Női nyugdíj: Hat tényező, ami csökkentheti a nyugdíj összegét, ha nem vigyázunk rá.

A nyugdíjtörvény különös figyelmet fordít a nők érdekeire a nyugdíjszámítás folyamatában, biztosítva, hogy a nők általában hátrányosabb helyzetből indulva is méltányosabb ellátásban részesüljenek. Ennek érdekében több olyan szabályt és kedvezményt tartalmaz, amelyek figyelembe veszik a nők életpályájának sajátosságait, mint például a gyermekgondozási időszakokat vagy a munkaerőpiacon betöltött szerepüket. A törvény célja, hogy a nők nyugdíjának kiszámításakor ne csak a ledolgozott évek számát vegyék figyelembe, hanem a családi kötelezettségeikből adódó szakmai kihagyások következményeit is. Így a nyugdíjrendszer igazságosabb és egyenlőbb lehetőségeket biztosít számukra.

Farkas András nyugdíjszakértő legutóbbi hírlevelében, amely főként nők számára készült, egy érdekes és fontos témát boncolgatott: azokat a jövedelmeket, amelyek a nyugdíj meghatározásakor nem feltétlenül szerepelnek, de amelyek befolyásolhatják a nyugdíj összegét. Elsőre talán meglepőnek tűnhet, hogy léteznek olyan jövedelmek, amelyek csökkenthetik a nyugdíjat, de ez valóban így van. Lássuk, mi áll a háttérben:

Vizsgáljuk meg, melyik az a hat jövedelem, amely jelentős hatással lehet a nyugdíj összegére, amennyiben ezek nem kerülnének figyelembevételre a számítás során.

Az elsődleges jogi rendelkezés, amely a nyugdíj alapját meghatározó havi átlagkereset számításához kapcsolódik, kizárólag akkor érvényes, ha az az igénylő számára kedvezőbb eredményt nyújt. Ez a szabályozás magában foglalja a munkanélküliség és álláskeresés időszakában kapott támogatásokat, mint például az álláskeresési járadékot, a munkanélküli-járadékot, a vállalkozói járadékot, a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt (nyes-t), az álláskeresést ösztönző juttatást, valamint a keresetpótló juttatást. Ezeket a támogatásokat összefoglaló néven álláskeresési támogatásoknak nevezzük.

Ezek az összegek egyrészt viszonylag alacsonynak számítanak, másrészt csak átmeneti jelleggel léteznek (vagy léteztek), ezért a nyugdíjszakértő véleménye szerint teljesen indokolt, hogy alacsony mivoltuk ne befolyásolja az életpálya-átlagkeresetet.

A másik fontos aspektus ezen a területen a gyermekes anyák védelmét szolgálja, hiszen a gyermekneveléshez kapcsolódó támogatásokra összpontosít. Ide tartozik a gyermekgondozást segítő ellátás (korábban gyermekgondozási segély, azaz gyes), a gyermeknevelési támogatás (a főállású anyák támogatása, azaz gyet), valamint a gyermekgondozási díj (gyed). Ezen támogatások célja, hogy megkönnyítsék a kisgyermekes családok mindennapjait és elősegítsék a gyermekek megfelelő nevelését.

Ez nyilvánvalóan elsődlegesen az édesanyák nyugdíjhelyzetének javítására irányul (bár néhány ilyen támogatást az apák is igényelhetnek). Például a gyermekgondozási ellátás (gyes) idei bruttó 28.500 forintos havi összege, amelyre 10% nyugdíjjárulék vonatkozik, nem fogja drámaian csökkenteni az anyák átlagos keresetét.

Ehhez a témához kapcsolódik a harmadik ellátási csokor, amelynek elemeit csupán pozitív kimenetelű helyzetben kell figyelembe venni az életpálya-átlagkereset kiszámításánál. Ez a megközelítés elsősorban az érintett nők jogait és érdekeit hivatott védeni. Az érintett ellátások közé tartoznak a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséggel járó szociális és gyermekvédelmi juttatások, mint például a gyermekek otthongondozási díja (GYOD) és az ápolási díj.

A fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek vagy nagykorú hozzátartozó gondozását és ápolását is tipikusan a nők vállalják magukra, így elsősorban nekik kíván némi számítási garanciát adni ez a szabályozás.

A következő jogi rendelkezés a prémiumévek programra és a különleges foglalkoztatási állományra vonatkozó törvényben meghatározott juttatások összegét olyan bevételként definiálja, amelyet kizárólag abban az esetben szükséges figyelembe venni, amennyiben az az érintett személy számára kedvezőbb eredményt eredményez.

A prémiumévek program 2005 és 2009 között működött, célja pedig az volt, hogy támogassa azokat a közszolgálati munkavállalókat – köztük sok női kollégát is –, akik kénytelenek voltak elhagyni a közigazgatást. A program révén a résztvevők a korábbi bérük 60%-át kapták meg a program időtartama alatt, ezzel próbálva megkönnyíteni a közszolgálatból való távozást – mondta el a nyugdíjszakértő.

A törvény szigorúan tiltja a számított átlagkereset csökkentését azok számára, akiknek a munkaképessége – legyen szó akár civil, akár fegyveres tevékenységről – olyan jelentős mértékben csökkent, hogy rendszeres pénzbeli támogatásra van szükségük.

Ezért

Az összeg figyelembevételére csak abban az esetben van szükség, ha az előnyösebb az érintett fél számára.

A jogalkotó arra is gondolt, hogy a fenti ellátások mellett végzett esetleges munkával jellemzően szintén nem volt magas jövedelem elérhető, így az ellátások mellett szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereseteket is csak akkor rendeli beszámítani az életpálya-átlagkeresethez, ha ez kedvezőbb lenne a nyugdíjigénylőnek.

A rehabilitációs járadék mellett végzett munkával nem lehetett nyugdíjjogosultságot szerezni, még akkor sem, ha a kereset után nyugdíjjárulékot kellett fizetni. Ennek az ellátásnak a jellege ugyanis saját jogú nyugdíjbiztosítási ellátásként van definiálva. Azonban a járadék mellett végzett munkából származó kereset alapján lehetőség nyílik az öregségi nyugdíj megállapításakor nyugdíjnövelésre is – hívta fel a figyelmet egy nyugdíjszakértő.

Mindezek alapján tehát a fenti jövedelmeket - bár nyugdíjjárulék alapját képezik - nem feltétlenül kell figyelembe venni az életpálya-átlagkereset számítása során, pontosabban csak akkor kell figyelembe venni, ha az mégis kedvezően hat az érintett nyugdíjának összegére. Vagyis ha valaki ezen juttatások közül valamelyiket kapta (vagy akár többet is), és ez lejjebb húzná a nyugdíja összegét, akkor a nyugdíjszámítás végén ezeket a tételeket kihagyják. Ilyenkor a nyugdíj összegének kiszámításakor csak a keresettel rendelkező évek jövedelmét fogják beszámítani, és azokat a juttatásokat, amelyek a nyugdíj összegét nem húzzák le. A szolgálati időbe viszont beleszámítanak a juttatásos időszakok is. És ez az egész hivatalból történik, vagyis nem a nyugdíjba vonulónak kell bíbelődnie vele.

Farkas András a lapunknak elmondta, hogy ilyen helyzetekben a nyugdíj-megállapító hatóság kétféle számítást végez.

A két eredmény közül pedig csak a magasabb összegűt veszi figyelembe a nyugdíj-megállapítás további lépései során - magyarázta a hivatalos eljárás menetét.

Érdeklődéssel figyeltük, hogy léteznek-e olyan körülmények, amikor ezek a juttatások nem rontják a nyugdíjak átlagát, hanem éppen ellenkezőleg, hozzájárulnak a magasabb összeghez. Farkas András válaszában megemlítette, hogy bizonyos esetekben pozitívan beszámítanak ezek az ellátások. Ilyen például a sokgyermekes édesanyák, a részmunkaidőben dolgozók, az őstermelők, a kisadózók, valamint azok, akik egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül dolgoznak. Ezen felül a szürke foglalkoztatás rejtélyes világáról sem szabad megfeledkezni, amely szintén befolyásolhatja a nyugdíjak összegét.