A jegybank keze erősen meg van kötve – meddig tartható fenn a forint stabilitása?

Most sem jön el Varga Mihályék első kamatcsökkentése

A Portfolio által megkérdezett szakértők egyhangú véleménye szerint a Monetáris Tanács keddi ülése után várhatóan nem módosítja a jelenlegi 6,5%-os alapkamatot, így a pénzügyi feltételek stabilak maradnak.

A változás lehetséges irányait figyelembe véve a csökkenés tűnik a logikusabb opciónak. Az infláció az év elején ugyan jelentős ugrást mutatott, de ezt követően, részben az árrésstopok következtében, mérséklődött. Ugyanakkor az első negyedévben a gazdasági növekedés komoly negatív meglepetéseket okozott. E két tényező együttesen arra utal, hogy a kamatok csökkentésére lehetne lehetőség az infláció mérséklődése és a gazdaság élénkítési szükségletei miatt.

Még mindig jelentős a bizonytalanság, hiszen a 4,2%-os infláció továbbra is meghaladja az MNB által megengedett toleranciasávot (3% plusz-mínusz 1%). Ezért kockázatos lenne bármilyen lazító intézkedés bevezetése. Emellett a jövőbeli árrésstopok sorsa is kérdéses, ami szintén befolyásolhatja az inflációs kilátásokat.

A hazai tényezők mellett a globális környezet sem teszi lehetővé a kamat csökkentését, hiszen a vámháborús feszültségek nem múltak el, az amerikai állampapírhozamok továbbra is magasak.

A kormányzat által bevezetett árleszorító intézkedések rövid távon valóban eredményesnek mutatkoztak, de felmerül a kérdés: mennyi ideig tarthatók fenn ezek a szabályozások?

- fogalmazta meg az egyik legégetőbb kérdést Koncz Péter, a Századvég elemzője.

Az MBH Bank szakemberei szerint az árrésstop vélhetően a korábban bejelentettekhez képest tovább, legalább a nyári hónapok végéig, de akár ezt követően is hatályban maradhat. Ráadásul kiemelik, hogy a lakosság inflációs érzékelése, valamint várakozásai is nagyon magasak, az MNB adatai szerint 8-10% körül mozognak.

A hangvétel és a monetáris politika irányultsága továbbra is szigorú lesz, hiszen a jegybank érdeke az inflációs cél tartós elérése és ehhez elsősorban az inflációs várakozások letörésére lenne szükség - vélekedik Virovácz Péter. Az ING Bank elemzője szerint ugyanakkor nehéz helyzetben van a Monetáris Tanács, mivel nehéz tisztán látni az inflációs alapfolyamatokat a sorjázó kormányzati intézkedések vagy ráhatások miatt.

Az utóbbi hónapok során a piaci elemzők várakozásai és a kamatok alakulása meglehetősen ingadozó képet mutattak. Az év végéig néha két, máskor pedig csupán egy kamatcsökkentés lehetőségét vetítették előre, de akadtak olyan időszakok is, amikor a piaci szereplők egyáltalán nem láttak lehetőséget a monetáris lazításra. Jelenlegi piaci konszenzusunk szerint most egy alkalommal 25 bázispontos kamatvágásra lehet számítani, ugyanakkor a szakértők fejében ott lebeg az a lehetőség is, hogy a jegybank számára idén nem lesz lehetőség az irányadó kamatláb csökkentésére.

Két elemző véleménye szerint idén a kamatszint változatlan marad, így várakozásaik szerint az év végére 6,5%-on állapodik meg.

A 2026-ra vonatkozó előrejelzésekben egyre inkább eltérő vélemények ütköznek. Míg egyes elemzők csupán egy 25 bázispontos kamatcsökkentést valószínűsítenek a következő évben, más szakértők akár négy-öt ilyen lépésre is kaphatóak, ami jelentős változásokat jelezhet a piacon.

A szakértők véleménye alapján kulcsfontosságú lesz az árrésstopok jövője. Virovácz Péter hangsúlyozta, hogy az átmeneti gazdaságpolitikai intézkedésekkel mesterségesen csökkentett inflációval kapcsolatos költségeket a későbbiekben, várhatóan 2026-27 környékén, el kell majd számolni.

Éppen ezért Virovácz véleménye szerint...

A 3%-os inflációs cél megvalósítása rendkívül bonyolult feladattá válik.

Az ING szakértője úgy gondolja, hogy...

A jegybank ebben az évben nem engedheti meg magának, hogy enyhítsen a kamatkondíciókon.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő közgazdásza kiemelte, hogy az ország kedvezőtlen kockázati megítélése, amely részben a magas költségvetési hiányból, részben pedig az uniós források késlekedéséből ered, a leminősítés kockázatát is magában hordozza. Ez a helyzet szintén érvet jelent a lazítás ellen.

Hosszas mérlegelés után a végső döntésünk a költségek csökkentése mellett született meg, különösen figyelembe véve, hogy a második negyedéves növekedési mutatók is valószínűleg nem mutatnak majd kedvezőbb képet, mint az év első hónapjaiban – nyilatkozta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.

Az árrésstop fenntartása és kiterjesztése végképp lezárta a kukta fedelét, amely alatt fortyog az áremelkedési nyomás.

- fogalmazott Palócz.

Az elemzők véleményét is kikértük a forint árfolyamának alakulásáról a következő évben. Az előrejelzések mediánja szerint a minimális árfolyam 396 forint körül alakulhat, míg a legmagasabb várakozások 420 forintig terjednek. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 403-as szintről a jövőben jelentős ingadozásokra lehet számítani.

A forint erősödésének lehetősége már nem tűnik túl szélesnek, azonban ha a tendencia megváltozik, akkor számíthatunk jelentős gyengülésre is.

A forint árfolyama valamivel 400 forint feletti euróárfolyam környékén stabilizálódott, de ez még mindig némileg magasabb a tavalyi évi átlagnál, még ha az év véginél valamivel már erősebb is.

A forint gyengülése komoly kihívásokat jelenthet az inflációs célok teljesítésében. Ha a valuta továbbra is gyengébben teljesít, az súlyosan befolyásolhatja a gazdasági stabilitást és a pénzügyi tervezést.

- emelték ki az MBH Bank szakértői.

Virovácz Péter véleménye szerint a forint helyzete miatt idén nem indokolt a kamatcsökkentés. A hazai piaci szereplők számára a kamattámogatott hitelek következtében az alapkamat szinte jelentéktelenné vált. Ugyanakkor a nemzetközi befektetők körében a reálkamatszint csökkenése kedvezőtlen üzenetet hordozhat, ami újabb forintgyengülést idézhet elő, és ezáltal befolyásolhatja az inflációs kilátásokat is.

A forint árfolyama az elmúlt időszakban önmagához képest meglehetősen stabil volt, azonban ez a szint még nem elég erős egy lazításhoz - kommentálta a helyzetet Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője.