Különösen figyelemre méltó a párizsi dominancia a Bajnokok Ligája döntősei közti álomcsapatban.

Ma este elérkezik az igazság pillanata, amikor végre kiderül, hogy melyik csapat emeli magasba a Bajnokok Ligája 2024-2025-ös idényének trófeáját. A Paris Saint-Germain és az Internazionale összecsapása előtt izgalommal vártuk, hogy bemutathassuk a két csapat kombinált álomcsapatát, amely a legjobb játékosok összeállításából áll. Készüljünk fel a feszültségre és a szenvedélyre, ami a pályán vár ránk!

Fedezd fel a 2025-ös Bajnokok Ligája döntőjével kapcsolatos izgalmas előzetes anyagainkat itt!

Az álomcsapat összeállításánál alapvetően a Bajnokok Ligájában nyújtott szezonbeli teljesítményt, továbbá az egész éves összmutatókat vettük figyelembe, ami alapján jó néhány poszton egyértelmű helyzettel álltunk szemben, akadtak viszont olyanok is, ahol ilyen vagy olyan szempont alapján mérlegelni kellett.

A felállásokat tekintve (PSG 4-3-3, Inter 3-5-2) alapvetően eltérő stílusú csapatokról van szó, a szélsőhátvédek/szárnyvédők szerepe ugyanakkor mindkét esetben elég hangsúlyos, és bár ezen a ponton adta volna magát a három belső középpályás, mégis egy alternatív formációt raktunk össze, ne húzzunk egyik vagy másik oldalra, és 4-2-3-1-ben küldenénk pályára a kombinált álomcsapatot.

Rögvest az első poszton óriási csata van, ahol máris próbára kellett tenni a rendezési feltételeket. Mert adott volt egy kapus, aki a ligaszakaszban nyolc mérkőzésén csupán egy gólt engedett, azt is egy leverkuseni 90. perces találat formájában, és aki a WhoScored.com-nál 7,23-as osztályzattal a harmadik helyen zárt (két olyan játékos mögött, akik a kieséses szakaszig nem jutottak el). Ráadásul a Barcelona elleni párharcban a visszavágón óriási védésekkel járult hozzá a továbbjutáshoz. A másik oldalon pedig ott a világ egyik legjobb kapusa, aki a csapatához hasonlóan döcögősen kezdett, a kieséses szakaszban ugyanakkor elévülhetetlen érdemeket szerzett a Liverpool, az Aston Villa és az Arsenal elleni továbbjutások során is.

Itt valóban nem lehet hibázni Yann Sommer és Gianluigi Donnarumma között, de ha mégis választani kellene a kapusposztra, akkor a gyengébb (6,95) összértékelés ellenére a fiatal, mindössze 26 éves olaszra tenném a voksomat. Donnarumma felnőtt karrierje során már közel 500 tétmeccset tudhat maga mögött, ami figyelemre méltó teljesítmény.

És akkor rögvest itt a következő kérdés, hogy hogyan lehet kihagyni egy álomcsapatból az idényben 17 kanadai pontot (11 gól+6 gólpassz) termelő, a jobbszélen fáradhatatlanul robotoló, villámgyors (34,5 km/h-s sebességet is mértek nála) Denzel Dumfriest, aki a Barcelona elleni továbbjutás során öt gólból (2+3) vette ki a részét?! Hát úgy, hogy a 26 éves Asraf Hakimi pedig konkrétan a Bajnokok Ligája és a francia bajnokság legjobb értékelését hozta, 22 kanadai pontot (8+14) hozott össze, továbbá az egész BL-mezőny leggyorsabb (36,9 km/h) futballistája volt...

