Itt a legfrissebb felmérés eredménye: a magyar fiatalok álma, hogy saját otthonnal rendelkezzenek, és szeretnék megőrizni a családi adókedvezményeket is.
"A Nézőpont Intézet közreműködésével végzett, 1000 fős reprezentatív kutatás keretében két kiemelkedően fontos kérdést vizsgáltunk, amelyek a tömegeket, különösen a fiatalokat érintenek. A kutatás célja az volt, hogy feltérképezzük, mit gondolnak a magyar emberek, különösképpen a leginkább érintett fiatal generáció az otthonteremtés és a családtámogatás leglényegesebb aspektusairól" - olvasható a Szent István Intézet közleményében.
Az első kérdés arra fókuszált, hogy a magyar emberek véleménye szerint mely lakhatási formát lenne célszerű az államnak elsősorban támogatnia. Az eredmények világosan tükrözik a saját tulajdon iránti elköteleződést;
Ez a tendencia különösen markáns a vidéki lakosság körében, ahol a válaszadók körülbelül 70 százaléka a tulajdon megszerzését preferálja. Hasonlóan, a fiatalabb generáció, a 18-39 évesek között is meghaladja a 70 százalékot az ingatlanvásárlást választók aránya. Ez arra utal, hogy a fiatalok számára a saját otthon megszerzése a stabilitás és a jövőbeli tervek egyik legfontosabb pillére. A demográfiai adatok összességét vizsgálva azonban a budapesti lakosok körében 49 százalékra nő a bérlakásprogramot támogató válaszadók aránya. Ez a jelenség valószínűleg a nagyvárosi életstílus és a magasabb ingatlanárak hatásainak következménye.
Magyarországon a lakásbérlésre fordított költségeket az emberek többségében kidobott pénznek tekintik. Inkább veszünk egy lakást hitelre, amit harminc év alatt törlesztünk, de végül az miénk lesz, és majd a gyermekek örökölhetik. "Mi, magyarok rendkívüli módon ragaszkodunk a saját ingatlanhoz, sokan ebben látjuk a szabadságunk és függetlenségünk zálogát is" - áll a közleményben. Ennek történelmi okai is vannak, a 20. század politikai és gazdasági bizonytalansága, a világháborúk, az államosítások, majd a rendszerváltás is ezt a szemléletet erősítette. A Századvég 2016 óta évente megismételt Európa Projekt nevű kutatásából például kiderül, hogy
Ez egy mélyen gyökerező társadalmi hozzáállás, amely életünk középpontjába áll; a magyarok számára a saját ingatlan nem csupán egy fizikai hely, ahol élünk, hanem az egyén és a család identitásának kifejeződése.
A legutóbbi felmérés arra kereste a választ, hogy a magyar társadalom milyen formában tartja a leghatékonyabbnak a családok állami támogatását: az általános adókedvezményeken keresztül, vagy csupán a rászorulók részére biztosított célzott segélyek formájában. Az eredmények világosan jelzik, hogy a közvélemény inkább az univerzális, minden szülő számára elérhető adókedvezmények iránt vonzódik. A válaszadók túlnyomó többsége, több mint 52 százaléka, ezt a megoldást részesítené előnyben, míg csupán 43 százalék vélekedik úgy, hogy a támogatásoknak kizárólag a legnagyobb szükségben lévő, alacsonyabb jövedelmű családokhoz kellene eljutniuk.
Ez a támogatói hozzáállás különösen markánsan jelenik meg a fiatal felnőttek (18-39 évesek) csoportjában, ahol az univerzális kedvezmények iránti preferenciát mutatók aránya meghaladja a 60%-ot. Hasonló tendencia figyelhető meg a kisebb vidéki településeken élők körében is, ahol szintén közel 60% preferálja az ilyen típusú támogatásokat. Érdekes módon a budapesti lakosok és a legidősebb korosztály (60 év felett) esetében a célzott, rászorultsági alapú támogatások népszerűsége valamivel magasabb.
