A felkelő csoportok ígérete szerint nyugodt és rendezett átmenet várható Szíria irányításának átvétele során.
Miközben az Aszad-rezsim börtöneiben rejtett zárt helyiségek után nyomoznak, a legnagyobb ellenzéki csoport, az iszlamista gyökerekkel rendelkező Hayat Tahrir al-Sham vezetője arra figyelmeztetett, hogy meg kell védeni az állami intézmények rendszerét.
A Hayat Tahrir al-Sham (HTS), Szíria legnagyobb felkelőcsoportjának vezetője arra szólította fel a különböző frakciók harcosait, hogy térjenek vissza bázisaikra és adják le fegyvereiket. E lépés egy új korszak kezdetét jelzi Szíria történetében.
"Felszólítok mindenkit, aki fegyverrel rendelkezik, hogy azonnal menjen el a szolgálati helyére és jelentkezzen az egységénél" - hangsúlyozta Mohammed al Gholani a főváros híres mecsetében. - "Nem tűröm el, hogy az utcákon fegyveres zűrzavar vagy bármiféle lövöldözés történjen."
Al-Golani, aki az iszlamista gyökerekkel rendelkező Hayat Tahrir Al-Sham csoport vezetője, egy 12 napos offenzíva során más ellenzéki frakciókat irányított az Aszad-rezsim trónfosztásának érdekében. A hadművelet keretében Mohammed Ghazi al-Dzsalalit, Szíria korábbi miniszterelnökét jelölte ki az állami intézmények felügyeletére és a szociális szolgáltatások zökkenőmentes működésének biztosítására, amíg azok átadásra nem kerülnek.
Al-Dzsalalit, aki idén szeptember közepétől Aszad miniszterelnökeként tevékenykedett, vasárnap váratlanul őrizetbe vették. Fegyveresek egy csoportja körülvette, és kényszerítették, hogy elhagyja az irodáját. Azóta már nyilvánosan kijelentette, hogy hajlandó átadni a hatalmat, és együttműködni a lázadókkal.
Al-Dzsalali ügyvivői pozíciójának időtartama még nem világos, azonban az arab médiának adott interjúk során kifejtette, hogy folyamatos kapcsolatban áll a HTS vezetőjével, hogy közösen megvitassák az átmeneti időszak irányításának kérdéseit. Hozzátette, hogy biztosítékokat kapott arra, hogy a lázadó csoportok nem fognak ártani egyetlen szíriai állampolgárnak sem, és senkit sem fognak hátrányosan megkülönböztetni vallási vagy kulturális hovatartozása miatt. Emellett hangsúlyozta, hogy sürgeti a szabad és tisztességes választások lebonyolítását, amelyek végre a nép kezébe adhatják a hatalmat.
"Nem fogok elmenni, és nem is szándékozom elmenni. Elvárom, hogy békés úton garantálják a hatóságok, az intézmények folyamatosságát, valamint az összes polgár biztonságát és védelmét" - mondta Al Dzsalali egy videós nyilatkozatban.
A források alapján arról érkeztek hírek, hogy már december 9-én, hétfőn lehetőség nyílhat arra, hogy megállapodást kössenek a hatalom átadásáról egy ideiglenes kormány részére.
Az Aszad elnök által irányított rendszer megdöntésére irányuló felkelések során, amelyek között a Hayat Tahrir al-Sham (HTS) is kiemelkedő szerepet játszik, sokan aggodalommal szemlélik, hogy milyen új politikai struktúra alakulhat ki a kegyetlen diktatúra helyén. A HTS iszlamista gyökerei, beleértve korábbi kapcsolatait az ISIS-szel és az Al-Kaidával, tovább növelik a bizonytalanságot. Azonban a jelenlegi fejlemények viszonylag pozitív képet festenek: Aleppó keresztény közössége nem tapasztalt elnyomást, és al-Gholani, a HTS vezetője is hangsúlyozta, hogy védelmezni fogják minden szíriai polgár, köztük a keresztények jogait és vagyonát. Érdemes megjegyezni, hogy a szíriai keresztények korábban támogatták az alavita muzulmán Aszadot, és sokan közülük súlyos atrocitásoknak lettek áldozatai az iszlamista csoportok részéről, akik ellenségesen léptek fel a rezsimmel szemben.
