekar, ahol különböző hangszerek harmonikus együttműködésével próbálják elérni céljaikat. G. Fodor Gábor szavaival élve, a párt úgy működik, mintha egy szimfonikus zenekar lenne, amelynek repertoárja az idősebb választók megszólítására összpontosít. Az aktuális prioritás a nyugdíjak, mint például a 13. havi juttatás, valamint a háborús helyzet és a biztonságérzet hangsúlyozása. Ugyanakkor a fiatalabb generációk felé is tettek lépéseket, például a 25 év alattiak szja-mentességével, illetve a 30 év alatti édesanyák adómentességével, valamint különféle családtámogatásokkal. Ezek az intézkedések azonban számomra kétségesek, hiszen nem biztos, hogy valóban elérik a kívánt hatást, vagy hogy a fiatalok számára vonzó alternatívát nyújtanak a politikai palettán.
A Fidesz napjainkban egyértelműen vezérelvű és erősen központosított struktúrával rendelkezik. Kezdetben, az alapszabály alapján, a tagság felső korhatára 35 év volt; azonban az idő múlásával a vezetőség, és ezzel együtt a párt is, évről évre megöregedett. Egy olyan párt esetében, amelyről némileg túlzónak tűnhet, de mégis igaz, hogy lényegében egyetlen személy, a vezető határozza meg a párt arculatát, felmerül a kérdés: vajon lehet-e itt valódi ifjúsági megújulás?
Fiatalításra is lenne lehetőség, amennyiben a döntéshozó ezt támogatja.
Lehetséges-e, hogy egy döntés valóban hiteles legyen, ha Orbán Viktor továbbra is a párt vezetője marad, miközben fiatalokat emelnek a középpontba?
Természetesen, ez simán megvalósítható. Az ő személyét senki sem meri megkérdőjelezni a saját táborában, valóban egy erős egyéniség. Azok, akik megpróbálták, nem jártak jól, hiszen 2006 környékén számos példát láthattunk erre. Bár a párt működése nem éppen a demokratikus elvek mentén zajlik, mégis érdemes lenne fiatal politikai tehetségeket előtérbe helyeznie, mint egy jól megfontolt taktikai lépést. Akadtak ilyen próbálkozások, de az említett okok miatt ezek a fiatalok hamar eltűntek a reflektorfényből, és azóta sem nagyon bukkantak fel új arcok a politikai színtéren.
Nekem ezek a középkorú fiatalok a '80-as évek KISZ-vezetőire emlékeztetnek, akik tele voltak lelkesedéssel és ambícióval, és akik a jövőt formálni kívánták.
Én 1988-ban láttam meg a napvilágot, de igazán a családi mesék révén ismerhetem meg az akkori időket. Figyelemre méltó párhuzamok húzódnak meg a két korszak között, és ez nem csupán a hasonlóságok miatt érdekes.
Nyilvánvaló, ahogy említette: a Fidesz olyan, mint egy szimfonikus zenekar, amely több hangszeren is játszik, és még egy-két meglepetést ki tud húzni a kalapból. De vajon lehet-e választást nyerni úgy, hogy a fiatalabb generáció részéről szinte teljes a csend? Az "álmoskönyv" szerint ez egy igen érdekes kérdés, hiszen a jövő kulcsa gyakran éppen a fiatalok kezében rejlik.
-- Választást az nyer, akinek többsége van. Szélsőséges helyzetben előállhat, hogy a Fidesz nyer, miközben brutálisan népszerűtlen a fiatalok körében. Nem lehetetlen, csak sokkal nehezebb, mint ha korcsoportonként kiegyensúlyozottabb lenne a tábora. Ez egy demográfiai csapda, és az idő nem nekik dolgozik.





