Putyin valóban aggódik az új amerikai szankciók bevezetésének lehetőségétől?
Donald Trump januári beiktatását követően a Truth Social közösségi platformján figyelmeztetett arra, hogy szankciókat fog bevezetni Oroszország ellen, amennyiben nem sikerül megállapodnia Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai konfliktus befejezéséről. Az amerikai elnök korábban a háború gyors, sőt azonnali lezárását ígérte, azonban a béke felé mutató konkrét lépések eddig elmaradtak. Eközben Trump már aktívan dolgozik azon, hogy vámokat szabjon ki más országokra.
A Guardian nemrégiben beszámolt róla, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök úgy véli, az amerikai elnök "szankciós fenyegetései komoly hatással voltak" Vlagyimir Putyinra. Starmer hangsúlyozta, hogy az Oroszország elleni nyomás fenntartása érdekében sürgős szükség van az európai országok egységes fellépésére.
Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója úgy véli, hogy az Egyesült Államok legfőbb feladata az Oroszország által harmadik országokon keresztül végzett "árnyékkereskedelem" szigorúbb ellenőrzése lenne. E célból Washingtonnak fokoznia kellene a nyomást az oroszok számos meglévő partnerére, hogy ezzel elriassza őket a Moszkvával való üzleti kapcsolatok fenntartásától.
A kutató az Indexnek kifejtette, hogy egy ilyen lépés, mint az orosz olaj- és más energetikai export teljes körű tilalma, komoly következményekkel járhat. Ez magában foglalná az orosz üzleti partnerekkel és bankokkal kötött tranzakciók betiltását, amelyek másodlagos szankciókkal sújtanák azokat, akik továbbra is vásárolnak Moszkvától. Fontos megjegyezni, hogy ezek a szankciók nem csupán Oroszországot érintenék, hanem a globális gazdaságra is jelentős hatással lehetnek. Ha sikerülne kiszorítani az orosz energiahordozókat a piacról, az világszerte árnövekedéshez vezethet. Ennek következtében, a megnövekedett kockázatok ellenére is, valószínű, hogy a piaci szereplők érdeklődése az orosz energiahordozók iránt fokozódna, mivel azok esetlegesen olcsóbbá válhatnak az új helyzetben.
Kérdésünkre reagálva, miszerint Donald Trump valóban végrehajtaná az említett lépéseket, Kosztur András kifejtette, hogy az elmúlt évtized, különösen az utolsó három év során bevezetett szankciók tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy Oroszországot nem lehet további hasonló intézkedésekkel megijeszteni.
"A kutató megjegyezte, hogy amennyiben Moszkva valóban sarokba szorítva érezné magát, az könnyedén a háború eszkalációjához vezethet."
Kosztur András értékelése szerint az orosz reakciók azt mutatják, hogy Moszkvában jelenleg óvatos optimizmussal fordulnak az új amerikai vezetés felé. Reménykednek abban, hogy lehetőség nyílik egy olyan megállapodásra, amely javíthatja a két ország közötti kapcsolatokat. Ugyanakkor tudatában vannak annak, hogy Donald Trump prioritásai elsősorban az amerikai érdekeket szolgálják, és még ha időnként békülékeny hangnemben is nyilatkozik, az oroszokkal szemben rivális pozíciót is képviselhet.
A kutató megfigyelése szerint Vlagyimir Putyin orosz oldalról a békülékenyebb megközelítést képviseli, olykor még elismerően is nyilatkozik amerikai kollégájáról. Ezzel szemben az orosz külügyminisztérium éles, kritikus hangvétellel reagál Donald Trump fenyegetéseire, valamint azokra a sajtóban megjelenő információkra, amelyek az oroszok számára kedvezőtlen béketerveket tartalmaznak.
A moszkvai vezetés már számos alkalommal kifejtette, milyen körülmények között zárná le a konfliktust Oroszország. Azonban felmerül a kérdés, hogy az új amerikai elnöki adminisztráció hatására ezek a feltételek esetleg módosultak-e.
Ha a hivatalos kommunikációt alapul véve vizsgáljuk a helyzetet, azt láthatjuk, hogy Oroszország követelményei a tavaly nyári állapot óta lényegében változatlanok. Ezek a követelmények a következők: az ukrán félnek át kell adnia az Oroszország által annektált területek azon részeit, melyek még ukrán irányítás alatt állnak. Továbbá, Ukrajnának semlegességet kell vállalnia, végleg le kell mondania a NATO-tagságról, valamint jelentős mértékben csökkentenie kell a haderejét. A másik lényeges pont, hogy az Oroszország ellen bevezetett összes szankciót fel kell oldani, és Ukrajnában minden, az orosz nyelv használatát korlátozó intézkedést megszüntetni. Moszkva ugyan nyitott a tárgyalásokra Zelenszkijjel, de végső békeegyezményt már nem kíván kötni vele, mivel nem ismeri el annak legitimitását.
Kosztur András megjegyezte, hogy az orosz fél részéről felvetődött az ötlet, miszerint a békekötést megelőzően új választásokat kellene tartani Ukrajnában. Ezzel kapcsolatban az amerikaiak egyre inkább nyitottak, míg Kijev természetesen óvatosabb álláspontot képvisel.
