A bojkottok ellenére a magyar soros elnökség mégiscsak sikeresen zárult, bár a hatása kissé elhalványult.

2023 decemberében Orbán Viktor magára haragította az EU-s vezetőket, miután se az uniós költségvetést, se az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat nem volt hajlandó megszavazni. Mindez csak néhány nappal azután történt, hogy a magyar miniszterelnök elveszítette egyik legfontosabb és legütőképesebb szövetségesét. Lengyelországban ugyanis az őt nyíltan bíróló Donald Tuskot választották a kormány élére, aki ráadásul elhivatott az ukrán haderő támogatása mellett.

A magyar Országgyűlés szintén ezekben a napokban fogadta el a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényt, ezzel létrehozva egy olyan hivatalt, amely szabadon vizsgálhatja a civilszervezetek és médiumok pénzügyeit, könnyedén ,,külföldi ügynököknek" bélyegezve őket. Természetesen ez sem nyűgözte le Brüsszelt éppen akkor, amikor eljárás folyik Magyarország ellen a jogállamiság megsértése miatt.

2024 elején a Fidesz-kormányzat több prominens politikusának is távoznia kellett pozíciójából a bicskei gyermekotthonban történt pedofil bűncselekmények eltussolása miatt. A botrány áldozatai között szerepelt Novák Katalin államfő, Varga Judit volt igazságügyi miniszter és Balog Zoltán püspök is. Ezzel párhuzamosan egy eddig szinte ismeretlen politikai szereplő, Magyar Péter, a kegyelmi botrányt kihasználva robbanásszerűen emelkedett a magyar politikai színtéren. A Fidesz figyelme a közelgő, júniusi Európai Parlamenti választásokra összpontosult, ahol a Tisza párt semlegesítésére tett kísérleteik nem hoztak eredményt. A friss politikai formáció meglepetésre 7 képviselőt juttatott az EP-be, ezzel jelentős súlyt képviselve. Ráadásul a testület legnagyobb frakciója, a Néppárt, amely korábban kizárta a Fideszt, alig két héttel később nyilvánvalóvá tette, hogy milyen irányvonalat támogatna Magyarországon: a Tisza párt képviselőit felvették a pártcsaládba, ezzel új fejezetet nyitva a magyar politikai tájban.

Orbán Viktor a szokásos határozottságával nem hátrált meg, és mindenki meglepetésére, szinte a semmiből, a francia Marine Le Pennel közösen megalapította az Európai Parlament harmadik legnagyobb frakcióját, a Patrióták Európáért csoportot. Ez a radikális jobboldali, nacionalista és erősen euroszkeptikus szövetség természetesen nem nyerte el a fősodorban mozgó politikai erők tetszését. Ezt jól mutatja, hogy az ősszel megalakult Európai Bizottságban nem kaptak semmilyen pozíciót. Összességében tehát a magyar kormány és vezetője sikeresen felbosszantotta majdnem egész Európát. Így Magyarország július 1-jén átvette az EU tanácsának elnökségét.

Ha mindez nem lett volna elegendő, Orbán Viktor két hét elteltével egy újabb váratlan fordulattal lepte meg a közvéleményt: megkezdte a „békemisszióként” elhíresült akcióját. Az EU soros elnökeként csupán néhány nap leforgása alatt bejárta a világ vezetőit, beleértve az unió legfőbb riválisait, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnököt is. Brüsszelben egyre sürgetőbbé vált az elhatárolódás a magyar miniszterelnöktől, sőt, azok a vélemények is felerősödtek, akik szerint sürgősen el kellene vonni Magyarországtól a soros elnöki tisztséget. Az uniós bürokrácia lassú működése miatt valószínűtlennek tűnt, hogy ez valóban megtörténjen, de a nyári hónapokban úgy tűnt, hogy az EU-s pártok és biztosok mindent el fognak követni annak érdekében, hogy a magyar elnökség kudarccal, vagy legalábbis súlytalan eredményekkel záruljon.

