Most valóban Magyarország vállára nehezedik az egész Európa védelmének súlya.

Ismét Magyarország látja el a balti országok légtérvédelmének szolgálatát (BAP) 2015, 2019 és 2022 után, amelynek hivatalos kulcsátadó ünnepségét a litván siauiliai légi bázison tartották csütörtökön. Az eseményen felszólalt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is, kiemelve, hogy Magyarország elkötelezett és megbízható NATO-partner, nem véletlen, hogy mind a négyszer vezető szerepben tölthette be ezt a fontos tisztséget.

A Magyar Honvédség 2025. augusztus 1-jétől kezdődően négy hónapon keresztül, körülbelül 80 katonával és négy JAS-39 Gripen harci repülőgéppel vállalja a balti országok légtérvédelmi feladatainak ellátását, együttműködve Spanyolországgal és Olaszországgal. A misszió a NATO parancsnoksága alatt zajlik, és a kecskeméti MH Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár mellett részt vesz benne a veszprémi MH Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központ, a szolnoki MH Kiss József 86. Helikopterdandár, valamint a pápai MH 47. Bázisrepülőtér kijelölt állománya is. Az együttműködés célja a balti térség biztonságának erősítése és a NATO kollektív védelem iránti elkötelezettség demonstrálása.

A kontingens összetételét elsősorban a feladatai határozzák meg. Mivel a légtérrendészeti feladatokkal foglalkozik, az állomány jórészt pilótákból és műszaki katonákból áll. Ezen kívül a kontingenshez tartozik a napi szolgálatot biztosító törzs is, amely magában foglalja a parancsnokot, a törzsfőnököt, valamint a logisztikai, informatikai és kommunikációs szakembereket. Továbbá, különböző szakmai beosztásokban is dolgoznak katonák, például meteorológus tisztek, valamint az elöljáró NATO-parancsnokságon összekötői vagy egyéb szakfeladatokat ellátó állomány.

A légtérrendészeti feladatok hivatalos átadása július 31-én, csütörtökön zajlott le Litvániában, a siauliai légi bázison, ahol a lengyel és román kontingens átadta a stafétát a magyar és spanyol egységnek. Az esemény során köszöntő beszédet mondott Loreta Maskalioviené, a litván védelmi minisztérium beszerzésekért és védelmi iparért felelős helyettese, valamint Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a magyar honvédelmi miniszter. A rendezvény keretében az érkező és távozó kontingensek parancsnokai is szóltak a jelenlévőkhöz.

Maskalioviené beszédében hangsúlyozta, milyen különleges megtiszteltetés számára, hogy egy helyszínen üdvözölheti a leköszönő és az újonnan érkező kontingensek képviselőit, valamint magukat az egységeket. Kiemelte az elmúlt négy hónap során a lengyel vezetés és a román támogatás fontosságát, és kifejezte reményét, hogy a magyar-spanyol kontingens is hasonlóan eredményesen fogja teljesíteni feladatait a NATO keretein belül.

Ez nem csupán egy lehetőség, hanem egy valódi kiváltság, ha valaki a közösség szolgálatára vállalkozhat. Mi pedig kötelességünknek tartjuk, hogy megőrizzük a NATO keleti határainak biztonságát.

- fejtette ki.

"Megtiszteltetés számomra, hogy a mai napon itt állhatok, és Magyarország képviseletében beszélhetek, amely most átveszi a balti légtér védelmét" - kezdte beszédét Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter. Kiemelte, hogy ez nem csupán egy kötelezettség teljesítése, hanem egy komoly ígéret megerősítése a NATO irányába. A szövetséges erők kölcsönös támogatása mellett Magyarország elkötelezett és megbízható partnerként lép fel. A miniszter hangsúlyozta, hogy az ország már negyedik alkalommal szánja a költségvetésének 2 százalékát a haderő fejlesztésére, miközben maradéktalanul teljesíti a NATO-ban vállalt kötelezettségeit.

Ez a magyar haderő rendkívüli elkötelezettségét tükrözi, amely a biztonság szilárd alapját képezi.

- hangsúlyozta a tárcavezető.

A magyar felet megbízhatónak nevezte, hiszen a Balti államok már negyedszer bíznak rá (az előző években, 2015, 2019 és 2022 után) a Baltikum légterének védelmét. Ezt a feladatot különösen érzékeny időszakban kapja, mivel a Balti államok közvetlen szomszédságban állnak Oroszországgal, és történelmük alapján is folyamatosan fenyegetettséget élnek meg. Ennek megfelelően mind a NATO, mind pedig a három ország – Észtország, Lettország és Litvánia – részéről jelentős bizalmat élvez, ami Magyarország számára igazi megtiszteltetést jelent.

"Kicsit ez a misszió a négyes szám bűvöletében van" - mutatott rá Szalay-Bobrovniczky Kristóf, hiszen nem elég, hogy negyedszer látja el a légtérvédelmet a magyar kontingens, ezt pontosan négy Gripennel teszi, összesen négy hónapig tart a misszió, ráadásul a 14 eddig Gripen mellé 2026-tól újabb négy érkezik a Magyar Légierő állományába. Valamint idehozta ismét azt is, hogy negyedik éve 2 százalékot szán a magyar kormány a költségvetésből a haderő fejlesztésére.

A beszédében kifejezte köszönetét Litvániának a misszió során nyújtott támogatásáért, hiszen a fogadó ország vállalta a magyar légijárművek és az ott szolgálatot teljesítő állomány áthelyezésének finanszírozását. Továbbá, a légi üzemeltetéshez szükséges kerozin költségeit is Litvánia állja. Háláját fejezte ki a lengyel és román kontingens által biztosított magas szintű és biztonságos szolgáltatásért is. Megnyugtatott mindenkit, hogy a magyar légierő kiváló szakemberei, Tőzsér Péter irányításával, ugyanolyan elkötelezetten fogják végezni a légtérvédelmi feladatokat. Végezetül hangsúlyozta, hogy ez minden fél számára előnyös, hiszen a Magyar Honvédség minden egyes misszió során értékes tapasztalatokat szerez, amelyek hozzájárulnak a hadsereg folyamatos fejlődéséhez.

A román és lengyel kontingens parancsnokai ezután átvehették néhány kedves ajándékukat, míg a magyar és spanyol kollégák szuvenírekben részesültek a litván miniszterhelyettestől. Később a három szövetséges ország képviselői köszönetet mondtak a távozóknak a négy hónapos elkötelezett szolgálatért, és üdvözölték az új érkezőket. Mindenki egyhangúlag elismerte, hogy a lengyel és román csapat kiemelkedő munkát végzett, és bizalmukat fejezték ki abban, hogy a magyar-spanyol páros hasonló színvonalon fogja teljesíteni feladatait.

A litván légierő vezetője röviden hangsúlyozta a NATO szolidaritásának fontosságát, amely lehetővé teszi, hogy a tagországok baj esetén támogatást nyújtsanak egymásnak, és rotációs rendszerben biztosítsák a légtér védelmét a Baltikumban. E nélkül a három érintett állam nem lenne képes hatékonyan védekezni egy potenciális támadással szemben. Kiemelte, hogy ez a "mindenki egyért, egy mindenkiért" filozófia különösen fontos, hiszen a NATO-ra az orosz-ukrán konfliktus következtében mostanra soha nem látott mértékű nyomás nehezedik, amely a szövetség védelmi képességeit is próbára teszi.

Végül a távozó parancsnokok néhány szívhez szóló szóval emlékeztek vissza az elmúlt hónapok eseményeire, és sok szerencsét kívántak az újonnan érkezőknek. A magyar delegációt Tősér Péter alezredes képviselte, aki hangsúlyozta, hogy egy felkészült és magasan képzett kontingenssel érkeztek a litván bázisra. Kiemelte, hogy készen állnak arra, hogy az elkövetkező 120 nap során védelmezzék a NATO határait. Tősér Péter elmondása szerint a legjobb szakemberek kísérték el erre a misszióra, és számára igazi megtiszteltetés, hogy Magyarország már negyedszer bizonyíthatja elkötelezettségét és értékét a szövetségben. Spanyol kollégája szintén méltatta a leköszönő egységeket, és megerősítette Tősér Péter szavait, hangsúlyozva, hogy mindenáron készen állnak megvédeni a Balti országokat.

Bali Tamás, a magyar légierő parancsnoka, a magyar kontingens nevében osztotta meg gondolatait kérdéseinkre válaszolva. Kiemelte, hogy a pilóták felkészülése egy ilyen összetett misszióra rendkívül hosszú és alapos folyamat, amely körülbelül tíz évig tart, és amely "ebben a misszióban éri el a csúcspontját". A kiválasztási eljárást követően a jelöltek egy alapképzésen vesznek részt, amely során kezdetben nem harcászati repülőgépekkel gyakorolnak; a fiatal pilóták dugattyúmotoros gépeken szerzik meg az alapvető repülési ismereteket. Csak a kiképzés végén, a szükséges repüléstechnikai tudás birtokában ülhetnek át először a harci gépek pilótafülkéjébe.

Kiemelte, hogy a harcászati kiképzésnek több fajtája van (levegő-levegő, levegő-föld), a légtérvédelmi feladatok ellátásához értelemszerűen a levegő-levegő harcászati műveleti kiképzés elvégzésére van szüksége a pilótának. Ezután még mindig nem jöhetnek misszióra, hanem különböző többnemzeti gyakorlatokon vesznek részt, "kipróbálják a tudásukat", és csak ezt követően válnak kijelölhetővé egy ilyen feladatra.

"Magyarországon a kiképzett vadászpilóták mindegyike alkalmas arra, hogy különböző feladatokat lásson el" – mondta, hangsúlyozva, hogy ez a tény a kis országunk sajátosságából fakad. Mivel viszonylag kevés pilóta áll rendelkezésre, nem engedhetjük meg magunknak, hogy valaki csupán egyetlen feladatra legyen korlátozva.

A mércét igencsak megemeltük, itt mindenki számára elvárás, hogy minden kihívásra felkészült legyen.

- mondta Bali Tamás, aki parancsnokként felel azért, hogy a magyar pilóták megfelelően kiképzettek legyenek a misszióhoz.

Kiemelte, hogy az elmúlt küldetések során a legnagyobb érték a magyar haderő számára a szerzett műveleti tapasztalat. Ezen kívül bizonyítékot is nyújtott arra, hogy "ezek a pilóták képesek a feladatok hatékony megoldására és a műveletek sikeres végrehajtására". Szerinte a gyakorlatokon különböző eljárások elsajátítása lehetséges, de az igazi kihívás csak akkor jelenik meg, amikor valódi ellenféllel kell szembenézniük, és harci helyzetekben irányítaniuk a repülőgépeket. Ezt az élményt csak az ilyen missziók során lehet megszerezni, amit semmilyen szimuláció nem tud helyettesíteni. "Ezeket a tapasztalatokat hoztuk el, és ezeket vittük haza" – tette hozzá.

A beszélgetés végén arról ejtett szót, hogy a missziós szolgálat során a pilóták és a támogató csapat tagjai számára 15 perces készültségi időt határoztak meg. Ez azt jelenti, hogy amennyiben riasztás érkezik, a Gripen legkésőbb a 15. percben már a levegőben van. Innentől kezdve pedig csupán néhány perc választja el őket attól, hogy elérjék a riasztás helyszínét.

Mivel Észtország, Lettország és Litvánia nem rendelkezik vadászrepülőgépekkel, ezért a 2004-es NATO csatlakozása óta, a kollektív védelem jegyében, a szövetséges országok garantálják a három balti ország légterének és állampolgárainak biztonságát négyhónapos váltásokban. A Magyar Honvédség Balti Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegység, a litvániai Siauliai katonai repülőtéren települve, a BAP (Baltic Air Policing, vagyis Balti Légtérrendészeti Szolgálat) 69. váltásaként hajtja végre feladatait. A három balti ország a feladathoz befogadó nemzeti támogatással járul hozzá, a légi vezetés és irányítás infrastruktúrája és személyi állomány biztosításán keresztül.

A magyar kontingens védelmét négy JAS-39 Gripen repülőgép biztosítja, amelyek 2006 óta állnak szolgálatban hazánkban. Ezek a modern harci gépek nemcsak a légterünk védelmét látják el, hanem hozzájárulnak a NATO műveleteihez is. A négy Gripen együttesen képes reagálni a különféle kihívásokra, és hatékonyan támogatja a légierő által végzett feladatokat.

Ahogy az már többször is fevetődött, Magyarország negyedik BAP-váltása a jelenlegi. Az első 2015. szeptember 1. és 2016. január 8. között volt, amikor is szintén vezető nemzetként látta el a Magyar Honvédség a balti országok légtérrendészeti feladatait, ugyancsak 4 Gripen JAS-39C repülőgéppel. Akkor Németország volt a kisegítő nemzet. A második váltás 2019. május 1. és 2019. augusztus 31. között volt, ugyanezen gépekkel, szintén vezető nemzetként, Spanyolország és Nagy-Britannia segédletével.

A harmadik kör 2022. augusztus 1. és december 1. között zajlott, és ismételten vezető nemzetként tevékenykedett, ezúttal a siauliai légibázison. A cseh és lengyel csapatok nyújtottak támogatást a feladatokhoz. A repülőgépek típusa változatlan maradt, de kisegítő nemzetként az észt Amari bázison német és belga egységek, míg a lengyel Malborkban olasz csapatok vettek részt a műveletekben. Ekkor már javában folyt az orosz-ukrán háború, ami különös jelentőséget adott a missziónak.