Öt gázóriás bolygó alapos vizsgálata során olyan meglepő eredményekre bukkantak, amelyek teljesen átírják a bolygóképződésről szerzett eddigi ismereteinket.

Amerikai tudósok új kutatása alapján a Jupiterhez hasonló gázóriás bolygók kialakulásához csupán egy-kétmillió évre lehet szükség, nem pedig a korábban gondolt három-öt millió évre.

A tudományos közösség eddig azt feltételezte, hogy a Jupiterhez hasonló, hatalmas gázóriások exobolygók kialakulása 3-5 millió évet vehet igénybe. Azonban egy új kutatás, amelyet az Ohiói Állami Egyetem tudósai végeztek, megkérdőjelezi ezt a nézetet. Eredményeik arra utalnak, hogy ezek a bolygók sokkal rövidebb idő alatt, mindössze 1-2 millió év alatt alakulhatnak ki. Az új felfedezésről a The Astrophysical Journal tudományos folyóiratban számoltak be.

Az Interesting Engineering azt írja, az eredmények megkérdőjelezik a korábbi feltételezéseket, és arra utalnak, hogy az a folyamat, amely során a bolygók szénben és oxigénben gazdag gázt és szilárd részecskéket gyűjtenek össze, hogy gázóriásokká váljanak, valószínűleg a protoplanetáris korong fejlődésének korai szakaszában megy végbe.

A kutatók hét gázóriás exobolygó jellemzőit vizsgálták meg, összevetve azokat a Jupiter és Szaturnusz kémiai összetevőivel. E vizsgálatok eredményeként arra a megállapításra jutottak, hogy ezek az exobolygók a vártnál korábban alakultak ki, ami összhangban áll a legfrissebb bizonyítékokkal, amelyek szerint Jupiter születése is hamarabb történt, mint eddig feltételezték. A következtetések alapját egy figyelemre méltóan nagy mennyiségű szilárd anyag képezi, amelyet e távoli bolygók összegyűjtöttek.

A bolygó kialakulása során összegyűlt anyagok növelik a légkör fémességét. Ezt a kutatók képesek megmérni, az adatból pedig meg tudják becsülni a felhalmozódott szilárd anyagok mennyiségét. A magasabb fémesség azt jelzi, hogy több szilárd anyag és fém - a hidrogénnél és a héliumnál nehezebb elemek - vett részt a képződési folyamatban.

A kutatók úgy számolnak, hogy a vizsgált exobolygók átlagosan 50 földtömegnyi anyagot gyűjtöttek össze.

Ez a hatalmas mennyiségű szilárd anyag csupán a 2 millió évnél fiatalabb csillagrendszerekben fordul elő. A tudósok megfigyelései alapján az exobolygók olyan gyorsan formálódtak, hogy a folyamat után még mindig bőven rendelkezésre állt fém a protoplanetáris korongban.

A kutatók meglepetten tapasztalták, hogy az eredmények eltérnek a várakozásaiktól. Ennek nyomán úgy vélik, hogy újra kell értékelniük mindazt, amit eddig a Naprendszer és más csillagrendszerek bolygóképződéséről tudni véltek.

A vizsgálat azt is megállapította, hogy az ilyen gázóriások kialakulása és vándorlása az űrben a sziklás bolygók fejlődését is befolyásolja. A tudósok úgy vélik, ennek lehet köszönhető az, hogy a Jupiter és a Szaturnusz kiszorította a Merkúrt az eredeti pályájáról, és hozzájárult ahhoz, hogy a Mars sokkal kisebb lett, mint a Föld vagy a Vénusz.