Néhány órán belül megérkezik az ítélet Ursula von der Leyen sorsáról az Európai Unió Bíróságának döntése által.
Az Európai Unió luxembourgi bírósága ma dönthet Ursula von der Leyen egyik legvitatottabb ügyében, amely az uniós átláthatósági szabályok határait feszegeti. A tét: kötelező-e nyilvánosságra hozni a Pfizer vezérigazgatójával folytatott sms-üzeneteit a történelmi vakcinaszerződés előkészítése idején.
Szerda délelőtt 9:30-kor ítéletet hirdethet az Európai Unió Törvényszéke egy különösen szimbolikus ügyben, amely akár Ursula von der Leyen bizottsági elnök megítélését is befolyásolhatja.
A bíróság vizsgálja, hogy a jogi keretek között áll-e, hogy az Európai Bizottság elutasította Ursula von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla közötti sms-ek nyilvánosságra hozatalát.
A döntés nem csupán az átláthatóság elveinek érvényesülését jelenti, hanem arra is rávilágít, hogy Von der Leyen vezetési stílusa mennyire összhangban áll az uniós intézmények demokratikus normáival - állítja a Politico.
Az ügy kezdete egy 2021 áprilisi New York Times interjúra vezethető vissza, amelyben Bourla "mély bizalomról" számolt be a von der Leyennel folytatott személyes üzenetváltásairól. Az interjút követően a lap közérdekű adatigényléssel fordult az Európai Bizottsághoz, ám 2022-ben az elutasította a kérésüket, hivatkozva arra, hogy az sms-ek nem minősülnek hivatalos dokumentumnak. Ezt a döntést a New York Times a luxembourgi bíróság előtt támadta meg.
A tét valóban óriási: 2021 májusában született meg az uniós oltóanyag-beszerzés történetének legnagyobb megállapodása, amely lehetővé tette a Pfizer-BioNTech számára, hogy akár 1,8 milliárd adag Covid-19 elleni vakcinát szállítson az Európai Unió számára. Az egyeztetések során a brüsszeli döntéshozókra hatalmas nyomás nehezedett, hiszen az EU hónapokkal lemaradva igyekezett felzárkózni az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok oltóanyag-beszerzési ütemtervéhez.
A Bizottság álláspontja szerint a tárgyalások soha nem látott hévvel folytak, sőt, szinte "a folyamat során kellett újraértelmezni" a munkafolyamatokat.
Az uniós végrehajtó testület jogi érvelése alapján a szóban forgó üzenetek nem minősülnek hivatalos dokumentumoknak, mivel lényegi döntési információkat nem tartalmaznak – ha így lett volna, azokat a megfelelő formában rögzítették volna. Az intézmény hosszú ideig nem ismerte el az üzenetek létezését, ám később már elismerte, hogy valóban zajlottak ilyen kommunikációk. A Bizottság hangsúlyozza:
Az ügy lényege nem csupán Ursula von der Leyen tárgyalási jogosultsága körül forog, hanem sokkal inkább az, hogy a transzparencia elveinek megfelelően kötelező-e nyilvánosságra hozni az üzeneteket.
A mai bírósági határozat alapvetően meghatározhatja, hogy az Európai Bizottságnak újra kell-e vizsgálnia a New York Times hozzáférési kérelmét, vagy jogi lépéseket tehet-e a fellebbezés érdekében. Bár a Bizottság hivatalosan nem nyilatkozik az ügy részleteiről az ítélet kihirdetése előtt, a színfalak mögött szivárgott információk szerint komoly belső aggodalmak övezik a döntés kimenetelét.