A legfontosabb kérdésekről szóló döntések ütemezését a lengyel elnökség időszakára halasztották, és bejelentették, hogy bojkottálni fogják a legjelentősebb diplomáciai eseményeket, elkerülve ezzel, hogy az Orbán-kormány sikerként könyvelhesse el a rendezvényt. Már a nyitóünnepség előtt világossá vált, hogy időpont-egyeztetési problémák miatt elmarad a biztosi testület tagjainak júliusi budapesti látogatása. Az előzetes tervek ellenére Orbán Viktor sem tart elnökségi székfoglalót az új Európai Parlament alakuló ülésén.

Ahogy közeledik a december 31-én záródó félév vége, elmondhatjuk, hogy Orbán Viktor ellenzői nem tudták megvalósítani elképzeléseiket. Noha kétségtelen, hogy sikerült csökkenteniük a tárgyalások jelentőségét, a magyar elnökség összességében mégis eredményesnek tekinthető.

Ráadásul a magyar miniszterelnök év végi nemzetközi sajtótájékoztatóján egy kis ironikus éllel a hangjában így fogalmazott:

De pontosan mi számít sikernek? Mik a legfőbb eredmények? A teljesség igénye nélkül ezeket szedtük össze ebben a cikkben.

Az Európa és Kína közötti turizmus párbeszédének első nemzetközi konferenciája: egy új fejezet a kulturális és gazdasági kapcsolatokban.

A 3 napos konferenciát a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Turisztikai Ügynökség az Európai Utazási Bizottsággal és a kínai világszervezettel, a World Tourism Alliance-szel együttműködésben rendezte meg.

A konferencia során 23 európai ország és Kína képviselői, valamint szakértői gyűltek össze, hogy megvitatják a két régió turizmusának kölcsönös fejlődésével kapcsolatos legfontosabb és legaktuálisabb kérdéseket.

A résztvevők hangsúlyozták, hogy a vendégforgalom újbóli fellendítése érdekében elengedhetetlen a két régió közötti légiforgalom helyreállítása a pandémia előtti szintre.

A World Tourism Alliance képviselői elmondták: változik a kínai turisták ár-érték érzékenysége. Megnőtt körükben a magas színvonalú piacok iránti igény, szívesen költenek többet utazásaik során, és ebből Magyarország is sokat profitálhat.

Az első informális találkozó: Belső Biztonsági Állandó Bizottság (COSI)

A COSI tagjai a budapesti tanácskozásuk során egyöntetűen megállapították, hogy az Európai Uniónak sürgősen fokoznia kell a belbiztonsági kihívásokkal kapcsolatos erőfeszítéseit. A szervezett bűnözés, a terrorizmus és a mesterséges intelligencia által támasztott fenyegetések komoly veszélyt jelentenek az integráció biztonságára, így elengedhetetlen, hogy megfelelő válaszlépések szülessenek.

A COSI ezt követően áttekintette az Ukrajna elleni orosz agresszió következményeit, különösen annak az európai kábítószerpiacra és a kábítószerhelyzetre gyakorolt hatását.

Megállapítható, hogy az ukrán hatóságok, a háborús körülmények ellenére, eltökélten harcolnak a kábítószer-kereskedelem ellen. Ennek ellenére a drogfogyasztás és -kereskedelem mértéke az Ukrajnával határos országokban növekedett. A szakértők szerint elengedhetetlen az ukrán rendvédelmi reformok támogatása, valamint az integrált határigazgatási rendszer fejlesztése, hogy hatékonyabban tudjanak fellépni e problémával szemben.

Az első formális ülés: Mezőgazdasági és Halászati Tanács

A találkozó célja az volt, hogy harmonikus egyensúlyt alakítson ki az Európai Zöld Megállapodás stratégiai törekvései, a mezőgazdasági piacok stabilizálása és a gazdálkodók méltányos megélhetése között.

,,A gazdálkodók érdekeit vissza kell helyezni az EU politikai döntéshozatalának középpontjába. Arra fogunk összpontosítani, hogy a mezőgazdaság jövője versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú legyen" - összegezte a tanácskozás lényegét Nagy István agrárminiszter, a Mezőgazdasági Tanács elnöke.

Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülésének megkezdése

A magyar EU-elnökség első ECOFIN ülésére Brüsszelben került sor, amelyen Magyarországot Varga Mihály pénzügyminiszter képviselte.

A miniszterek alaposan áttekintették a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz végrehajtásának folyamatát, miközben részletesen megvitatták az Ukrajnával szembeni orosz agresszió gazdasági következményeit.

Mindemellett, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank bemutatta a konvergenciajelentéseit, amelyekben azt vizsgálták, hogy az euróövezeten kívüli tagállamok megfelelnek-e a közös valuta bevezetésének feltételeinek. Az elemzésben Bulgáriát, Csehországot, Magyarországot, Lengyelországot, Romániát és Svédországot vizsgálták és arra jutottak, hogy közülük Magyarország áll a legtávolabb az euró bevezetésétől, hiszen hazánkban lényegében egyetlenegy kritérium sem teljesült.

Budapestre érkeztek az Európai Unió gazdasági és pénzügyminiszterei, hogy együtt tárgyaljanak a kontinens gazdasági helyzetéről és a jövőbeli kihívásokról.

Szeptemberre világossá vált, hogy a bojkott hatása nem olyan drámai a magyar elnökségre nézve, mint ahogyan azt sokan előzetesen sejtették. A tanácskozáson minden uniós tagállam képviseltette magát, sokan magas szintű delegációval érkeztek, és Budapestre látogattak a tagállamok központi bankjainak vezetői is. Emellett nemzetközi pénzügyi intézmények, mint az IMF, az OECD, az EBRD és az EIB vezetői is jelen voltak az eseményen. Ez volt az első igazán jelentős és súlyos találkozó a magyar elnökség alatt.

Az ülések során részletesen megvizsgálták a zöld átmenet finanszírozásának kihívásait, valamint azt, hogy az alacsony jövedelmű országok adósságkezeléséhez az EU milyen támogatási lehetőségeket kínálhat. Emellett a demográfiai változások hatásait is elemezték, különös figyelmet fordítva arra, hogy ezek miként befolyásolják az államadósság fenntarthatóságát.

Antiszemitizmus elleni munkacsoport találkozója

Az eseményen részt vettek az Európai Unió zsidó közösségeinek képviselői, civil szervezetek, nemzeti minisztériumok, valamint az uniós intézmények képviselői, akik mindannyian hozzájárultak a diskurzus gazdagításához.

A munkacsoport ülésének első napján a résztvevők elemezték a zsidók helyzetét az Európai Unióban és azt, hogy az antiszemitizmus hogyan változott az izraeli-palesztin konfliktus következtében.

Napjaink Nyugat-Európájában a zsidó közösségek gyakran kénytelenek elrejteni identitásukat az antiszemita támadásoktól való félelem miatt. Ennek következtében sokan álneveket használnak, például amikor taxit hívnak vagy ételt rendelnek. Ezzel szemben Magyarországon a zsidók jelenleg viszonylag biztonságban élhetnek, mivel a legtöbb antiszemita incidens az interneten zajlik - érvelt a magyar kormány a legutóbbi ülésén.

A tanácskozás során kiemelték, hogy a leghatékonyabb módszer az antiszemitizmus ellen az lenne, ha minden ország magáévá tenné az IHRA által kidolgozott antiszemitizmus munkadefinícióját. Ezen felül fontos, hogy minden nemzet kidolgozza a saját antiszemitizmus elleni stratégiáját, és külön koordinátort nevezzen ki a téma kezelésére.

Orbán Viktor Strasbourgban ismertette az Európai Parlament ülésén a soros magyar elnökség programját

A magyar miniszterelnök javaslatot tett egy új európai versenyképességi megállapodás elfogadására. Emellett hangsúlyozta a migráció és a határvédelem kérdéseinek rendezését célzó rendszeres Schengen-csúcstalálkozók szükségességét. Továbbá, kiemelte Bulgária és Románia teljes körű schengeni csatlakozásának mielőbbi, még idén esedékes megvalósítását is.