A másik szélen a BL legtöbb tisztázását, második legtöbb szerelését, negyedik legtöbb megelőző labdaszerzését bemutató Nuno Mendes sem éppen lassú (35,7 km/h a kilencedik a BL-mezőnyben), remek védekezése mellett pedig ő is jól lép be a támadásokba, csak a kieséses szakaszban négy gólból (3+1) vette ki a részét a 22 esztendős balbekk. Említsük meg, hogy Federico Dimarco sem nyújt azért rossz alternatívát a túloldalon, neki a beadásaiban rendre benne van a gólszerzés lehetősége, négy gól mellett már 11 találatot készített elő.

Az Internél sérülések és edzői döntések következtében öt játékos is legalább 2400 percet töltött a pályán a háromtagú védelemben. Közülük azonban Alessandro Bastoni emelkedik ki a legjobban, hiszen ő 3836 percet játszott, így ő volt a mérleg nyelvének döntő tényezője. Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem került be a Stefan de Vrij, Francesco Acerbi, Benjamin Pavard és Yann Bisseck négyesből senki, de a másik oldalról Marquinhos, aki 31 évesen a legidősebb a mezőnyben, átlagosan két Inter-játékos munkáját elvégezve is kiemelkedően teljesített. Ezzel ő is bekerült a WhoScored.com álomcsapatába, ami a belső védők esetében jól mutatja, hogy a kitartás kulcsszerepet játszott. Ráadásul párizsi csapattársa, Willian Pacho, aki 4013 játékpercével az egész PSG-t vezeti, szintén figyelemre méltó teljesítményt nyújtott, de Bastoni játékának egy fokkal magasabb szintje mégis felülmúlta az ő teljesítményét.

Itt számtalan irányba elindulhattunk volna, hiszen Nicolo Barella szinte bármelyik csapatnál kulcsfontosságú játékos lenne, Vitinha pedig már a nemzetközi élvonalba emelkedett. Fabián Ruiz is hozzátett 15 kanadai pontot, de végül egyikük sem talált helyet a csapatban.

Hakan Calhanoglu nem csak a gólok terén nyújtott kiemelkedő teljesítményt (11 gól és 8 gólpassz), hanem a milánói csapat motorjaként is megmutatta tehetségét. Ő volt az egyik olyan kulcsjátékos, aki a bajnokságban (7,13) és a Bajnokok Ligájában (7,01) is hétes osztályzatot kapott. A mezőnyben második legtöbb labdaszerzéssel büszkélkedhet, emellett remek kulcspasszokkal is segítette csapatát. Képességeit a legkritikusabb pillanatokban csillogtatta meg, hiszen az utolsó három mérkőzésén folyamatosan hozzájárult a csapat teljesítményéhez, mindegyik alkalommal kanadai pontot szerzett.

A mezőny legkiemelkedőbb belső középpályásának értékelésével (7,33) zárta a szezont Joao Neves, aki mindössze 20 éves, de már most lenyűgöző teljesítményt nyújt. A fiatal védekező középpályás nem csupán a második legtöbb szerelést hajtotta végre, hanem cselezésben és kulcspasszokban is a legjobbak közé tartozik, ezzel a top 10-es játékosok elitjébe emelkedett.

Ezért is volt szükség némi kreatív átalakításra, hiszen még így is lemaradt a Serie A álomcsapatából Marcus Thuram (18 góllal és 9 assziszttal), miközben olyan tehetségek, mint Désiré Doué (13 gól, 15 assziszt) vagy éppen Goncalo Ramos (18 gól, 6 assziszt) egyáltalán nem kerültek szóba!

A 22 éves Bradley Barcola őrületes sebességét (35,6 km/h) a BL-mezőny ötödik legtöbb sikeres cselével (bár a hatékonyságon bőven lehet itt még fejleszteni) és összesen 39 kanadai ponttal (21+18) támogatja meg.

