Újabb 96 milliárd forintot szánnak a kórházak adósságának csökkentésére, hogy javítsák az egészségügyi szolgáltatások finanszírozását.
A forrásokkal kapcsolatban nem adtak tájékoztatást arról, hogy honnan fognak származni a kórházak adósságainak rendezésére szánt pénzügyi eszközök.
A csütörtök este publikált kormányrendelet célja, hogy biztosítsa az egészségügyi szolgáltatók pénzügyi stabilitását azáltal, hogy lehetőséget ad a tartozásaik év közbeni rendezésére.
A működési támogatás, melyet az állami, önkormányzati, egyházi és egyetemi kórházak kapnak, az év végi adósságállományuk alapján kerül meghatározásra. Azonban a különféle anyagok, gépek és alkatrészek szállítói, akik sok esetben a csőd szélén állnak, nem feltétlenül lehetnek nyugodtak. Az állam ugyanis először a köztartozásokat vonja le a támogatás összegéből, így a kórházak által megkapott összegből először ezt a tételt kell rendezniük. Csak ezt követően kerül sor a lejárt szállítói tartozások, majd végül az egyéb kötelezettségek kifizetésére.
Mint minden alkalommal, a szabály az, hogy ezt a pénzt nem lehet felújításra, beruházásokra vagy fejlesztésekre használni, és közműdíjakra sem fordítható, mivel ez a Rezsivédelmi Alap keretein belül rendelkezésre álló támogatás.
A rendelethez csatlakozik egy kormányhatározat a 96 milliárd forint kiutalásáról, szokatlan módon forrásmegjelölés nélkül, vagyis nem derül ki, milyen tartalékból vagy más keretből veszik le.
A Magyar Közlönyből az is kiderül, hogy Orbán Viktor miniszterelnök változatlan tagsággal nevezte ki a Kossuth- és Széchenyi-díj bizottság tagjait, valamint hogy Gergyeni Zoltán eddigi belügyminisztériumi főosztályvezető személyében új helyettes államtitkár kerül az Igazságügyi Minisztériumba.
