A horvát tengerpart varázslatos zsongása hallatszott, ahogy a hullámok lágyan csapódtak a homokos partnak, miközben több ezer ember élvezte a napsütést és a tenger frissítő illatát.

A leegyszerűsített legendárium szerint a magyar nemzetiségű népesség közel egyharmada, valamint hazánk területének több mint kétharmada veszett el a Párizsban elfogadott új térkép következtében. Az egykori, alig több mint 90 ezer négyzetkilométeres Magyarország területe drámaian csökkent, így teljesen beszorult a Kárpát-medencébe. E változások nyomán a balkáni népek kezdeti örömmel üdvözölték a régi elnyomás megszűnését.

Az első világháború végét követően megalakult a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, amely a szláv népek sokszínűségét és tehetségét hirdette. Az eltelt száz év világosan megmutatta, hogy bár a szláv népek sok téren kiemelkedőek, a közös gyökerekből fakadó összefogásuk nem volt elég erős. A később létrejött Jugoszlávia, mint mesterséges államalakulat, kénytelen volt a nyugat és a kelet közötti feszültségek között lavírozni, s gyakran erőszakos módszerekkel próbálta megőrizni egységét.

Szerbia, az észak-balkáni régió "zászlóshajója", továbbra is az "orosz" nagytestvér hatása alatt áll, politikai vezetőik pedig elvakultan követik Vlagyimir Putyin irányvonalát. Ugyanakkor egyre több szerb kezd felismerni, hogy nem érdemes ennyire ráfeszíteni Oroszországra, és egyre többen értik meg, hogy a függetlenebb irányvonal előnyösebb lehet az ország jövője szempontjából.