Milyen meglepetéseket tartogathat Orbán Viktor és Donald Trump találkozója?

Üdvözöljük az „On the Other Hand” rovatunkban, ahol a Portfolio véleménycikkei várják Önt. Az itt található írások a szerzők egyéni nézeteit tükrözik, amelyek nem feltétlenül egyeznek meg a Portfolio szerkesztőségének hivatalos álláspontjával. Amennyiben szeretné megosztani gondolatait a témával kapcsolatban, ne habozzon, küldje el írását a [email protected] e-mail címre. A megjelent véleménycikkeket az alábbiakban találja.

A magyar kormányzati kommunikáció egy új korszak eljöveteléről számol be, amely éles ellentétben áll az elmúlt négy év eseményeivel. A Biden-adminisztráció időszaka (2021-2025) nem a kölcsönös tiszteleten és együttműködésen alapult, hanem olyan szankciókat alkalmazott Magyarországgal szemben, amelyeket más szövetségesekkel szemben nem vetettek be. Ilyen intézkedések közé tartozott a beutazási korlátozások bevezetése és a kettős adóztatásról szóló, 1979 óta hatályos megállapodás eltörlése, amelyek a hidegháborús időszakra nyúlnak vissza. A mostani találkozó fő célja, hogy a két vezető közötti régóta meglévő ideológiai szövetségre építve konkrét, tranzakciós megállapodásokat kössenek a magyar kormányzat és ezzel egyidőben újraélesszék a mélypontra jutott kétoldalú kapcsolatokat.

A találkozó jelentőségét a magyar delegáció létszáma és összetétele tükrözi. A küldöttség tagjai...

A találkozók során jelentős nagyvállalatok vezetői is részt vesznek, ami azt jelzi, hogy a fókusz a konkrét, szektoralapú megállapodásokra helyeződik. A diplomáciai szempontokat is figyelembe véve, a látogatás különösen fontos: a magyar delegációt az Egyesült Államok hivatalos vendégházában, a Fehér Ház melletti Blair House-ban fogadják, ami a két ország közötti kapcsolatok kiemelt jelentőségét hangsúlyozza. A delegáció összetételéből arra következtethetünk, hogy legalább öt kulcsfontosságú területen – külpolitika, gazdaság, energetika, védelmi ipar és űrtechnológia – várhatóak megállapodások.

A gazdasági együttműködések szempontjából a magyar delegáció helyzete némiképp korlátozott: Magyarország, mint az Európai Unió tagja, nem köthet önálló szabadkereskedelmi megállapodásokat, mivel a közös kereskedelempolitika kizárólagosan az unió hatáskörébe tartozik. Ennek következtében a pénteki találkozón a megállapodások nem klasszikus kereskedelmi egyezmények formájában fognak megvalósulni; inkább adópolitikai, beruházási, befektetési, engedélyezési és állami beszerzési csomagokkal foglalkozhatunk.

A gazdasági együttműködések terén kiemelkedő jelentőséggel bír a magyar-amerikai kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás újbóli megkötése, amelyet sokan várnak már.

Ennek hiánya jelenleg komoly versenyhátrányt okoz az amerikai befektetőknek Magyarországon, és fordítva. Az eredetileg még 1979-ben megkötött egyezmény célja volt, hogy mindkét ország állampolgárai és cégei ne fizessenek kétszer adót ugyanarra a jövedelemre, amely mindkét joghatóság alatt adóköteles lenne. Az egyezmény pontosan meghatározta, melyik országban kell adózni például munkajövedelem, tőkejövedelem, osztalék, jogdíj, és kamat után, valamint szabályozta az adókedvezmények, adó-visszatérítések és információcsere módját. Az egyezmény emellett biztosította a jogot a külföldi jövedelem adójóváírására és a visszaigénylésre is.

A magyar-amerikai kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást 2022-ben bontotta fel az előző demokratikus kormányzat, amelynek hatálya hivatalosan 2024 januárjában szűnt meg. Ez a döntés nem csupán egy jogi lépés, hanem nyomásgyakorló és büntető szándékot is tükröz, különösen figyelembe véve, hogy az Egyesült Államok az Ukrajnában zajló háborúval összefüggésben Oroszországgal szemben csak 2024 júniusában függesztette fel a hasonló jellegű megállapodást.

Becslések szerint a megállapodás helyreállítása évente 70-80 milliárd forintos adóbevétel-kiesést előzhetne meg Magyarország számára, és kulcsfontosságú a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokhoz.

A gazdasági jellegű megállapodások keretein belül fontos szerepet játszik az amerikai befektetések helyzete, valamint a közvetlen légijáratok újbóli elindítása. Jelenleg Budapest és egyes amerikai nagyvárosok között, a Covid-járvány 2020-as kitörése óta, nem áll rendelkezésre közvetlen menetrendszerinti légi összeköttetés. Az American Airlines legfrissebb bejelentése szerint 2026 májusától elindítják a közvetlen Budapest-Philadelphia járatot, de elképzelhető, hogy a jövőben további úticélok is hozzáadódnak a kínálathoz.

Jelenleg jelentős amerikai befektetések tervezése zajlik Magyarországon, amely során 9-10 konkrét befektető érkezéséről beszélhetünk. Eddig azonban a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmény hiánya jelentett akadályt. A magyar kormány valószínűleg olyan átfogó gazdasági csomag kidolgozására törekszik, amely képes lenne kompenzálni az amerikai vámok negatív hatásait.

A gazdasági együttműködés elindítása mellett az energetika is középpontba kerül a közelgő találkozón. Három fő területre érdemes fókuszálnunk: a földgáz, a kőolaj és a nukleáris energia kérdéseire.

Bár a budapesti csúcstalálkozó témája az utóbbi hetekben háttérbe szorult, még mindig érdemes figyelemmel kísérni a fejleményeket: Donald Trump és csapata különféle módszerekkel próbálja rávenni az oroszokat a tárgyalóasztalhoz való leülésre. Ennek a stratégiának szerves része a verbális üzenetek küldése Oroszországnak, az ukránok által végrehajtott orosz energetikai létesítmények elleni támadások támogatása, valamint az amerikai fegyverzet, például Tomahawk rakéták átadásának folyamatos napirenden tartása. Ezen kívül a legnagyobb orosz energetikai vállalatok ellen bevezetett szankciók is szerepelnek a terveik között, amelyek november 23-tól lépnek életbe. Továbbá, az orosz partnerekkel szembeni különféle akciók (mint például Irán és mostanában Venezuela) is a stratégia részét képezik.

Hogy ez a stratégia sikeres lesz-e, vagy sem, az valószínűleg az év végéig kiderül. Mindenesetre Magyarország az elmúlt években többször is ajánlotta Budapestet tárgyalási helyszínnek, és Trump ezt októberben nyilvánosan is felkarolta. Ha idén lesz Trump-Putyin találkozó, akkor arra biztosan Budapesten kerülhet sor (hogy ennek milyen diplomáciai és politikai hatása lenne Magyarország számára, itt írtunk bővebben). Mindenesetre jelenleg Orbán Viktor az egyetlen európai uniós és NATO-vezető, aki Oroszország elnökével és az Egyesült Államok elnökével is egyidejűleg szoros, működőképes kapcsolatot ápol. Vagyis a pénteki tárgyalásokon a potenciális budapesti csúcstalálkozónak a szervezése is a főbb pontok között lesz.

A magyar-amerikai kapcsolatok szilárd alapot képeznek a katonai együttműködés terén, amelyet a NATO-tagság biztosít. Kiemelkedő mérföldkő volt a 2019-ben, Donald Trump elnöksége alatt aláírt Védelmi Együttműködési Megállapodás (DCA), amely tovább erősítette Magyarország NATO-integrációját és megteremtette az amerikai katonai jelenlét jogi kereteit az ország területén. A megállapodás keretében számos infrastrukturális fejlesztés valósult meg, amelyek a kecskeméti, pápai, várpalotai és tatai katonai bázisokat érintették, javítva ezzel a légierő és a szárazföldi alakulatok működését. Ezen túlmenően ideológiai szempontból is egyetértenek a felek: Magyarország 2023 óta már teljesíti a NATO által előírt 2%-os GDP-arányos védelmi kiadási célt, és elkötelezett a magasabb, 5%-os célkitűzés mellett is.

Az elmúlt tíz évben elindított Zrínyi 2026 védelmi modernizációs program alapvetően a német beszerzésekre és technológiákra támaszkodott. A jövőben várható, hogy Trump elvárja Budapesttől az amerikai fegyverbeszerzések növelését. Esetleges üzleti lehetőségek között szerepelhet a HIMARS-rendszerek megvásárlása, amely korábban már szóba került, de az előző Biden-adminisztráció során elakadt. Emellett kiber- és drónvédelmi technológiák is felmerülhetnek mint potenciális beszerzési irányok.

Magyarország számára a legkedvezőbb kimenetel az lenne, ha az amerikai védelmi óriáscégeket, mint például a Lockheed Martin vagy a Raytheon, szorosabbra tudnánk fűzni a hazai fejlesztések és gyártási folyamatok terén. Ennek nemcsak stratégiai, hanem jelentős gazdasági előnyei is lennének. A legoptimálisabb forgatókönyv megvalósulása esetén egy amerikai védelmi ipari központ alakulhatna ki hazánkban, amely a már itt működő német vállalatok mellett helyezkedne el, ezzel pedig regionális szinten is komoly hatást gyakorolna a gazdaságra.

Nem elhanyagolható a lehetséges űrtechnológiai együttműködés sem, amely elsősorban a 4iG-n keresztül valósulna meg. Itt szó van a HUSAT műholdprogramról és mintegy 100 millió dollárnyi magyar befektetésekről az amerikai Axiom Space-be. Ez a szegmens a 4iG relációjában többek között a modern hadviselés csúcstechnológiai komponenseit jelenti: műholdas kommunikáció, C4ISTAR (irányítás, kontroll, kommunikáció, számítógépek, hírszerzés, megfigyelés, célfelderítés) és digitális hadszíntér-menedzsment.

a Kínával folytatott kereskedelmi viszonyok kezelése bonyolultabb kihívást jelent. A találkozó során nemcsak a gazdasági együttműködés előmozdítása, hanem a politikai párbeszéd erősítése is kiemelt szerepet kap. A két ország közötti feszültségek enyhítése érdekében fontos, hogy a felek nyitottak legyenek a konstruktív diskurzusra, és keresniük kell a közös érdekeiket. Az orosz energiahordozóktól való leválás kapcsán a megújuló energiaforrások és alternatív energiahordozók irányába tett lépések egyre inkább szükségessé válnak, hiszen a fenntartható fejlődés és az energiaszuverenitás érdekében elengedhetetlen a diverzifikáció. A találkozó tehát nem csupán a gazdasági, hanem a geopolitikai tájékozódás szempontjából is jelentőséggel bír.

Kína kapcsán az Egyesült Államok részéről minden addiginál erősebb nyomásgyakorlás várható.

Kína napjainkban az Egyesült Államok legnagyobb geopolitikai kihívását jelenti, és Washington nyilvánvalóan minden lehetséges eszközt latba vet, hogy a pekingi befolyást csökkentse. Ez a harc kiterjed a technológiai újításokra, a pénzügyi befektetésekre és a kereskedelmi kapcsolatokra egyaránt.

Az eddigi kínai befektetésekről aligha mondhat le Magyarország (BYD vagy a kínai elektromos akkumulátor-gyárak), de a jövőbeli szoros együttműködés lehet alku tárgya - itt kérdés, hogy mit tud adni az Egyesült Államok a kínai befektetések helyett.

Minden bizonnyal ez a mérkőzés lesz a legnagyobb kihívás a magyar diplomácia számára Washingtonban.

A magyar delegációnak fel kell készülnie arra, hogy Donald Trump nem szándékozik semmit ingyen adni, hiszen az "Amerika az első" (America First) politika a választási kampánya középpontjában állt. Trumpnak demonstrálnia kell saját választói felé, hogy az Egyesült Államok érdekeit helyezi előtérbe, és a magyar-amerikai kapcsolatok is az amerikai nemzeti érdekek fényében formálódnak. Persze, ez néha átfedést mutathat a magyar érdekekkel is. A lényeg, hogy milyen árat fog Trump kérni, és hogy mennyire képes a magyar diplomácia ezt a helyzetet egy szimmetrikus, kölcsönösen előnyös együttműködés irányába terelni.

Végül pedig potenciális buktató lehet az Európai Unió vezetésének tiltakozása: bármiféle "bilaterális kereskedelmi megállapodás" uniós hatáskört sért - vagyis ha a Trumppal kialkudott és leegyeztetett csomag túl kereskedelem‑szagú, Brüsszel blokkolhatja azt, vagyis erre is készülni kell.