Mennyire valóságos az infláció mértéke? A számok szinte hihetetlenek, és megdöbbentő képet festenek a magyar lakosság gazdasági helyzetéről.

A KSH által közölt inflációs számokkal ellentétben a legújabb felmérés alapján a magyar emberek a valóságos inflációt ötször-hatszor magasabbnak érzékelik, ami körülbelül 25 százalékra tehető.

A fogyasztói árindex 2022-23-as időszakának kiugróan magas értékei után 2024 elejére 5 százalék alá csökkent, és azóta csupán két hónapra emelkedett átmenetileg e szint fölé. A legfrissebb adat, 2025 szeptemberéből, 4,3 százalékot mutat. Ezzel szemben a lakossági inflációs érzet, amely az elmúlt egy év áremelkedését tükrözi, lassabban mérséklődött, így a két mutató közötti eltérés a 2022 előtti szintekhez viszonyítva is jelentős mértékben megmaradt. E következtetések a GKI Gazdaságkutató legújabb elemzéséből származnak.

A lakosság inflációs érzete jelentős eltéréseket mutat a hivatalosan közzétett inflációs mutatókkal szemben. Ennek egyik fő oka, hogy a különböző háztartások eltérő igényekkel bírnak az áruk és szolgáltatások terén, így a hivatalos fogyasztói árindex nem feltétlenül tükrözi minden család valós költségeit. Ezen kívül az emberek gyakran saját tapasztalataik alapján formálják véleményüket az infláció mértékéről - állapítja meg a GKI Gazdaságkutató.

Ha egy adott, gyakran vásárolt termék ára gyorsan emelkedik, de a többiek ára stabil marad, az egész gazdaságra vonatkozóan magasabb inflációs rátát érzékelnek.

Válságos időszakokban, amikor a jövő bizonytalansága fokozódik, az emberekben fokozottabb félelem alakul ki az inflációval kapcsolatban. Még akkor is, ha a valóságos áremelkedés nem olyan drámai, a pesszimista hozzáállás és a fokozott aggodalom érzetet kelt, mintha az infláció valóban magasabb lenne. Ezen túlmenően, ha a lakosság folyamatosan értesül az áremelkedésekről, hajlamosak a valóságosnál nagyobb inflációs nyomást érzékelni.

Az is megállapítható, hogy az egyes társadalmi csoportok közül a diplomások és a felső jövedelmi tizedbe tartozók esetében a legkisebb az eltérés az inflációs érzet és a hivatalos inflációs adat között, ugyanakkor az alapfokú végzettségűek és a legalsó jövedelmi tizedbe tartozók, valamint a 65 év felettiek esetén a legnagyobb.

A Magyarországot sújtó magas inflációs időszak alatt az alapvető létfenntartási termékek és szolgáltatások ára sokkal gyorsabban emelkedett, mint a tartós, ritkábban beszerzett árucikkeké. Ez különösen súlyosan érintette az alacsonyabb jövedelműeket, akiknek a száma éppen a megemelkedett infláció következtében növekedett.

Minél alacsonyabb valakinek a jövedelme, annál nagyobb arányban költ arra, hogy fenntartja magát – ideértve az élelmiszereket, a rezsit és a lakhatást. Ezek a kiadások általában nem reagálnak az árváltozásokra, vagyis akkor is megvesszük őket, ha drágulnak. A 30 év alatti fiatalok körében sokan otthon élnek, és jellemzően nem ők intézik a bevásárlást, ami miatt az inflációval kapcsolatos várakozásaik eltérnek a szüleikétől. Ezzel szemben az idősebb generációk ritkán költenek nagyobb értékű termékekre, mint például háztartási gépek vagy autók, így az ilyen termékek árváltozása nem igazán befolyásolja őket.

A lakosság és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által mért árszínvonal-változás közötti eltérések 2018 és 2025 között jelentős ingadozásokon mentek keresztül. 2021-re és az azt megelőző években a lakosság átlagosan 4-5-ször nagyobb inflációt tapasztalt, mint amit a hivatalos fogyasztói árindex mutatott. Ezzel szemben 2022 és 2023 nagy részében ez az eltérés csökkent, és a lakosság a hivatalos inflációt már csak körülbelül kétszeres mértékben érzékelte. Érdekes módon 2024-re ez az eltérés hirtelen megugrott, és több mint hétszeresére nőtt, ám a év végére ismét visszatért az ötszörös szintre, amely azóta is megmaradt. Ennek következtében, bár a KSH adatai szerint a fogyasztói árindex emelkedése jelentősen lelassult, és tartósan 5% alá csökkent, a lakosság ezt nem tapasztalja - figyelmeztet a GKI.