Itt van a legmeggyőzőbb bizonyíték eddig arra, hogy élet létezhet a Naprendszeren túl.
Egyelőre kérdéses, hogy a tőlünk 120 fényévnyire található K2-18 b bolygón uralkodó általános körülmények kedvezőek-e az élet számára, az azonban biztos, hogy olyan kémiai vegyületek nyomát mutatták ki, melyeket a Földön élő tengeri fitoplankton termel.
A James Webb űrteleszkóp megfigyelései a K2-18 b nevű bolygón két olyan vegyület kémiai "ujjlenyomatát'' mutatták ki, amelyeket csak a Földön élő anyagok termelnek - írja a The Guardian.
A cikk rámutat arra, hogy a dimetil-szulfid (DMS) és a dimetil-diszulfid (DMDS) jelenléte nem feltétlenül bizonyítja idegen biológiai tevékenység létezését, ám ezek az anyagok mégis közelebb vihetnek minket ahhoz a kérdéshez, hogy vajon egyedül vagyunk-e az univerzumban.
Ez az eddigi legerősebb bizonyíték a Naprendszeren kívüli biológiai tevékenységre, de nagyon óvatosak vagyunk. Meg kell kérdőjeleznünk magunkat mind azzal kapcsolatban, hogy a jel valós-e, mind pedig azzal kapcsolatban, hogy mit jelent
- mondta Nikku Madhusudhan professzor, a Cambridge-i Egyetem asztrofizikusa.
Mások szkeptikusabbak, és kérdéses, hogy a K2-18 b bolygón uralkodó általános körülmények kedvezőek-e az élet számára, illetve hogy a DMS és a DMDS, amelyeket a Földön nagyrészt a tengeri fitoplankton termel, megbízhatóan tekinthető-e bioszignatúrának.
Az Oroszlán csillagképben elhelyezkedő K2-18 b lenyűgöző méretekkel bír: tömege körülbelül kilencszerese a Földének, és átmérője 2,6-szor nagyobb, mint bolygónk. Amikor a Hubble űrteleszkóp 2019-ben vízgőzt észlelt a bolygó légkörében, a tudományos közösség izgalma a tetőfokra hágott, hiszen ezt a felfedezést "a Naprendszeren kívüli legélhetőbb ismert világként" üdvözölték. Később azonban kiderült, hogy a jelentett vízgőz valójában metán volt. Ennek ellenére a kutatók továbbra is úgy vélik, hogy a K2-18 b egy hatalmas, mély óceánnal borított, potenciálisan lakható világot rejthet magában.
Caroline Morley, az austini Texasi Egyetem asztrofizikusa elmondta, hogy az eredmények fontos előrelépésnek számítanak, ugyanakkor a bolygók légkörének mérése soha nem fog bizonyítékot jelenteni az életre.
Nikku Madhusudhan kiemelte, hogy 120 fényév távolságból nem áll rendelkezésre lehetőség a viták közelről való megoldására, ugyanakkor ez eddig sem gátolta meg a fekete lyukak és más kozmikus jelenségek felfedezését.
