Feltárultak az európai béketerv kulcsfontosságú vonásai, amelyek jelentős átalakulásokat hozhatnak Ukrajna számára.
Március 2-án Londonban csúcstalálkozót rendeztek, amelyen az Ukrajnát katonailag támogató nemzetek képviselői vettek részt. A találkozó célja, hogy megoldásokat találjanak a régiót sújtó konfliktusokra, és több lényeges témát vitattak meg. Különösen a kelet-európai háború békéjének elérési lehetőségei foglalkoztatták a résztvevőket, hiszen ez a kérdés kulcsfontosságú a térség stabilitása szempontjából.
Az elmúlt hetekben úgy tűnt, hogy az Európai Unió annak ellenére teljesen kimaradhat az ukrajnai béketárgyalásokból, hogy a konfliktus kirobbanása óta folyamatosan jelentős támogatásokkal látta el Kijevet. Donald Trump amerikai elnök viszont látszólag nem számolt a megbeszéléseken a NATO többi tagállama részvételével, sőt, még az is kérdőjeles volt, hogy Ukrajna pontosan milyen szerephez juthat majd ezeken.
A helyzet kifejezetten frusztrálta a kontinens legfontosabb hatalmainak vezetését, mivel attól tartottak, hogy egy ilyen lépés esetleg jelentősen rontaná a hatalmi pozícióikat, illetve esetleg egy számukra kedvezőtlen megállapodásba mennek bele a felek. Ukrajna és az Egyesült Államok között a helyzet viszont hullámvölgyekre kezdett hasonlítani, szinte napról napra változtak az álláspontok: miközben az amerikai elnök és stábja kemény üzenetekkel bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, addig a háttérben a felek megegyeztek a nyersanyag-megállapodás részleteiben. Arra lehetett számítani, hogy a felszín alatt jól haladnak a megbeszélések, és az ukrán elnök amerikai útján aláírják a dokumentumot, ezzel pedig új szakaszába léphetnek a béketárgyalások.
Február 28-án a Fehér Házban Zelenszkij és Trump sajtótájékoztatója váratlan fordulatot vett, hiszen az ukrán delegációt gyakorlatilag kényszerűen távolították el az épületről. Ez a váratlan helyzet új lehetőségeket kínált az európai hatalmak számára, hogy egy átfogó béketervet dolgozzanak ki. Március 2-án a londoni csúcstalálkozón valósággá vált ez a kezdeményezés, számos más fontos döntés mellett. Az elképzelések részleteit Emmanuel Macron francia elnök osztotta meg egy interjú során, ahol a jövőbeli együttműködés lehetőségeiről is beszélt.
Franciaország és az Egyesült Királyság egy hónapos tűzszünetet javasol Ukrajnában a levegőben, a tengereken és az energetikai infrastruktúrában
- mondta. A részletek továbbra sem teljesen világosak, de az mindenképpen újdonságot jelent, hogy Párizs is London a harcok leállítását szeretné elérni. Keir Starmer brit miniszterelnök korábban annyit mondott, hogy megkezdik a részletek kidolgozását. Macron úgy fogalmazott, hogy a "kezdetben nem érintené a szárazföldi harcokat, mert tűzszünet esetén nagyon nehéz lenne ellenőrizni, hogy a frontvonalat tiszteletben tartják-e".
Egy ilyen fegyverszünet előnye abban rejlik, hogy lehetőségünk nyílik az ellenőrzésre, még ha a frontvonalat a "Párizs és Budapest közötti távolság" is jellemzi.
Az európai csapatok bevetésének lehetősége, amelyben Franciaország és Nagy-Britannia kész részt venni, csak egy második szakaszban következne. A következő hetekben nem lesznek európai csapatok Ukrajnában
„Tedd egyedivé a szövegedet” – nyilatkozta a francia elnök. Kifejtette, hogy a következő hetek során első lépésként tűzszünet elérése a céljuk, amelyet a béketárgyalások követnének, és ezt követően tervezik a csapatok küldését a kelet-európai országba. Hozzátette, hogy „békét szeretne, de nem bármi áron, és garanciák nélkül”. Továbbá szeretnék, ha az Egyesült Államok valamilyen formában védelmet biztosítana a nyugati erők számára Oroszország lehetséges támadásaival szemben. Francia diplomáciai források szerint Párizs és London azon is dolgozik, hogy helyreállítsa a kapcsolatok párbeszédét Trump és Zelenszkij között.
