A magyar lakosság váratlanul nekilendült, és még a legképzettebb bankárok is meglepődtek az eredményen.

Egy éve azt írtuk, jó esély van arra, hogy 2024 a hitelpiaci kilábalás éve lesz az előző évi szabadesés után. A lakossági hitelezés végül szinte minden várakozást felülmúlva robbant egy nagyot: még soha nem vettek fel annyi lakáshitelt és személyi kölcsönt a háztartások, mint tavaly, legalábbis forintösszegüket tekintve. A vállalati hitelezésben viszont késik a kilábalás: a forint gyengülése, vagyis az átértékelődés többet "tett" a hitelállomány bővüléséért 2024-ben, mint az aktuális hiteltranzakciók. Azt is megnéztük, mi újság a bankbetéteknél.

Hétfőn az MNB közzétette a hitelpiac decemberi teljesítményének előzetes adatait, amelyek lenyűgöző eredményeket mutatnak. A lakáshitelek összesített volumene elérte a 1351 milliárd forintot, míg a személyi kölcsönök 819 milliárd forinttal, a háztartási hitelek pedig összesen 2759 milliárd forinttal zárták az évet, így mindhárom kategória új éves rekordot állított fel a tavalyi évhez képest. A babaváró hitelek esetében a tavalyi életkori korlátozások következtében enyhe visszaesés tapasztalható, de az idei évben bevezetett lazítások ezt a trendet kedvezően befolyásolhatják. A lakáshitelek terén pedig igazi meglepetés érte a szakmát: a májusi Hitelezés 2024 konferencián a résztvevők csupán 8%-a hitt abban, hogy a 2021-es 1303 milliárd forintos rekordot megdöntheti a piac, végül azonban sikerült felülmúlni ezt az eredményt.

A vállalati hitelek esetében a nettó hitelfelvételek (azaz a hitelfelvételek és a törlesztések közötti eltérés) figyelemmel kísérése a legcélszerűbb. Az idei évben tapasztalt csupán 200 milliárd forintos nettó hitelfelvétel olyan alacsony érték, amit 2015 óta nem regisztráltak. E mögött részben a recesszióval fenyegető gazdasági helyzet, másrészt pedig a korábbi hitelprogramok révén kialakult vállalati likviditásbőség áll.

2024 végén a vállalatok 13 ezer, a háztartások 11 ezer milliárd forintnyi hitellel tartoztak a bankoknak, miközben a vállalatok 17 ezer, a háztartások 13,5 ezer milliárd forintot tartottak betétben náluk. Mind a négy állomány új csúcsot ért el.

A háztartások hitelállománya tavaly 9,4%-os növekedést mutatott, míg a vállalatok esetében ez az emelkedés 4,7%-ra rúgott. Ha azonban a forint gyengülését is figyelembe vesszük – azaz minden devizahitelt euróban értékelünk –, akkor a vállalati hitelállomány mindössze 1,2%-kal emelkedett. Ez tisztán mutatja a hitelpiac kettészakadásának dinamikáját. A háztartási betétek 2023 őszétől újra növekedésnek indultak, tavaly 11,2%-kal bővültek, míg a vállalati betétek 6,3%-os növekedést könyvelhettek el.

A lakossági hitelezés iránti kereslet növekedése szoros összefüggésben áll az előző évhez képest alacsonyabb kamatszinttel. Az utóbbi időszakban debütált a 3%-os kamatozású CSOK Plusz, amely akár 50 millió forint hitel felvételét teszi lehetővé. Ezen kívül a piaci lakáshitel-kamatok is jelentős csökkenésen mentek keresztül: 2023 végén még 7,35%-on álltak, ám 2024 végére 6,46%-ra mérséklődnek. Ugyanakkor sajnálatos módon a kamatcsökkentés lehetősége már kimerült, kivéve a fiatalok számára, akik energiatakarékos otthonokba költöznek; ők áprilistól októberig 5%-os maximális THM-mel juthatnak hitelhez.

