A NATO ismételten beveti a világ legbrutálisabb fegyverarzenálját.

A keleti NATO-szövetségesek hasznosnak tartják a gyalogsági taposóaknák alkalmazását az Oroszországgal és Belarusszal közös határaikon, különös figyelemmel az Oroszország és Ukrajna között zajló konfliktusra.

A nyugati világ számos állama úgy határozott, hogy eltávozik az 1997-es Ottawai Szerződés kereteiből, amely az aknák betiltására vonatkozik. Finnország, Lengyelország, valamint a balti államok – Litvánia, Lettország és Észtország – mostantól nem kötelezik magukat a megállapodásban foglaltak betartására, amely megakadályozza a gyalogsági aknák használatát, felhalmozását, gyártását és átadását. Különösen figyelemre méltó, hogy Oroszország már alkalmazta ezeket az aknákat Ukrajnával folytatott háborúja során, és a világ legnagyobb gyalogsági aknakészletével rendelkezik.

Bár a taposóaknák komoly veszélyt jelentenek a gyermekek és a civil lakosság számára, a keleti NATO-szövetségesek hasznosnak tartják ezeket a fegyvereket az Oroszországgal és Belarusszal közös határaikon. Ez a döntés különösen figyelembe veszi Oroszország folytatódó katonai tevékenységét Ukrajnában. Szakértők becslése szerint több mint 3000 négyzetkilométernyi terület kerülhet aknásításra, kiemelt figyelmet szentelve a Suwalki-folyosónak, amely a lengyel-litván határ közelében helyezkedik el. Ez a stratégiai jelentőségű terület köti össze Oroszország kalinyingrádi exklávéját Belarusz területével – számol be a szárazföldi haditechnikai kérdések szakértője, az Army Technology.

Bár a NATO-szövetségesek támogatják a lépést, eltarthat egy ideig, amíg ezek az országok képesek lesznek gyalogsági aknákat vásárolni és bevetni, mivel kevés, a NATO-szövetségesekkel baráti viszonyban álló ország gyárt ilyen fegyvereket nagy mennyiségben. Valószínűleg otthon állítják elő az eszközöket, mivel a legtöbb baráti országra továbbra is vonatkoznak az Ottawai Szerződés korlátozásai. A lengyel kormány képviselői elmondták, hogy a PGZ állami védelmi konszern részt vesz egymillió gyalogsági akna legyártásában, a finn Insta-vállalat pedig kifejezte érdeklődését az eszközök exportja iránt. E fegyverek ellátási láncainak kiépítése időbe telik, mivel ehhez először gyárakat kell építeni vagy átalakítani.

Litvánia körülbelül 800 millió eurót kíván elkülöníteni a szárazföldi aknák, köztük páncéltörő aknák beszerzésére. Ez a jelentős beruházás a Balti Védelmi Vonal keretében valósul meg, amely a három balti állam szoros együttműködését jelenti. Céljuk, hogy bunkerek, páncéloselhárító árkok, M142 HIMARS rakétavetők, sárkányfogak és szögesdrót kerítések alkalmazásával megerősítsék határaikat egy esetleges külföldi invázióval szemben.

Dél-Korea jelenleg nem gyárt gyalogsági aknákat, de több százezer darabos készletet tart fenn. Bár az ország az Észak-Koreával fennálló feszültségek miatt meg szeretné tartani készleteit, lehet hogy rábólint az üzleti lehetőségre. Lengyelország és Dél-Korea már most is szoros védelmi beszerzési kapcsolatot tart fenn egymással. Lengyelország már megrendelt 48 FA-50 vadászrepülőgépet, 218 Chunmoo rakéta sorozatvető rendszert, 364 K9 önjáró löveget és 200 K2 harckocsit. Az ázsiai ország további több száz harckocsit tervez építeni új lengyelországi gyárakban (összesen 820 K2-t). Összességében ez a rendelésállomány mintegy 22 milliárd dollárnyi, de ha Lengyelország és Korea partnerséget tudna kialakítani a gyalogsági aknák terén, ez a szám még magasabbra emelkedhetne.

Napjainkban a gyalogsági aknák már olyan tulajdonságokkal is rendelkeznek, amelyek növelik a polgári lakosság viszonylagos biztonságát. Lehetőség van arra, hogy az államok olyan aknákat szerezzenek be, amelyek szükség esetén távolról aktiválhatók, ami azt jelenti, hogy az aláaknázott térségben élők viszonylag könnyen átkelhetnek az érintett területen. A nemzetközi jog továbbá megköveteli, hogy a szárazföldi aknák elhelyezését pontosan rögzítsék, hogy a konfliktus befejezése után könnyebben eltávolíthassák azokat.

A közeljövőben ráadásul az Ottawai Szerződésből most kilépő országok egyike sem tekinti önmagára érvényesnek a kazettás bombák használatának tiltását. A kazettás bombákról szóló egyezménynek csak Litvánia volt az aláírója, és most már ebből a megállapodásból is kilépett. Bár lehet, hogy Ukrajnával kell versenyezniük a készletekért, de valószínűleg ezeknek az államoknak könnyebb lesz hozzáférniük ezekhez az eszközökhöz, mivel jelenleg a NATO-n belül is gyártják.

A Biden-kormányzat sokáig halogatta a kazettás bombák ukrajnai bevetésének engedélyezését, főként azért, mert ezek a fegyverek nem mindig detonálnak azonnal a becsapódáskor. Ennek következtében a területen sokáig veszélyt jelenthetnek, hiszen gyakorlatilag rejtett aknaként működnek, amíg el nem távolítják őket.

A kazettás lőszer egy különleges típusú fegyver, amely képes a levegőből, a földről vagy akár vízről is célba érkezni. Ez a lőszer egyetlen robbanás során számos, akár több száz apró robbanó töltetet enged szabadjára. Ennek következtében egyetlen kazettás lőszer hatalmas területet képes elfoglalni, akár több futballpálya nagyságú térséget is érintve.