Orbán Viktor felidézte, hogy 2011-ben, a soros elnökség idején ő irányította Magyarországot. Úgy véli, hogy az akkori kihívásokhoz képest a mai helyzet sokkal bonyolultabb, hiszen az Európai Unió állapota mostanra drámaian megromlott, talán a legnehezebb időszakát éli meg a története során. A jelenlegi problémák között kiemelte, hogy Európában háború zajlik, valamint súlyos feszültségek gyötrik a Közel-Keletet és Afrikát, ahol minden egyes konfliktus rejtett kockázatokkal bír, amelyek tovább fokozhatják a feszültséget.

Orbán a már megszokott forgatókönyv szerint kemény támadásokat kapott a magyar jogállamiság, a sajtószabadság, az emberi szabadságjogok helyzete, illetve Magyarország oroszbarát - vagy legalábbis nagyon annak látszó - politikája miatt. A magyar miniszterelnök válaszaiban hatásosan használta ki a kritikusai politikájában fellelhető össze nem illő elemeket, mint például azt, hogy miközben pellengérre állítják Magyarországot az orosz kapcsolatai miatt, közvetítőkön keresztül maguk is kereskednek Oroszországgal.

Meglepetésre Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke is keményen bírálta Orbánt, többek között kimutatva, hogy egy olyan ország vezetője tűzte zászlajára a versenyképességet, amelynek a gazdasága évek óta leszakadóban van a térség országaihoz képest. Ezen a parlamenti vitán először ütközött személyesen Orbán a Tisza Párt vezetőjével, Magyar Péterrel, aki beszédében szintén azt domborította ki, hogy Orbán hosszú kormányzása alatt a magyar emberek gazdasági helyzete jelentősen romlott.

Az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsának hivatalos ülése egy jelentős esemény, ahol a tagállamok képviselői összegyűlnek, hogy megvitassák a környezeti kihívásokat és közös megoldásokat keressenek. Ezen a tanácskozáson a fenntarthatóság, az éghajlatváltozás és a természetvédelem témái kerülnek fókuszba, és az együttműködés fontossága hangsúlyos szerepet kap. Az ülés célja, hogy elősegítse a tagállamok közötti párbeszédet és koordinációt, valamint hogy konkrét intézkedéseket dolgozzanak ki a környezet védelme érdekében.

A találkozón a döntéshozók zöld utat adtak a levegőminőségi irányelvnek, valamint az elsivatagosodás, talajromlás és aszály problémáival foglalkozó tanácsi ajánlásoknak. Ezen kívül elfogadták a vegyi anyagok osztályozására, címkézésére és csomagolására vonatkozó új rendeletet is.

A miniszterek egyhangúlag megállapították, hogy a biológiai sokféleség drámai csökkenése világszerte komoly és létfontosságú veszélyt hordoz az emberi faj számára. E problémával való szembenézés érdekében elengedhetetlen, hogy átfogó változtatásokra kerüljön sor.

Hosszas eszmecserék után a miniszterek végül zöld utat adtak a Tanács megállapításainak, amelyek megerősítik a 2022-ben, a Kunming-Montreal Globális Biodiverzitási Keretrendszer keretein belül tett ígéreteinket: vagyis 2030-ig mindenképpen meg kell védenünk bolygónk egyharmadát a természet érdekében.

Hivatalosan is elindultak Albánia uniós csatlakozási tárgyalásai.

Az Európai Unió delegációját a Magyarország által vezetett Tanács nevében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte, aki mellett Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa is jelen volt a megbeszélésen. Az albán oldalról Edi Rama miniszterelnök vezette a delegációt. Noha Albánia csatlakozása még távoli cél, a magyar fővárosban megtett első lépés az integráció irányába figyelemreméltó előrelépést jelent.

Megállapodás született a "Digitális Kor Adója" elnevezésű csomagról, amely a hozzáadott érték adózásának új megközelítéseit célozza.

