A Szalonnai-hegység rejtett zugában egykoron Pálos remeték éltek, akik a gótikus kolostor falai között keresték a csendet és a lelki megújulást.

A Martonyi mellett elterülő középkori épületegyüttes Magyarország egyik legjobban megőrzött pálos szerzetesek által egykoron lakott templom- és kolostorromja. Ez a különleges helyszín nem csupán építészeti értékeivel, hanem történelmi jelentőségével is lenyűgözi az érdeklődőket.

A Szalonnai-hegység, bár méretei nem éppen impozánsak, mégis tele van felfedezésre váró csodákkal, így különleges élményeket kínál a látogatóknak. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Északi-középhegység ölelésében található, csupán egy karnyújtásnyira az Aggteleki-karszt lenyűgöző világától. Itt a természet és a történelem harmonikusan fonódik össze, így ideális helyszín a kalandvágyó felfedezők számára.

A táj jellegzetességét a dombok és hegyek sokszínűsége adja, melyek főként mészkő, dolomit, agyagpalá és homokkő rétegekből épülnek fel. A vidék történetében jelentős szerepet játszott a bányászat, mely nem csupán a természeti kincsek, hanem a helyi közösségek életében is nyomot hagyott. Különösen az Esztramos-hegy tűnik ki, ahol vasércet és mészkövet bányásztak, így formálva a táj múltját és jelenét.

Bár a Szalonnai-hegység területe nem mondható hatalmasnak, mégis bővelkedik felfedezésre váró csodákban. A hegység titkos zugai igazi kincseket rejtenek. Ilyen például a Hármas-hegy lábánál található 14. századi pálos kolostorrom, mely varázslatos atmoszférájával magával ragadja a látogatókat. Az Esztramos mélyén megbúvó Rákóczi-barlang pedig különleges cseppköveivel kápráztatja el az odalátogatókat. A Rakaca-víztározó pedig minden évszakban ideális helyszín a pihenésre és feltöltődésre.

Magyarország egyik legépebben fennmaradt középkori pálos kolostora Martonyi község közelében, az Aggteleki Nemzeti Park területén, a Szalonnai-hegység erdős dombjai között található.

Az erdőben ma látható romok helyén valaha egy középkori kolostor állt, amit 1341-ben a Martonyi nemesek, (Tekes fiai) alapítottak. Az első írásos emlék szerint a nemesi család adományozta a telket és egy kúriát a remetéknek. A templomot 1347-ben, gótikus stílusban Boldogságos Szűz Mária tiszteletére emelték. Hajdanán három oltár is állt benne, amelyeket 1411-ben János egri segédpüspök szentelt fel.

A kolostor hosszú időn át virágzott, működését túlnyomórészt adományok és magánmisékért kapott támogatások biztosították. A történelem viharos eseményei azonban nem kímélték a templomot; a török hódítások mellett a korábbi mecénások eltűnése is hozzájárult ahhoz, hogy a 16. századra az épület szinte elnéptelenedett. Az 1500-as évek végére már csupán romjai tanúskodtak az egykor itt zajló remeteéletről, emlékeztetve a múlt dicső pillanataira.

A pálos szerzetesek nem véletlenül választották az erdők csendjét elvonulásuk helyszínéül: kolostoraik helyszínéül gyakran olyan eldugott, természet közeli menedékeket kerestek, amelyek távol tartották őket a világ zajától. Így történt ez Martonyi vidékén is, ahol a sűrű fák ölelésében egykoron egy impozáns kolostor állt, amely a természet varázsát és a belső békét kínálta a szerzeteseknek.

A templom egy karcsú, gótikus mestermű volt, amely egyetlen hajóval büszkén emelkedett a táj fölé, hosszúsága közel 27 métert, szélessége pedig 12 métert tett ki. Nyugati bejáratát egy elegáns, bélletes kapu díszítette, amely fölött egy rózsaablak helyezkedett el, hogy megtörje a homlokzat egységes vonalait. Az északi oldalon a szerzetesek lakóépülete csatlakozott a templomhoz, ennek nyomai ma már csupán a természet által megkoptatott, rusztikus kövek között sejthetők, emlékeztetve a múlt titkos történeteire.

A kolostorrom meglepően jó állapotban vészelte át az évszázadokat. Ez részben annak köszönhető, hogy eldugott, erdővel borított fekvésének hála sokáig szinte teljesen érintetlen maradt. A terület 1997-ben az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának kezelésébe került, és 2001-től megindultak a régészeti feltárások, valamint az első állagvédelmi munkák. A helyreállítás során a templomhajó és a szentély egy részét újjáépítették: zsindelytető került a romokra, az oromfalakat megerősítették, a támpilléreket újjáépítették.

A munka azóta is folytatódik. Jelenleg a templom és a kolostor további részeinek megóvása, valamint a környező terület rendezése van soron. A tervek szerint a feltárás is tovább folytatódik, és egy szabadtéri, illetve egy virtuális látogatóközpont is készül, hogy a történelmi múlt a nagyközönség számára is átélhetőbbé váljon.

A kolostorrom megközelíthető az Országos Kék Túra útvonalán Bódvarákó és Tornabarakony között, a Mile hegynél jobbra letérve a kék vár jelzésen, körülbelül 3 kilométeres sétával. Autóval vagy motorral tilos behajtani a kolostorhoz vezető erdőgazdasági útra.

Ahogy korábban írtuk, Árpád-kori remeteséget azonosítottak Taliándörögd határában, a Bakonyban. A Kolostorromokkal a turizmusért elnevezésű projekt keretében három középkori romot kötnek össze turistaútvonalakkal és fejlesztik a turisztikai infrastruktúrát.