A szakértő kijelentette: a 14. havi nyugdíj kapcsán lényeges módosításokra van szükség.
A téma már korábban is középpontba került, és komoly politikai diskurzusokat váltott ki Magyarországon.
A kormány ismét napirendre tűzte a 14. havi nyugdíj bevezetésének lehetőségét, miután Lázár János miniszter hangsúlyozta, hogy ez a lépés a kisnyugdíjasok támogatásának legigazságosabb módja lehet. A döntés mögött a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése és az idősek életszínvonalának emelése áll, ahogyan azt a 24.hu is megjegyzi.
Farkas András, a nyugdíjszakértő véleménye szerint a 14. havi nyugdíj bevezetése pénzügyileg lehetséges, mivel a költségvetés mindig tartalmaz forrást azokra a célokra, amelyeket a kormány kitűz. Ugyanakkor a 14. havi nyugdíj bevezetése körülbelül 585 milliárd forint kiadást jelentene, ami jelentős terhet róna a nyugdíjrendszerre, különösen figyelembe véve, hogy a 13. havi nyugdíj finanszírozása sincs biztosítva.
A szakértő véleménye szerint a 14. havi nyugdíj valódi hatása akkor érhető el, ha nem egyéni nyugdíjak alapján, hanem egységesen az átlagnyugdíj mértékében kerülne kiosztásra. Ez a megközelítés különösen kedvező lenne a kis- és középnyugdíjasok számára, akik így jelentősebb juttatásban részesülnének, míg a magasabb jövedelmű nyugdíjasok is hozzájárulhatnának a rendszerhez. Továbbá, a szakértő hangsúlyozta, hogy a nyugdíjemelési rendszer átalakítása elengedhetetlen ahhoz, hogy hosszú távon megakadályozzuk az idősek fokozódó elszegényedését.
A 14. havi nyugdíj ötlete már régóta a köztudatban van, hiszen a Fidesz már 2006-ban is ezzel a javaslattal állt elő a választási kampány során, ám eddig nem valósult meg. Jelenleg azonban újra előtérbe került a téma, ami friss impulzust adhat a nyugdíjpolitikai diskurzusnak Magyarországon. A javaslat nem csupán a nyugdíjasok anyagi helyzetét érintheti, hanem szélesebb társadalmi és gazdasági hatásai is lehetnek.
