Munkaerő-kölcsönzés: a szektor most fékezett üzemmódban működik, a számos szabályozás pedig nem kedvez a fejlődésnek.
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) friss jelentése szerint a munkaerő-kölcsönzési piac 2023 és 2024 között némileg zsugorodott. A munkaerő-kölcsönzés nem csupán praktikus megoldás, hanem a gazdasági teljesítmény egyik mérőszáma is, hiszen körülbelül 200 ezer ember dolgozik ezen a területen Magyarországon. A piacvezető vállalatok arra figyelmeztetnek, hogy több tényező is hozzájárult az európai versenyképesség csökkenéséhez. Érdemes megvizsgálni, hogy miért lehet előnyös és biztonságos filippínó munkavállalókat foglalkoztatni, valamint azt is, merre halad a magyar munkaerő-kölcsönzés jövője. A közeljövőben jelentős átalakulásokra számíthatunk, és úgy tűnik, hogy a kölcsönző cégeknek sokoldalúbb stratégiákra lesz szükségük a fennmaradás érdekében.
Az MMOSZ legújabb elemzése tizennégy jelentős hazai munkaerő-kölcsönző vállalat létszámadatainak alakulását vizsgálja ágazatonkénti bontásban, és ennek nyomán a piaci trendek is világosan kirajzolódnak. Az érintett 14 cég esetében az átlagos kölcsönzötti létszám, amely magában foglalja mind a magyar, mind a külföldi munkavállalókat, 2023-ról 2024-re több mint 1800 fővel csökkent, ami 7,2%-os visszaesést jelent. A létszám 25 ezer főről 23 ezer főre csökkent. A legnagyobb növekedést - 25%-os emelkedést - az egyéb kategória mutatta, amelybe olyan pozíciók tartoznak, mint például...
A növekedést az MMOSZ szerint a regionális fejlesztési programok és az iparági diverzifikáció támogatta. Az energia- és közműszektorban is 20 százalék felett nőtt a kölcsönzöttek létszáma (22 százalék), amit a zöldenergia-projektek bővülésének és az infrastrukturális beruházásoknak tudnak be. A kereskedelemben és logisztikában 14,9 százalékos növekedés volt, az agrár- és élelmiszeriparban pedig 7,8 százalékos - utóbbihoz az iparág stabil növekedési pályája, a fenntartható technológiák alkalmazása, valamint az exportbővítési törekvések is hozzájárultak.
Az elektronikai gyártás területén tapasztalt legjelentősebb, 23%-os létszámcsökkenés a szektor jövőjét is komoly kihívások elé állítja. A háttérben meghúzódó okok között az emelkedő energiaköltségek és az exportpiacok szűkülése játszik kulcsszerepet. Emellett fontos megjegyezni, hogy a 2022/2023-as időszak magas bázisa a Covid-járvány következményeként, valamint a home office elterjedése miatt kialakult forgalomnövekedésnek köszönhetően alakult ki, hiszen 2020-2022 között a korábbi évekhez képest a forgalom megduplázódott, így nem meglepő, hogy most egyfajta korrekcióra került sor. Az autóipar sem kerülte el a hasonló sorsot, hiszen 2024-ben a kölcsönzötti létszám 21,6%-kal csökkent az előző évhez képest. Ennek fő okai között említik az energiaválságot, az alapanyaghiányt, valamint a globális ellátási láncok akadozását, ahogy azt az MMOSZ is kiemelte. Ugyanakkor a szektor digitalizációja új lehetőségeket is magában hordoz, amelyek a jövőben segíthetnek a helyzet javításában. A banki és pénzügyi szolgáltatások területén szintén észlelhető a kölcsönzötti létszám 9%-os csökkenése, amelyet az adminisztratív automatizálás, a digitalizált pénzügyi tranzakciók elterjedése és az MI/AI használatának növekedése magyaráz. A logisztikai szektor sem marad ki a trendből, itt 8%-os csökkenést figyeltek meg, amely a nemzetközi ellátási láncok nehézkes működésére vezethető vissza.
A nagy HR-vállalatok is visszafogták a tempót. 2023-ban még szédítő sebességgel fejlődött az ágazat, számos jelentős beruházás valósult meg, és a magyar munkaerőpiacon gyakorlatilag alig volt elérhető szakember. Azóta a piac kissé megállt, de ez nem jelenti azt, hogy a munkaerőhiány helyzete Magyarországon drámai módon javult volna. Ráadásul a helyzet villámgyorsan megváltozhat: akár egyik napról a másikra is megjelenhetnek százas vagy akár ezres nagyságrendű munkaerőigények egy-egy új projekt kapcsán.
- Kovács Endre, a Prohuman, Magyarország és Közép-Európa vezető HR-szolgáltatójának igazgatója, részletesen bemutatta az iparág aktuális helyzetét.