Egyre világosabbá válik, hogy a térség bizonyos csoportjai nem számíthatnak kedvező jövőre: a kurd Szíriai Demokratikus Erők, amelyek Manbidzs városát irányítják az ország északi részén, most a Törökország által támogatott Szíriai Nemzeti Hadsereg támadásának célpontjává váltak. Ezek a kurdok, akik Aszad elnök ellen is fegyvert fogtak, az Egyesült Államok segítségével fontos szerepet játszottak az Iszlám Állam legyőzésében. Ugyanakkor Törökország, amely jelentős kurd kisebbséggel rendelkezik, nem nézi jó szemmel, hogy erős kurd jelenlét alakuljon ki a határai közelében.
A szíriai lázadók 13 órás kijárási tilalmat hirdettek Damaszkuszban már az első napon, miután az országban jelentős eredményként üdvözölték az Aszad-kormány megdöntését.
A damaszkusziak figyelmesen követték a kijárási tilalomra vonatkozó utasításokat, és a felvételeken a főváros szinte néptelennek látszott. Az utcák üresek voltak, az üzletek és boltok zárva tartottak, így a város csendes és elhagyatott képet mutatott.
Izraeli erőket vezényeltek a Golán-fennsíkon található ütközőzónába, hogy garantálják a helyi lakosság védelmét az Izrael által ellenőrzött területeken.
Néhány órával később Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy parancsot adott csapatainak a Szíriával 1974-ben kötött tűzszüneti megállapodással létrehozott Golán-fennsíkon lévő ütközőzóna elfoglalására.
Netanjahu szerint az évtizedes megállapodás összeomlott, és a helyzet szükségessé tette az izraeli hatalomátvételt, miután a szíriai csapatok elhagyták állásaikat.
Az Arab Liga vasárnap határozottan elítélte Izrael lépéseit, amelyekkel Bassár Aszad szíriai elnök hatalmának meggyengülését kihasználva újabb szíriai területek megszerzésére tett kísérletet. A szervezet közleményében hangsúlyozta, hogy Izrael cselekedetei törvénytelenek, és elítélte a területi expanzióra irányuló törekvéseket.
Izrael 1967-ben, a közel-keleti háború során vette birtokba és csatolta magához a Golán-fennsíkot, amelyet a nemzetközi közösség általában megszállt szíriai területnek minősít.
Az Egyesült Államok azonban nem, mivel Donald Trump korábbi amerikai elnök 2019. március 25-én Netanjahu miniszterelnök washingtoni látogatásán a Golán-fennsíkot teljes egészében izraeli területnek ismerte el.
Netanjahu az izraeli média szerint az izraeli védelmi erőknek (IDF) is parancsot adott arra, hogy légicsapásokat hajtsanak végre Szíria több pontján, köztük a fővárosban.
A támadások a szuvidai Khalkhalah légibázison található lőszer- és fegyverraktárakat, valamint Dáraa kormányzóság területén több katonai pozíciót, továbbá Damaszkusz központjától körülbelül 6 kilométerre délnyugatra elhelyezkedő Mezzeh katonai repülőteret vették célba.
Az Egyesült Királyság területén tevékenykedő Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja Izraelt okolta a támadásokért, miközben az izraeli hadsereg eddig nem adott hivatalos választ az ügyben.
Vasárnap az Egyesült Államok rakétatámadásokat indított az ISIS, azaz az Iszlám Állam nevű iszlamista terrorszervezet szíriai bázisaival szemben.
A szíriai kormány vasárnap hajnalban váratlanul összeomlott, ezzel lezárva az Aszad család öt évtizedes hatalmát. A lázadók gyors offenzívája meglepte az államapparátust, és mindössze 12 nap alatt sikerült visszafoglalniuk a fővárost, átformálva ezzel az ország politikai táját.
A HTS által irányított lázadócsoportok koalíciója november 27-én váratlan offenzívát indított, amelynek következtében Aleppó jelentős része, Szíria legnagyobb városa, ismét a lázadók kezére került. E város, amelyet még 2016-ban adtak át az Aszad-erőknek, most újra a harcok középpontjába került.
A lázadók hosszú éveken át képtelenek voltak jelentős előrehaladást elérni, mivel Aszad hadereje Oroszország és Irán katonai segítségére támaszkodott.
A HTS harcosai, akik a Szíriai Nemzeti Hadsereg nevű, Törökország által támogatott szíriai milíciák ernyőcsoportjához tartoznak, egy kétirányú offenzívával vették célba Aleppót. Már az első napon jelentős területeket hódítottak meg a városban. Aszad erői, valamint állítólag az orosz légierő próbálkozásai, hogy megállítsák őket, nem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy visszatartsák a támadást vagy megváltoztassák Aleppó sorsát.
A felkelő csoportok később Hama központi városát vették célba, amelyet néhány nap alatt ellenőrzésük alá vontak, mielőtt a következő célpontjuk, Homsz felé nyomultak volna.
Szombaton a HTS által irányított koalíció gyors és hatékony lépéseket tett Homsz városában, és a nap végére sikerült megszereznie a város feletti ellenőrzést. Ezt követően vasárnap hajnalban már a főváros külvárosába is behatoltak.
Aszad erői villámgyorsan megkezdték a visszavonulást, elhagyva védelmi állásaikat a fővárosban, miközben a lázadók harcosai dübörgő ütésekkel ostromolták Damaszkusz kapuit. Néhány órával később már arról érkeztek hírek, hogy Aszad elnök elhagyta a fővárost, és a hírt Mohammed Ghazi al-Dzsalali miniszterelnök megerősítette egy exkluzív Al Arabiya interjúban. Al-Dzsalali elmondta, hogy szombat estéje óta megszakadt a kommunikáció Bassár al-Aszaddal, ami újabb bizonyítéka volt a helyzet drámai megváltozásának.
A lázadók szédítő sebességgel hódították meg Damaszkusz kulcsfontosságú intézményeit, míg végül sikerült megszerezniük a fő állami rádió és televízió irányítását is. Ezen a platformon hirdették ki a szíriai nép számára, hogy véget ért Aszad „rémuralma”, és egy új korszak küszöbén állnak.
Vasárnap reggel az orosz állami média hivatalosan is bejelentette, hogy Bassár el-Aszad, a szíriai elnök, valamint családja megérkezett Moszkvába, ahol menedékjogot nyertek el.
Aszad nem részesült támogatásban szövetségeseitől. Évek során Oroszország és Irán biztosította Aszad erőinek legfőbb pénzügyi és katonai forrásait. Ezek a támogatások kulcsszerepet játszottak az Aleppóért folytatott harcban, amely végül 2016-ban lehetővé tette, hogy a város Aszad irányítása alá kerüljön, miután évekig tartó összecsapások zajlottak a különböző felkelő csoportokkal. Azonban Aszad két legfontosabb szövetségese, mind a katonai, mind a pénzügyi területen, jelentős mértékben gyengült azóta.
Oroszország figyelmét teljes mértékben lekötötte az Ukrajna ellen indított háború, amely 2022 februárjában vette kezdetét, amikor Moszkva inváziót indított a szomszédos ország ellen. A Kreml kezdetben villámgyors győzelemre számított, ám Ukrajna ellenállását számos európai és nyugati hatalom támogatta, ami miatt a konfliktus váratlanul elhúzódott, ezzel jelentős mértékben megterhelve Moszkva erőforrásait.
Irán hosszú hónapokon át a konfliktus középpontjában állt. 2023. október 7-én a Hamász, a Gázát irányító, Irán által támogatott terrorszervezet, váratlanul támadást indított Izrael ellen, amely több mint 1200 ember életét követelte. Izrael erre válaszul háborút hirdetett, célja pedig a Hamász teljes megsemmisítése lett. A konfliktus gyorsan kiterjedt Libanonra, amikor a Hezbollah – szintén Irán támogatásával működő, Libanonban tevékenykedő terrorszervezet – csatlakozott a harcokhoz, és offenzívát indított Izrael ellen.
Izrael jelentősen csökkentette mind a Hamász, mind a Hezbollah erőforrásait és infrastruktúráját, ami arra késztette Iránt, hogy folyamatosan újabb pénzeszközökkel és fegyverekkel töltse fel mindkét csoportot, elszívva saját erőforrásaikat.
Ez azt is magával hozta, hogy Aszad erői többé nem élveztek elsőbbséget, gyakorlatilag elszigetelve őt, és arra kényszerítve az elnököt, hogy a rendelkezésére álló szűkös erőforrásokkal egyedül nézzen szembe a közelgő lázadókkal.
Az ENSZ szerint a szíriai polgárháború, amely az Aszad megbuktatását célzó, 2011-es forradalomból ered, leírhatatlan károkat okozott az országban, íme egy pillanatkép az általa okozott nyomorúságról:
