Új mérges pókfaj bukkant fel Magyarországon – Talán már a kertkapu előtt kopogtat a veszély?
A magyar kertek és otthonok új, meglepő lakóval gazdagodtak. Egyre több helyen bukkan fel egy különösen kellemetlen csípésű, mérges pókfaj, amely komoly panaszokat is okozhat. Van okunk félni tőle?
Csak idő kérdése volt, mikor jelennek meg hazánkban is azok a délvidéki, melegkedvelő fajok, amelyek korábban legfeljebb egy-egy véletlen behurcolással kerültek otthonainkba. A hír most hivatalossá vált: Magyarországon megjelent egy új, mérges pókfaj, a sárga dajkapók, amely nemcsak természetes élőhelyeken, de lakókörnyezetünkben is egyre gyakoribb. S bár a legtöbb ember fejében a "mérges pók" fogalma valamiféle hollywoodi horrorral társul, a valóság kevésbé látványos - de annál kellemetlenebb lehet.
A sárga dajkapók (Cheiracanthium sp.) eredeti élőhelye a mediterrán térség, ahol a meleg és száraz klímát kedveli. E különleges alkalmazkodóképesség tette lehetővé, hogy az utóbbi évek hőhullámai és enyhe telei során bátran megtelepedjen a Kárpát-medencében. Eleinte csupán ritkán lehetett találkozni vele a Dél-Dunántúlon, ám mára már Budapest környékén, sőt különböző vidéki kertvárosokban is rendszeresen feltűnik – bár nem biztos, hogy mindenki örömmel fogadja ezt a látogatót.
A pók mérete nem túl impozáns: testhossza mindössze egy centiméter, de hosszú, sárgás-zöld lábai és sötét rágói miatt könnyen magára vonja a figyelmet. Azonban ami igazán ijesztő benne, az a harapása: csípése mérgező, és bár nem életveszélyes, az érzékenyebbek számára napokig tartó fájdalmat, zsibbadást, izomgyengeséget, sőt, átmeneti bénulást is okozhat. Az utóbbi időben számos esetről érkezett jelentés, amelyek során a csípés után láz, hányinger és erős gyulladásos tünetek léptek fel – különösen akkor, ha a pók zárt cipőben, ruházat alatt, vagy alvás közben támadta meg áldozatát.
A sárga dajkapók azonban nem egyedül érkezett. Hazánkban már korábban is éltek rokon fajok, például a szintén mérgező, de kevésbé ismert mérges dajkapók (Cheiracanthium punctorium), amely a füves területeket, bokros mezőket kedveli. Ez a faj hasonlóan fájdalmas csípéssel rendelkezik, de ritkábban kerül ember közelébe - legalábbis eddig. A klímaváltozás és az élőhelyek változása miatt azonban egyre gyakrabban húzódik be emberlakta területekre, ráadásul a nagyobb példányok akár 1,5-2 centiméteres testhosszt is elérhetnek, így jóval ijesztőbb látványt nyújtanak.