A személyi kölcsönök ára tavaly jelentős csökkenésen ment keresztül: a kamatok 18,5%-ról 16,4%-ra csökkentek az előző év decemberéhez képest, míg a THM értékük 30-40 bázisponttal magasabb volt. A 2008-as pénzügyi válság előtt népszerű szabad felhasználású jelzáloghitelek viszont manapság már szűkebb piacon mozognak, átlagos hiteldíjuk pedig körülbelül 8,9%-on stabilizálódott.

Tavaly az új lakáshitelek esetében a 10 éves kamatperiódusú konstrukciók aránya meghaladta a 95%-ot. Ez a szám figyelembe veszi a CSOK Pluszt is, amely a bankok számára kedvező kamattámogatása révén került a változó kamatozású hitelek közé. Érdemes megjegyezni, hogy ez a támogatás inkább azok számára nyújt vonzó lehetőséget, akik nem teljesítik a gyermekvállalásra vonatkozó feltételeket.

Ahogy korábban már többször is említettük, a hitelezés fellendülését mind az átlagos összeg, mind a szerződések számának növekedése segíti. Az előző évben regisztrált 53 ezer lakáshitel-szerződés után idén már 75 ezer szerződést kötöttek, míg a személyi kölcsönök esetében a darabszám 245 ezerről 305 ezerre emelkedett. A babaváró hiteleknél viszont csökkenés tapasztalható, hiszen a 27 ezerről 24 ezerre esett vissza a szerződések száma. Érdemes megjegyezni, hogy a lakáshitel-felvételek körülbelül 80%-a használt lakás vásárláshoz kapcsolódik. Jelenleg nem tapasztalható olyan jelentős előrelépés ezen a téren, mint amit 2022-ben az MNB Zöld Otthon Programja elindított. Az idei évben azonban a 10%-os önerő kiterjesztése a zöld ingatlanok esetében, valamint néhány további lakáspolitikai intézkedés némi változást hozhat.

Mindeközben a banki betéti megtakarítások területén tavaly sem sikerült áttörést elérnie a lakosságnak: decemberben átlagosan 1,37%-os kamatot kaptak a lakossági megtakarítók lekötött betéteikre (állománnyal súlyozva), ami még kevesebb is az egy évvel korábbi 1,77%-nál. A vállalatoknál ugyanez 7,3%-ról 5,4%-ra csökkent.

A lakossági betétek 80%-a jelenleg nincs lekötve, ami azt jelenti, hogy még a minimális kamatokat sem élvezik. Ennek ellenére a tavalyi év során folyamatosan növekedett az állományuk, ahogy azt már említettük. Decemberben 199 milliárd forinttal több pénz került a háztartási bankszámlákra, mint amennyi onnan távozott. Érdekes módon, az utóbbi hónapok forintgyengülése ellenére már öt hónapja csökken a devizabetétek állománya a tranzakciók alapján. Valószínű, hogy ez a devizabefektetések növekedését jelzi, de a jegybanki statisztikák hamarosan részletesebb információkat adnak erről.

A vállalati hitelezés szempontjából a december hónap nem a reménykedés ideje volt, hanem inkább a nehézségeké: a nettó hiteltranzakció -53 milliárd forintot mutatott. Az év során a cégek a forinthitelekből összesen 318 milliárd forinttal kevesebbet vettek fel, mint amennyit visszafizettek, míg az alacsonyabb kamatozású devizahitelek esetében a helyzet éppen ellenkező volt, hiszen itt 511 milliárd forinttal több hitelt igényeltek, mint amennyit törlesztettek.

Ahogy azonban fent láttuk, a 4,7%-os tavalyi vállalati hitelállomány-bővülés mintegy háromnegyede a forint gyengülésének köszönhető átértékelődési hatásból származott. A céges hitelállományon belül a devizaarány tavaly 45%-ról 50%-ra emelkedett, az éven túli hitelek aránya viszont 78%-ról 75%-ra csökkent, miután állományuk mindössze 0,8%-kal bővült, mutatva a beruházási hitelkereslet nehézségeit. E téren a kkv-k számára jó hír, hogy a beruházási célú Széchenyi Kártya hitelek márciustól már 3%-os kamatozással lesznek elérhetők.