Láthatatlan háborúk: A konfliktusok száma soha nem volt még olyan magas, mint napjainkban, ám a világ szeme elől rejtve maradnak a legszörnyűbb tettek.

Az instabil közösségek gazdasági helyzete jelentősen romlott a konfliktusok miatt

Miközben a globális figyelem legnagyobb része az orosz-ukrán háborúra és az utóbbi időszakban egyre inkább Gázára irányul, könnyen hajlamosak lehetünk azt feltételezni, hogy a világ más pontjain békésen zajlanak az események. Azonban a valóság ennél sokkal árnyaltabb. Az Uppsala Egyetem szervezett erőszakkal foglalkozó kutatási programja szerint 2024-re a fegyveres konfliktusok száma történelmi csúcsra emelkedett. Az elmúlt évben összesen 61 aktív konfliktus zajlott, ezek közül 11 olyan volt, amely legalább ezer emberéletet követelt. Ez a szám a második világháború óta a legmagasabb, és rávilágít arra, hogy a világ különböző részein továbbra is súlyos problémák és szenvedések zajlanak.

Manapság a világ számos pontján, Afrikától Ázsián át Latin-Amerikáig, országok szenvednek a fegyveres konfliktusok következményeitől. Az ACLED 2024-es adatai szerint a legvéresebb háborúk a következőképpen alakulnak:

A háborúk során nem csupán a számadatok, hanem a megdöbbentő brutalitás is mindennapos jelenséggé vált. Szudán Észak-Darfur tartományában, el-Faser városában az emberek kétségbeesetten kénytelenek állati takarmányt fogyasztani, hogy életben maradhassanak. A paramilitáris Rapid Support Forces (RSF) ostroma alatt álló város utolsó, a hadsereg által ellenőrzött központja körüli helyzet egyre reménytelenebbé válik. Othman Angaro, egy el-Fasher-i menekülttábor lakója megosztotta, hogy családja a mogyoróhéjból készült “ambaz” nevű takarmányra támaszkodik, mivel más élelmiszerhez már nem jutnak hozzá.

Az Al-dzsazíra beszámolója szerint az éhezés olyan súlyos, hogy az Integrált Élelmezésbiztonsági Fázisosztályozás (IPC) szerint a régió elérte az éhínség legmagasabb, ötödik fokozatát - a teljes körű éhínséget. Az RSF blokkolja az élelmiszer-szállítmányokat, és az élelmiszersegély-konvojokat támadják, így a fekete piacon behozott élelmiszerek ára ötszöröse a nemzeti átlagnak.

A helyzetet tovább bonyolítja a kolera kitörése, amely mindössze néhány hónap leforgása alatt 191 életet oltott ki a térségben. A kedvezőtlen higiéniai állapotok és az esős évszak következtében a járvány roppant gyorsan terjed, így az MSF két egészségügyi központot alakított ki a városban. A helyiek elkeseredve állítják, hogy az emberek "túlságosan gyengék ahhoz, hogy túléljék ezt a helyzetet".

Az Amnesty International tavaszi jelentése szerint a Ruandától támogatott M23 lázadócsoport kelet-kongói fogolytáborokban civileket ejtett túszul, kínozott és ölt meg. A szervezet 18 volt fogollyal készített interjúi alapján a M23 tagjai vádemelés vagy jogi eljárás nélkül tartották fogva őket, és gyakran nem is közölték velük a vádakat.

Öt hosszú napon át szenvedtem a verések alatt. Mindenkit, akit csak elérhettek, megvertek. Azt kiabálták, hogy meg fognak ölni. "Rád már nincs szükségünk" – mondták gúnyosan. "Elvesszük a feleségedet, és őt is teherbe ejtjük."

- osztotta meg az egykori túsz.

Amikor a 19 éves Nigus Yosef megosztotta szüleivel, hogy elhatározta, hogy elhagyja etiópiai otthonát a Tigréi régióban, és Szaúd-Arábiába szeretne eljutni, szülei kétségbeesetten könyörögtek neki, hogy ne tegye. Az AP hírügynökség beszámolója szerint a háború utáni gazdasági helyzet kilátástalansága sok fiatal etiópot kényszerít arra, hogy kockázatos migrációs útra induljon. A hajó, amely augusztus 3-án indult el Jemen felé, végül nem érte el a célját.

Senait Tadesse, a mindössze 27 éves jemenita fiatal nő, tragikus sorsra jutott, amikor emberrablók fogságába esett. Az elkövetők váltságdíjat követeltek, és az édesanyja, Tadesse, mindenét feláldozta, hogy kiszabadíthassa lányát. Sajnos a történet végzetes fordulatot vett, és Senait élete végül tragikus módon véget ért.

A Világbank legújabb, átfogó elemzése arra figyelmeztet, hogy a világ legnagyobb sebezhetőséggel bíró országai fokozatosan lemaradnak a fejlettségi versenyben. E közben a konfliktusok egyre brutálisabbá és gyakoribbá válnak. Az elemzés 39 olyan állam helyzetét tárgyalta, amelyek a "fragilis és konfliktus sújtotta területek" kategóriájába tartoznak, és megdöbbentő, hogy ezek közül sokan a Covid-19 világjárvány 2020-as kitörése óta csupán gazdasági stagnálás vagy visszaesés tapasztalnak.

A jelentés kiemeli, hogy a tartós konfliktusokkal sújtott országokban a gazdasági teljesítmény rendkívüli mértékben visszaesik. A háborús övezetekben, ahol a harcok annyira intenzívek, hogy több mint 150 ember hal meg egymillió lakosra vetítve, öt év alatt a GDP akár 20 százalékkal is visszaeshet. Ezzel párhuzamosan nő az élelmiszerhiány is: a Világbank becslése szerint a vizsgált országok lakosságának mintegy 18 százaléka, azaz körülbelül 200 millió ember szenved akut élelmiszer-bizonytalanságban, miközben az alacsony és közepes jövedelmű országokban ez az arány mindössze 1 százalék.