A télen megszerzett Hvicsa Kvarachelia igazi új dimenziót hozott a PSG támadósorába. Minden mérkőzésen átlagosan két kulcspasszal segíti csapatát, ezzel a negyedik legjobb helyezést érve el a statisztikákban. Cselezési képességei szinte felérnek Barcoláéval, ami hozzájárul ahhoz, hogy megkapja a két csapat legmagasabb, 7,65-ös BL-osztályzatát. A 24 éves grúz szélső sebessége sem elhanyagolható, hiszen 33,5 km/h-s tempóval robog a pályán, de a legfontosabb szerepe talán még ennél is jelentősebb.

Érkezése után Ousmané Dembélé, aki általában szélsőként játszik, támadóként is megmutatta tehetségét, hiszen ebben a pozícióban hét gólt szerzett a nyolc Bajnokok Ligája találatából. A villámgyors francia játékos, akinek sebessége eléri a 33,9 km/h-t, a barcelonai időszak után igazi vezérré vált a PSG-nél. Eddigi teljesítménye lenyűgöző: 33 gól és 13 gólpassz segítette hozzájárulni a csapat bajnoki címéhez, kupagyőzelméhez és Szuperkupájához. Most már csak egy lépés választja el attól, hogy a negyedik trófea is a klub vitrinjébe kerüljön. Ha ez megtörténik, senki sem csodálkozna, ha Dembélé végül megkapná az Aranylabdát.

Bár a csapat felállását akár 4-4-2-re is alakíthattuk volna, Dembélé teljesítménye a Liverpool és az Arsenal ellen világosan megmutatta, hogy mennyire sokoldalú játékos. Mélyen a középpályára visszalépve, aktívan hozzájárult a támadások felépítéséhez, és képes volt befejezni az akciókat is. Érdekes módon, minden támadót figyelembe véve, ő volt az, aki a legtöbb helyzetet kialakító passzt adta, ráadásul a cselezései száma is figyelemre méltó. Ezért a tízes pozícióban sem kellene tartanunk tőle.

Egy sorral előrébb Lautaro Martínez áll, aki a legjobban tudja befejezni a támadásokat. A Bajnokok Ligájában eddig szerzett kilenc góljával ő vezeti a két csapat góllövőlistáját, összesen pedig 29 találattal (22 gól és 7 gólpassz) járult hozzá a csapat sikeréhez. Az utóbbi hetekben azonban sérülések és izomfáradtság miatt nem tudott pályára lépni a bajnokságban – májusban gyakorlatilag egy percet sem játszott. A Bajnokok Ligájában viszont a Barcelona ellen a visszavágón sikerült összeszednie magát, ahol egy góllal és egy gólpasszal kulcsszerepet játszott a továbbjutásban. Calhanoglu mellett ő volt az egyetlen, aki mindkét sorozatban hét feletti teljesítményt nyújtott, és a 7,32-es BL-értékelésével az Inter legjobbjának számít a menetelés során.

Mindez azt jelenti, hogy összesen három Inter-játékos egészíti ki a nyolc párizsit, és ha a nagyon kérdéses posztok (például a kapus, jobbhátvéd, esetleg a pálya tengelyében játszók közül egy védő, középpályás vagy csatár) közül egyet-kettőt meg is fordítanánk, még mindig a PSG fölénye jönne ki, de ez azért jelzi, hogy bár számszakilag 8-3 az eredmény, ennél azért valamivel kisebb lehetne a differencia.

PSG kezdőcsapata: Donnarumma a kapuban, mögötte Hakimi, Marquinhos, Pacho és Nuno Mendes alkotja a védelmet. A középpályán Fabián Ruiz, Vitinha és Joao Neves irányítanak, míg a támadósorban Barcola, Dembélé és Kvarachelia próbálják megzörrenteni az ellenfél hálóját. A csapatot Luis Enrique vezeti az edzői kispadon.

Inter: Sommer - Bastoni, Bisseck, Acerbi - Dumfries, Barella, Mhitarján, Calhanoglu, Dimarco - L. Martínez, M. Thuram. Vezetőedző: Simone Inzaghi.