A Tanács két évnyi egyeztetés után végre megállapodott arról, hogy egy valós idejű digitális áfa-bevallási rendszert alakítanak ki. A vállalkozások ezentúl elektronikus számlákat fognak kiállítani a határokon átnyúló üzleti tranzakciók során, lehetővé téve ezzel az adatok automatikus bejelentését az adóhatóságok felé. A rendszer a már meglévő európai közbeszerzési e-számlázási szabványokra épül, így biztosítva a zökkenőmentes integrációt. Az országos adóhatóságok pedig egy új informatikai megoldás révén osztják meg az információkat, amely képes lesz gyanús tevékenységek azonosítására és elemzésére.

Az Európai Politikai Közösség legutóbbi, ötödik ülése újabb mérföldkő volt a kontinentális együttműködés történetében. A résztvevők számos fontos témát vitattak meg, amelyek a kontinens jövőjét és stabilitását befolyásolják. A döntéshozók hangsúlyozták a párbeszéd és az együttműködés fontosságát a közös kihívások, mint például a gazdasági növekedés, a környezetvédelem és a biztonsági kérdések terén. Az ülés célja nem csupán a problémák azonosítása volt, hanem konkrét lépések kidolgozása is, amelyek elősegítik a fenntartható fejlődést és a társadalmi kohéziót Európában.

A budapesti Puskás Arénában zajló csúcstalálkozóra több mint 40 európai ország vezető politikai személyisége érkezett, és az Európai Bizottság is a legmagasabb szinten képviseltette magát. A rendezvény fénypontját Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenléte jelentette, aki a ceremónia "sztárvendége" volt.

Orbán Viktor a rendezvény megnyitó beszédében kifejtette:

A szervezet következő találkozójának otthont adó Albánia kormányfője azt hangsúlyozta, elképzelhetetlennek tartja, hogy Európának egy külön belső és külső határa legyen, majd pedig Európa fekete bárányaként említette vendéglátóját.

"Egészen különleges beszélgetéseket volt alkalmam folytatni Magyarország miniszterelnökével, de főleg azért volt különleges ez a nap, mert látni lehetett egész Európát, amint összegyűlik a fekete bárány akoljában" - fogalmazott Edi Rama.

Az ukrán elnök Orbán tűzszüneti ajánlására reagálva hangsúlyozta, hogy az ajánlat mögött olyan személy áll, aki nem kívánja Ukrajna NATO-tagságát. Kiemelte, hogy egy hirtelen bevezetett tűzszünet, amely nem tartalmaz biztonsági garanciákat vagy előre kidolgozott részleteket, csupán a konfliktus átmeneti leállítását eredményezné, anélkül, hogy valódi megoldást hozna.

Az Európai Politikai Közösség létrejötte 2022-re tehető, válaszul Oroszország Ukrajna ellen indított agresszív lépéseire.

Budapesti Nyilatkozat

Az Európai Unió vezetői Budapesten egyöntetűen jóváhagyták az új versenyképességi megállapodást, amelynek célja az EU globális versenyképességének erősítése és a hosszú távú klímasemlegesség biztosítása. A megállapodás tizenkét kulcsfontosságú területet határoz meg, melyek részletes stratégiákat kínálnak a gazdaság fejlődésére és a fenntarthatóság elérésére.

Természetesen! Íme egy egyedibb megfogalmazás a "12 terület" kifejezésre: "A tizenkét különböző szegmens:" Ha szeretnél további részleteket vagy egy konkrét kontextust a "12 terület" kapcsán, kérlek, oszd meg velem, és szívesen segítek!

A Budapesti nyilatkozat deklarált stratégiai célja tehát, hogy az EU megerősítse pozícióját a globális gazdasági és politikai színtéren, biztosítva a tagállamok és az uniós polgárok jóllétét, valamint előmozdítva a fenntartható fejlődést és az innovációt.

A 23. Európai Turizmus Fórum egy jelentős esemény, amely a kontinens turizmusának jövőjét és fejlődési lehetőségeit hivatott feltárni. Az évente megrendezett fórum lehetőséget biztosít iparági szakemberek, döntéshozók és innovátorok számára, hogy tapasztalataikat megosszák, és új ötleteket cseréljenek. A rendezvény célja, hogy elősegítse a fenntartható turizmust, a technológiai újításokat és a kulturális együttműködéseket, ezzel is hozzájárulva a turizmus ágazatának erősítéséhez Európában. A fórum során számos előadás, panelbeszélgetés és workshop várja a résztvevőket, ahol a legújabb trendekről és kihívásokról esik szó.

Szakpolitikai témákkal foglalkozó nemzetközi szakemberek és neves előadók jelenlétével zajlott a A 23. Európai Turizmus Fórum egy jelentős esemény, amely a kontinens turizmusának jövőjét és fejlődési lehetőségeit hivatott feltárni. Az évente megrendezett fórum lehetőséget biztosít iparági szakemberek, döntéshozók és innovátorok számára, hogy tapasztalataikat megosszák, és új ötleteket cseréljenek. A rendezvény célja, hogy elősegítse a fenntartható turizmust, a technológiai újításokat és a kulturális együttműködéseket, ezzel is hozzájárulva a turizmus ágazatának erősítéséhez Európában. A fórum során számos előadás, panelbeszélgetés és workshop várja a résztvevőket, ahol a legújabb trendekről és kihívásokról esik szó. Budapesten. A legmagasabb rangú európai turisztikai találkozó olyan aktuális témákat tűzött napirendre, mint a mesterséges intelligencia újító szerepe, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a fenntarthatóság vagy az európai szinten égető munkaerőhiány kezelése.

Informális miniszteri találkozó a demográfiáról

A november 19-i rendezvény vezetését dr. Koncz Zsófia, a családokért felelős államtitkár vette át. A találkozón a résztvevők elsődlegesen a nemzedékek közötti együttműködés lehetőségeit és kedvező következményeit vizsgálták, különös figyelmet fordítva a demográfiai kihívások hatékony kezelésére.

A találkozó második felvonásában a résztvevők alaposan megvizsgálták, milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy fiatalnak ahhoz, hogy elindíthassa független felnőtt életét. Részletesen szó esett a lakhatás és a munka világában felmerülő nehézségekről, valamint a potenciális támogatási lehetőségekről, amelyek segíthetik őket az úton. Emellett kiemelt figyelmet kaptak a fiatalok mentális egészségének kérdései is, hiszen ez elengedhetetlen a sikeres önállósodáshoz.

Az esemény mindkét témáját Elisabeth Werner, az Európai Bizottság főtitkár-helyettese vezette fel, ezt követően az EU és EGT tagállamok, valamint a nyugat-balkáni partnerek kaptak lehetőséget, hogy gondolataikat megosszák a résztvevőkkel.

Jóváhagyták a következő év költségvetési tervezetét.

A Tanács és az Európai Parlament megállapodásra jutott az EU 2025. évi költségvetéséről. A jövő évi költségvetés erőteljesen az EU fő szakpolitikai prioritásaira összpontosít, és figyelembe veszi a jelenlegi nehéz geopolitikai kontextust.

A kötelezettségvállalások teljes összegét 192 768,6 millió EUR-ban, a kifizetések teljes összegét pedig 149 615,7 millió EUR-ban határozták meg, ami nem tartalmazza a többéves pénzügyi keret fejezetein kívüli speciális eszközökre vonatkozó előirányzatokat.

A jelenlegi, a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben meghatározott kiadási plafon alatt az idén 800,5 millió EUR-t tartottak rendelkezésre abból a célból, hogy az EU reagálni tudjon az előre nem látható szükségletekre.

Versenyképességi Tanács utolsó ülése

Az ülés célja az volt, hogy a 2024. november 8-án elfogadott Budapesti Nyilatkozat és az európai versenyképesség megerősítésére irányuló átfogó elnökségi prioritás keretében közös álláspontot alakítson ki a tagállamokkal. Ennek során a résztvevők olyan kulcsfontosságú témákra összpontosítottak, mint az európai versenyképesség jövőbeli irányai, a közép- és kelet-európai országok biogazdaságában rejlő lehetőségek kiaknázása, a fejlett anyagok fejlesztése, az európai kompetenciák erősítése az űrszektor terén, valamint az űrprogram félidős értékelésének kérdései.

Az elnökségi következtetések hangsúlyozzák a termelékenység növelésének és a fenntartható fejlődés előmozdításának sürgető szükségességét, miközben az EU szociális és gazdasági modelljének megőrzésére is ügyelnek. A kitűzött célok eléréséhez az elnökség javasolja az egységes piac mélyebb integrálását, az innováció serkentését, a szabályozási terhek mérséklését, valamint az üzleti környezet javítását, különös figyelmet fordítva a kis- és középvállalkozások támogatására.

Románia és Bulgária csatlakozhat a schengeni övezethez

A magyar elnökség legnagyobb vívmánya a fél éves ciklus végére időzítve valósult meg. Az uniós tagállamok egyhangúlag úgy határoztak, hogy 2025. január 1-jétől eltörlik az ellenőrzéseket Bulgária és Románia közös belső szárazföldi határain, valamint a két ország határain.

Két évvel ezelőtt a tagállamok már a teljes schengeni belépés küszöbén álltak, azonban Ausztria veto-jával megakadályozta a csatlakozásukat.

Románia és Bulgária idén tavasszal részleges tagságot nyertek a schengeni övezetben, de ez a lépés csak a légi és tengeri közlekedést érintette. Az új döntés értelmében jövő évtől kezdődően már a közúti és vasúti utazások során sem szükséges megállniuk az utazóknak. A két ország schengeni csatlakozásának lehetősége már 2011-ben, a magyar uniós elnökség alatt is felmerült, de végül csak tizenhárom év elteltével vált valóra.

Orbán Viktor néhány nappal karácsony előtt még részt vett az év utolsó EU-csúcsán Brüsszelben. A várakozásoknak megfelelően a találkozó csendesen, komoly viták nélkül telt volna, ha a magyar miniszterelnök a háború kérdése kapcsán nem szállt volna bele még egyszer, utoljára páros lábbal az ukrán elnökbe, az EU vezetőibe, sőt még a lengyel újságírókba is.

Orbán a soros magyar EU-elnökség képviseletében Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és António Costával, az Európai Tanács elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón azt mondta: az ukrajnai háború a legfontosabb politikai kérdés, de ebben lényegében nem volt mozgástere, mert az Európai Unión belül nincs konszenzus, és ha nincs konszenzus, akkor nem lehet föllépni az Európai Tanács nevében.

Zelenszkij elnök a legutóbbi sajtótájékoztatóján éles kritikával illette Orbán békekezdeményezését, amelyet komolytalannak és pusztán PR-húzásnak titulált. Ezen kívül arra is utalt, hogy a magyar miniszterelnök túl szoros kapcsolatban áll Putyinnal.

Bár sok magyar vélemény nyilvánul meg a témában, az állam- és kormányfők végül egyetértettek abban, hogy Ukrajna támogatását továbbra is fenntartják.

Az uniós döntéshozókat többször is megkeresték az újságírók, hogy véleményüket firtassák a magyar elnökségről. A Liberálisok és a Zöldek képviselői egyértelműen „öncélúnak” és „értelmetlennek” minősítették ezt a félévet, míg a többi pártcsalád tagjai inkább hallgatásukkal próbálnak taktikázni. Nem meglepő, hogy a brüsszeli bürokrácia Szilveszterkor kissé megkönnyebbült, hiszen elmaradt a megszokott „asztalborogatás”. Ráadásul a következő félévre Lengyelország veszi át a stafétát, ahol a kormányfő, Donald Tusk, aki visszatért a miniszterelnöki székbe az Európai Tanács éléről, egyértelműen Európa-barát politikát képvisel.