Rémülten figyelték a költő küzdelmét az őrület sötét hálójában.
2025. június 15-én a Földalatti Slam Akadémia (FSA) különleges eseményre készül a FreeSzemle keretein belül, ahol József Attila egy ikonikus sorát elemzik. A mély tartalmú vers, a Hazám (1937) lapjain található, és a következőképpen szól: "föl kéne szabadulni már!" Ezen a estén a résztvevők nem csupán a szavakat, hanem azok mögötti érzelmeket és társadalmi üzeneteket is feltárják, új dimenziókat adva a költő örökségének.
Vajon mit jelent(ett) ez a József Attila-sor: "föl kéne szabadulni már!" Erre keresik a választ a résztvevők a Földalatti Slam Akadémia (FSA) estjén, amelyet ezúttal a FreeSzemle keretei között rendeznek meg, és amely a már a 26. részénél tartó Gödör-beli sorozatba illeszkedve foglalkozik most csupán ezzel az egy sorral.
A program első részében Borsik Miklós költő, Kupihár Rebeka költő és pszichológus, valamint Széchenyi Ágnes irodalomtörténész válaszol Molnár Péter, az FSA alapítója és főszerkesztője kérdéseire, amelyek a József Attila-sor múltbeli és jelenlegi értelmezési lehetőségeire irányulnak. A második részben a Földalatti Slam Akadémia havi estjeinek slammerei lépnek a színpadra, hogy saját, fejből mondott slameikkel járják körbe ugyanezt a témát. Az előadásokat Pető Dávid, az FSA állandó zenésze kíséri handpan-improvizációival, így teremtve egyedi atmoszférát a különleges, lencse alakú acélhangszeren, amely lenyűgöző hangzásával varázsolja el a közönséget.
A harmadik szakaszban kezdetben harminc percig a fellépő slammerek kérdésekkel bombázzák az első rész beszélgetőpartnereit, majd a hátralévő húsz percben a közönség is lehetőséget kap arra, hogy megossza gondolatait és kérdéseit.
Mint irodalomtörténész, azaz profiként az olvasás mestereként, a slam poetry-est megihlető József Attila-sort - "föl kéne szabadulni már!" - csupán annak teljes kontextusában képes vagyok értelmezni. Ez nem csupán a szakmám, hanem a szenvedélyem is.
Széchenyi Ágnes szavaival élve, mint naiv olvasó, a vers világát felfedezve tapasztalhatjuk meg, hogy ezek a sorok hogyan válnak a kollektív tudás részévé. Mindenki, aki beemeli ezeket a gyönyörű kifejezéseket a saját "szövegkorpuszába", újra és újra visszatérhet hozzájuk, és idézheti őket. Ilyenkor nemcsak a szavak, hanem a mögöttük rejlő érzelmek és gondolatok is összekapcsolnak minket, megerősítve a kulturális közösségünket, a nemzeti identitásunkat. Ezek az idézetek, mint titkos szálak, összefonják a múltat a jelennel, és közös identitásunkat formálják. A szövegegyüttesek ereje abban rejlik, hogy mindannyian a magunk módján értelmezzük őket, mégis egy közös nyelven beszélünk, amely összeköt minket, mint egy nagy családot.
Az irodalomtörténész elhelyezi az idézetet a József Attila-életműben: ez a Hazám című hétrészes szonett-ciklus egy sora, a vers 1937 júniusában jelent meg a Szép Szóban. 1937-ben több vers is egy "új", "egészséges" József Attilát mutatott, kezdve a Thomas Mann üdvözlésétől a Hazám ciklusig, jelezve a költő állapotában beállt javulást. Széchenyi Ágnes idézi Fejtő Ferencet, aki így emlékszik ezekre a hónapokra:
Mi, akik félelemmel és tehetetlenség érzésével néztük Attila szenvedéseit az őrület fogságában, megkönnyebbülve tapasztaltuk, hogy újra visszatér hozzánk a harc, a logika és az értelem világába.
Széchenyi Ágnes bevezetőjében megállapítja, hogy "nagyon pongyolán fogalmazva a közéleti, közösség számára útmutató versekről van szó, nem az egyéni fájdalomról". A "föl kéne szabadulni már!" sor, az irodalomtörténész értelmezése szerint, a versben említett "okos gyülekezet" kontextusában a részvételi demokráciát érinti, ahol József Attila a szabadságelvű munkásmozgalomra utal. Ez a gondolatébresztő és vitaindító bevezető lehetőséget teremt arra, hogy mások is megosszák véleményüket arról, szerintük miről is szól ez a verssor.
A Petri-díjas A heterók istenéhez című verseskötetével ismertté vált Kupihár Rebeka költő, pszichológus és irodalomterapeuta a 30. Budapest Pride megnyitóján is felhívta magára a figyelmet. Beszédében saját életútján keresztül osztotta meg gondolatait arról, hogy
A világ bármilyen kihívása ellenére mindig ott lesz a lehetőség, hogy kedvességet mutassunk egymás iránt, és hogy tegyünk valami jót a másikért.
A nemrégiben újranyílt Merlinben, az OFF-Biennále keretein belül, egy különleges kiállítás várja a látogatókat, amely június 15-ig megtekinthető. A tárlat címe: "Ezek a falak nem minket védenek", és Kupihár Rebeka "Turisták" című verséből származik. A július 1-jei FSA-est során ő fogja betölteni a zsűri elnöki posztját. Borsik Miklós líráját az "Átoknaptár" és a "Futárlíra" című köteteiben találhatjuk meg, amelyek közül az utóbbi fülszövegében Spiró György méltatta, kijelentve: "Ritkán tűnik fel ennyire eredeti tehetség a magyar irodalomban."
A diskurzust irányító Molnár Péter 2018-ban elnyerte az Európa-bajnoki címet, amikor még nem létezett világbajnokság.
Az FSA alapítója és főszerkesztője úgy véli, hogy a "föl kéne szabadulni már!" kifejezés az egyik legkonzervatívabb verssor, és hogy miért, arról izgalmas részleteket oszt meg a Földalatti Slam Akadémia 2025. június 15-i rendezvényén a FreeSzemle keretein belül.