Vlagyimir Putyin nemrégiben interjút adott az orosz Rosszija 1 televíziónak, ahol éles kritikát fogalmazott meg az európai elit viselkedésével kapcsolatban. Az orosz elnök úgy véli, hogy hamarosan a régi-új amerikai elnök, Donald Trump irányítása alatt az európai vezetők újra a transzatlanti kapcsolatok kiszolgálóivá válnak. Putyin megjegyezte, hogy Trump gyors és határozott lépéseket tesz, míg az európai politikai elit szervilis módon fogja követni őt, szinte a gazdája lábánál. Azt is kiemelte, hogy a múltban voltak bátor európai vezetők, akik kiálltak saját nézeteikért, de a mai helyzetben ez a bátorság hiányzik, ami súlyos következményekkel járhat az európai érdekképviselet számára.
A XXI. Század Intézet vezető kutatója hangsúlyozta, hogy a megfogalmazott állítás alapján Vlagyimir Putyin abban reménykedik, hogy a jelenlegi feszültségek ellenére az európai vezetők végül ismét a korábbi években alkalmazott politikai stratégiához folyamodnak, és engedni fognak Washington befolyásának.
Az oroszok végső soron nem várnak jelentős átalakulásra az amerikai és európai kapcsolatokban, és továbbra is egységes entitásként tekintenek a Nyugatra, amelynek középpontja Washington. Így érthető, hogy az orosz-európai viszonyt is az orosz-amerikai kapcsolatok dinamikája fogja formálni.
- hangoztatta Kosztur András.
A Trump és Putyin közötti lehetséges csúcstalálkozóról már számos sajtóhír és spekuláció látott napvilágot, folyamatosan felvetve a kérdést, hogy valóban sor kerül-e erre, és ha igen, mikor és hol. Horváth Levente, Kína szakértője és az Eurázsia Központ igazgatója úgy véli, hogy nem zárható ki az a forgatókönyv sem, hogy Hszi Csin-ping, Vlagyimir Putyin és Donald Trump hamarosan egy asztalhoz ül, hasonlóan a történelmi jaltai konferenciához.
A XXI. Század Intézet vezető kutatója a közelmúltban nyilatkozott az Indexnek, és megjegyezte, hogy a jelek arra utalnak, miszerint Trump és Putyin is érdeklődhet egy amerikai-orosz csúcstalálkozó iránt. Azonban a részletekről egyelőre semmilyen konkrét információ nem áll rendelkezésre.
Az orosz fél tagadja, hogy bármiféle közvetlen kapcsolatfelvétel történt volna a két elnök között, ezért jelenleg nincsenek biztos információink arról, hogy hol tartanak az esetleges egyeztetések. Az Egyesült Államoknak azonban, ha valóban célja a háború lezárása, már február-március folyamán lépéseket kellene tennie a találkozó érdekében. Valószínű, hogy valamelyik semleges ország, például Szaúd-Arábia vagy az Egyesült Arab Emírségek szolgálhat helyszínként. Azonban ennek a találkozónak az előkészítése elengedhetetlen, és el kell érni, hogy a felek előzetesen azonosítsák azokat a kompromisszumban elérhető területeket, amelyek mentén a tárgyalások folytatódhatnak. Ellenkező esetben a személyes találkozó értelmetlen lenne; valószínű, hogy egyik elnök sem vállalna el egy hosszú utazást csupán egy közös fénykép kedvéért.
- emelte ki Kosztur András, hangsúlyozva, hogy egy ilyen megállapodás nem csupán a háború végkimenetelét vagy a szankciók jövőjét befolyásolhatja, hanem szélesebb perspektívában az európai és eurázsiai kontinens biztonsági struktúráit is érintheti, beleértve a két ország közötti fegyverkezési korlátozásokkal kapcsolatos egyezményeket is.
"Más kérdés, hogy Trumpnak még első elnöksége idején elvárása volt, hogy az ilyen jellegű tárgyalásokba Kína is kapcsolódjon be, így akár az amerikai-kínai kapcsolatok alakulása is hatással lehet az eseményekre" - hívta fel a figyelmet a kutató. Washington és Peking távolodása Moszkva számára is teret adhat, esetleges kiegyezésük viszont szűkítheti Oroszország lehetőségeit.
Kosztur András véleménye szerint a helyzet rendkívül összetett, és a tisztánlátást tovább nehezíti, hogy az események jelentős része a háttérben zajlik. Ennek következtében csak a sajtóban megjelenő, gyakran kétes hitelességű információk és a nyilvános kommunikációk alapján tudjuk körvonalazni, merre tartanak a folyamatok.
A XXI. Század Intézet vezető kutatójával előzőleg Donald Trump külpolitikájáról, a nagyhatalmi érdekekről és a geopolitika változásairól beszélgettünk. De arról is kérdeztük már, hogy a feltörekvő hatalmaknak, a BRICS-államoknak, illetve a globális Dél országainak mekkora jelentségük van a világgazdaságban.
