Megkezdődött a két hónapos tűzszünet Izrael és a Hezbollah között Libanon területén.

Izrael és a Hezbollah megállapodtak abban, hogy 60 napra felfüggesztik az ellenségeskedéseket, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek. A közvetítést végző amerikai elnök optimistán tekint a megállapodásra, bízva abban, hogy a fegyvernyugvás elősegíti egy Izrael és Hamász közötti tűzszünet kialakulását.

Izrael és a libanoni Hezbollah között helyi idő szerint szerda hajnal 4 órakor életbe lépett az előző napon megkötött 60 napos tűzszünet. Az amerikai elnök, aki közvetítőként lépett fel, bejelentette, hogy ennek a megállapodásnak az a célja, hogy tartósan véget vessenek az ellenségeskedésnek.

Joe Biden bejelentette, hogy "A következő hatvan nap során a libanoni hadsereg és az állami biztonsági erők újból átveszik a hatalmat a saját területük felett. Nem fogjuk megengedni, hogy a Hezbollah terrorista infrastruktúrája újjáépüljön Dél-Libanonban. Izrael pedig eközben fokozatosan visszavonja a megmaradt csapatait a térségből."

Egyúttal kifejezte háláját Emmanuel Macron francia elnöknek a megállapodás érdekében tett elkötelezett partnerségéért, és hangsúlyozta, hogy közösen fognak dolgozni a sikeres végrehajtás előmozdításán.

Az izraeli miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ha a megállapodást megszegik, akkor súlyos következményekkel kell számolniuk.

Benjamin Netanjahu kijelentette: "Az Egyesült Államok támogatásával biztosítjuk a teljes katonai cselekvési szabadságunkat. Amennyiben a Hezbollah megszegi a megállapodást, és fegyverkezési kísérletet tesz, válaszlépéseket fogunk tenni. Ha a határ közelében megpróbálja újjáépíteni a terrorista infrastruktúráját, akkor is reagálni fogunk."

Benjamin Netanjahu előtte három indokot sorolt magyarázatképpen, miért gondolja jó döntésnek a tűzszünetet. Először is, akkor koncentrálhatnának Iránra, arra a fenyegetésre, amely az elmúlt hónapokban közvetlenné és folyamatossá vált a perzsa állam felől. Másrészt így rendezhetik soraikat az immár egy éve több fronton és szünet nélkül harcoló izraeli alakulatok, beleértve fegyver- és lőszerutánpótlásukat, illetve ellátásukat is.

A harmadik ok, amiért eljött az ideje felfüggeszteni a Hezbollah elleni katonai műveleteket - magyarázta az izraeli kormányfő -, hogy Izrael nagyrészt elérte célját, a siíta terrorszervezet jelentős veszteségeket szenvedett, anyagiakban, infrastruktúrában és szervezetileg is, ezért már nem tud hathatós támogatást nyújtani gázai szövetségesének, a Hamásznak, amely így egyedül maradt - fogalmazott az izraeli kormányfő kedd esti tévébeszédében.

Biden elnök bejelentését követően alig néhány órával izraeli légicsapások hulláma érte el Bejrútot, tovább fokozva a feszültséget a régióban. A megállapodást megelőző napon Libanon területén legalább 24 ember vesztette életét az izraeli támadások következtében. Emellett a Hezbollah is rakétatámadásokkal reagált, célpontként Izrael északi területeit választva.

A megállapodás nem befolyásolja Izrael gázai konfliktusát, azonban az amerikai elnök kifejezte reményét, hogy a tűzszünet elősegítheti a békés megoldások kialakulását Izrael és a Hamász között.

A Hamász terrorszervezet tavaly októberi izraeli vérengzése és túszejtése után már egy nappal a Hezbollah is fegyveres akciókat indított Izrael északi határvidéke ellen. Az izraeli hatóságoknak sürgősen több tízezer embert kellett evakuálniuk a térségből. A következő évben folyamatos fegyveres összecsapások zajlottak az IDF és a Hezbollah között, ám ezek a konfliktusok mindkét oldalról a határsávra korlátozódtak, egészen addig, míg idén szeptember 23-án a Hezbollah első rakétáját nem lőtte ki Tel-Aviv irányába.