A magyarországi özvegyi nyugdíj viszonyítása a nyugat-európai rendszerekhez – vajon érdemes irigykedni?

Svédországban az özvegyi nyugdíj iránti kérelem benyújtása nem szükséges, mivel a rendszer automatikusan biztosítja az özvegyek számára a megfelelő ellátást. Munkahelyi baleset esetén pedig különösen jelentős támogatást kapnak az érintettek.

Ahogy arról korábban írtunk, az európai országokban munkát vállalók a hazai 4,7 millió foglalkoztatott 7 százalékát alkotják. A külföldre távozók három legvonzóbb célpontja Németország, az Egyesült Királyság és Ausztria. Csak e három országban összesen mintegy 281 ezer magyar él és dolgozik.

Jelenleg hazánkban körülbelül 4 000 olyan személy él, akik özvegyi vagy szülői nyugdíjban részesülnek, a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb statisztikái alapján. A szülői nyugdíjra azok a szülők vagy nagyszülők jogosultak, akik a gyermekük vagy unokájuk elhalálozásának időpontjában már betöltötték a 65. életévüket, vagy akiknek a munkaképessége megváltozott. Fontos feltétel, hogy a jogosultakat a gyermekeik vagy unokáik a halálukat megelőző legalább egy évben túlnyomó részt eltartották.

Ahogy már korábban említettük, 2024. január 1-jétől új szabályok lépnek életbe az özvegyi nyugellátás terén Magyarországon. Fontos megjegyezni, hogy ezek a változások nem érintik azokat a rendelkezéseket, amelyek valóban javíthatnák az özvegyek helyzetét – hívta fel a figyelmet Farkas András, a nyugdíjszakértő. Érdeklődtünk nála arról is, hogy Nyugat-Európában, különösen azokban az országokban, ahol sok magyar állampolgár él és dolgozik, mennyire kedvezőbb vagy szigorúbb az özvegyi nyugellátás szabályozása?

- Az EU-n belül nagyjából minden tagországban azonos szinten szabályozzák az özvegyi nyugdíjakat, vagyis ebben a tekintetben nem vagyunk lemaradva, mivel rengeteg kivételt alkalmaznak az ellátásban más országokban is - kezdte a szakértő. Ausztriában például akár nulla is lehet az özvegyi nyugdíj összege, ha az ellátottnak túl magas a rendes nyugdíja, Angliában pedig lesöpörték az egész özvegyi nyugdíj intézményt, és különböző segélyeket vezettek be helyette. Ha viszont azt nézzük, hogy a gazdag nyugat-európai országokban eleve sokkal magasabb összegűek a nyugdíjak, amik alapján az özvegyi ellátást megállapítják, akkor elmondhatjuk, hogy Magyarországon utóbbi sokkal kevesebb, vagyis az özvegyi nyugdíjban részesülők sokkal rosszabb helyzetben vannak itthon - mondta el Farkas András a különbségekről.

A magyar munkavállalók körében legnépszerűbb országok, mint Németország, Ausztria, Svédország és az Egyesült Királyság részletes szabályai az alábbi információkból ismerhetők meg!

A német nyugdíjrendszerben, hasonlóan a magyarhoz, kettős követelmény vonatkozik az özvegyi nyugdíjra – tájékoztatott a Nyugdíjguru. E követelményeknek mind az elhunyt, mind az özvegy részéről teljesülniük kell. Az elhunyt személynek...

- nyugdíjasnak kellett volna lennie, vagy...

- a kötelező állami nyugdíjrendszerben legalább öt évi biztosítási időt kellett szereznie járulékfizetés révén, vagy

Az öt évet meg nem haladó időtartamon belül teljesült a minimális biztosítási idő követelménye, például munkahelyi baleset következtében, vagy pedig a tanulmányok befejezését követően röviddel később bekövetkezett elhalálozás miatt.

Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik abban az esetben, ha az özvegy új házasságot köt, vagy ha új bejegyzett élettársi kapcsolatot alakít ki.

Ha a jogosultság megszűnik, az özvegy egy összegű kártérítést kérhet, amely az igénylés előtti 12 hónapban kapott özvegyi nyugdíj átlagos havi összegének (a nyugdíjasok egészségbiztosítási és ápolási járulékainak levonása előtt) a 24-szerese.

Ha egy személy csupán "kis" özvegyi nyugdíjra jogosult, akkor az egyösszegű kifizetés mértéke nem lépheti túl azt az összeget, amely a legmagasabb, 24 hónapos időszakból még járna számára.

Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság feltétele, hogy a házasság legalább egy éven át tartson az elhunyt házastárs halála előtt. Ez alól kivételt képeznek bizonyos speciális körülmények, amelyek lehetővé tehetik a jogosultságot rövidebb házassági időszak esetén is.

- a házasságot 2002. január 1. előtt kötötték meg, vagy

A szándéka egyértelműen nem az volt, hogy özvegyi nyugdíjra pályázzon (például, ha a házastársa baleset következtében vesztette életét).

- Legalább 45 éves korú. (A nyugdíjkorhatár fokozatos emelése érdekében 2029-re 47 évre fogják növelni.)

A "nagy" özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak az 55 százaléka, amely az elhunytat megillette (volna).

Minden más esetben az özvegy "kis" (ideiglenes) özvegyi nyugdíjra jogosult, ami csak a halálesetet követő két évig jár. Az összege annak a nyugdíjnak a 25 százaléka, amely az elhunytat megillette (volna).

A magyar nyugdíjrendszerhez hasonlóan az osztrák hozzátartozói nyugellátások is az elhunyt személy öregségi nyugdíjától függenek. Ez azt jelenti, hogy ha az elhunyt már nyugdíjas volt, akkor az ő nyugdíja alapján, míg ha még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, akkor az a nyugdíj, amelyet megillette volna, képezi az alapot a hozzátartozói támogatásokhoz.

A hozzátartozói nyugellátás mértéke az elhunyt személy nyugdíjának 0-60%-a között mozoghat. Ennek pontos összege attól függ, hogy az özvegy és a család jövedelme miként alakult az elhalálozást megelőző két évben. Amennyiben ez a megközelítés kedvezőbb kimenetelhez vezet a túlélők számára, lehetőség van arra is, hogy a számításokat négy évre terjesszék ki. Ez különösen akkor lehet indokolt, ha az elhunyt jövedelme az utolsó két évben csökkent, például egészségügyi problémák vagy munkanélküliség miatt.

Amennyiben az özvegyi nyugdíj, az özvegy saját nyugdíja és egyéb jövedelme együttesen meghaladja egy meghatározott keretösszeget (amely az adott év maximális járulékalapjának kétszerese), akkor az özvegyi nyugdíjat fokozatosan csökkentik. A cél az, hogy a vizsgált együttes jövedelem elérje ezt a határértéket. Így előfordulhat, hogy az özvegyi nyugdíj összege végül akár nullára is csökkenhet.

A svéd állami nyugdíjrendszerben három különböző típusú "túlélői nyugdíj" található, amelyek célja a családtagok pénzügyi védelme a hozzátartozó elvesztése esetén. Ezek a nyugdíjak a következőket foglalják magukban:

Az árvaellátás, más néven gyermekpótlék vagy árvasági nyugdíj, olyan pénzbeli támogatás, amelyet az állam biztosít azok számára, akik elveszítették szülőjüket. Ez a juttatás segít a fiataloknak, hogy anyagilag függetlenebbek legyenek, és megkönnyítse számukra az élet nehéz időszakait. Az árvaellátás célja, hogy enyhítse a családi veszteség következményeit, és támogassa a gyerekeket abban, hogy folytathassák tanulmányaikat, vagy elérhessék céljaikat, akár a felnőtt élet küszöbén állnak is.

Az özvegyi kiegészítő nyugdíj, más néven alkalmazkodási nyugdíj (adjustment pension, omställningspension) olyan pénzügyi támogatás, amelyet a házastársukat vagy élettársukat elvesztett személyek számára biztosítanak. E juttatás célja, hogy segítséget nyújtson az érintetteknek a megváltozott élethelyzetükben, és pótolja a családi jövedelem csökkenését, amely a partner halálával következett be. Az özvegyi kiegészítő nyugdíj mértéke és feltételei országonként eltérőek lehetnek, de általában a jogosult személy korábbi jövedelmi helyzetét és a házasság vagy élettársi kapcsolat időtartamát is figyelembe veszik.

Az özvegyi nyugdíj, más néven özvegyek támogatása (widow's pension, änkepension) olyan pénzbeli juttatás, amelyet kizárólag azok a női özvegyek igényelhetnek, akik 1990 előtt házasságot kötöttek. Ez a nyugellátási forma jelenleg fokozatosan eltűnőben van, így fontos, hogy a jogosultak tisztában legyenek a lehetőségeikkel.

Ezeket a juttatásokat a halálesetet követően általában automatikusan állapítják meg, csupán bizonyos speciális körülmények között szükséges külön igénylést benyújtani.

Az özvegyek és árvák támogatása érdekében a prémium és foglalkoztatói nyugdíj keretein belül is lehetőség van arra, hogy a jogosult személy a nyugdíjszolgáltatás kiválasztásakor ezt figyelembe vegye, így biztosítva számukra a szükséges anyagi hátteret (survivor benefit protection).

Ha a haláleset munkahelyi baleset következménye, az özvegy jogosult lehet különféle juttatásokra és kompenzációra.

A baleseti özvegyi életjáradék, más néven efterlevandelivränta, olyan pénzügyi támogatás, amelyet a baleset következtében elhunyt személy hátrahagyott hozzátartozóinak nyújtanak. Ez a járadék célja, hogy segítsen a gyászoló családtagoknak a veszteség után a mindennapi életük fenntartásában, biztosítva számukra a szükséges anyagi forrást a nehéz időszakban. Az özvegyi járadék összege és feltételei általában a baleset körülményeitől, valamint a kedvezményezett jogi státuszától függenek.

- jogosultságot szerez a temetési segélyre (begravningshjälp).

Munkahelyi baleset következtében bekövetkezett haláleset esetén az özvegy és az árva jelentős támogatásra számíthat, hiszen a kártérítések mértéke az elhunyt legutolsó havi jövedelme alapján kerül meghatározásra.

Az árvajáradék mértéke az elhunyt utolsó havi jövedelmének 20-40%-a között mozog.

A mérték attól is függ, hogy az ellátottak milyen egyéb hozzátartozói juttatásokban részesülnek.

Az Egyesült Királyságban az özvegyek nem kapnak özvegyi nyugdíjat, hanem helyette haláleseti kiegészítő támogatásra (Bereavement Support Payment) jogosultak. Ez a támogatás segít az érintetteknek a nehéz időszakban, hogy enyhítsék a pénzügyi terheket.

A feltétele, hogy:

- a haláleset időpontjában még nem töltötte be az új állami nyugdíjra jogosító életkorát (jelenleg 66 év),

- az Egyesült Királyság területén található.

A elhunyt házastárs vagy élettárs legalább 25 héten keresztül teljesítette a járulékfizetési kötelezettségét (National Insurance Contributions), vagy üzemi baleset, illetve foglalkozási megbetegedés következtében vesztette életét.

A haláleseti kiegészítő támogatás egy összegű és további 18 hónapig tartó ellátásból áll.

Magasabb szintű haláleseti kiegészítő támogatást igényelhet az özvegy, ha