Bármennyire is próbálkozott Izrael az iráni atomlétesítmények megsemmisítésével, Teherán nyíltan beismerte, hogy újabb nukleáris komplexumot hoztak létre.

Izrael péntek hajnalban átfogó légicsapást mért iráni nukleáris célpontokra, miután a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség történelmi határozatban marasztalta el Teheránt az atomsorompó-egyezmény megsértéséért. A helyzetet tovább élezi, hogy Irán eközben egy új urándúsító létesítmény aktiválását jelentette be, válaszul a nemzetközi nyomásra.

Izrael péntek hajnalban drámai légi offenzívát indított iráni célpontok ellen, közvetlenül azután, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) előző nap egy mérföldkőnek számító határozatban bírálta Iránt az atomsorompó-egyezmény megszegése miatt. Teheránban a lakosok a távoli robbanások zúgásáról számoltak be, miközben Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök bejelentette:

A hadművelet addig tart, amíg Izrael sikeresen nem semlegesíti az iráni atomfenyegetést.

A támadás időpontja nem a véletlen műve: a NAÜ húsz év elteltével először emelte fel a szavát Irán ellen, hivatalos kritikájával pedig újabb nemzetközi szankciók bevezetésének lehetőségét is felveti.

A bécsi székhelyű NAÜ csütörtökön 19 ország támogatásával elfogadott határozatában azzal vádolta meg Iránt, hogy 2019 óta következetesen megszegi a nemzetközi kötelezettségeit, és nem ad kielégítő választ azokra a kérdésekre, amelyek az iráni területeken talált, be nem jelentett uránnyomok eredetére vonatkoznak. A határozat szerint Irán "súlyosan nem működött együtt" az ügynökséggel, és felszólítja Teheránt, hogy "késedelem nélkül" adjon magyarázatot a rejtett nukleáris tevékenységekre. Az elítélő határozatot Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország és az Egyesült Államok terjesztette elő; Oroszország, Kína és Burkina Faso ellenezte, tizenegyen tartózkodtak. Irán a döntésre egy sor megtorló intézkedéssel válaszolt.

Teherán már régóta felkészült mind a NAÜ határozatára, mind pedig az izraeli támadásokra:

a nyilatkozat kiadását követő órákban Irán bejelentette, hogy elkészült és aktiválásra kész az ország harmadik urándúsító létesítménye, amelyet egy meg nem nevezett, de állítólag "biztonságos és sebezhetetlen" helyszínen építettek fel.

Berúz Kamálvandi, az iráni Atomenergia Szervezet szóvivője bejelentette, hogy a nemzetközi szervezetet már értesítették a legújabb fejleményekről. Irán ezt a lépést a NAÜ politikai döntésére adott közvetlen válaszként értelmezi. Kamálvandi hozzátette, hogy az ország a régi berendezéseit modern centrifugákra cseréli a föld alatti Fordo létesítményben, emellett pedig jelentős mértékben növelni kívánja a dúsított urán termelését.

A harmadik létesítmény bejelentése felerősíti a nemzetközi aggodalmakat az iráni atomprogram katonai potenciálját illetően.

Irán jelenleg két földalatti dúsítóüzemmel bír: a Fordo és a Natanz létesítményekkel. Az utóbbi években, izraeli szabotázsakciók következtében, Teherán új, megerősített alagutakat alakított ki a Natanz körüli hegyekben. A legfrissebb bejelentés nyílt provokációt jelent a nemzetközi közösség számára, hiszen a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) álláspontja szerint Iránnak kötelező minden nukleáris tevékenységéről tájékoztatnia és lehetőséget adnia a megfigyelőknek a hozzáférésre. Ezzel szemben Teherán úgy döntött, hogy új kapacitások kiépítésével reagál a nemzetközi bírálatokra.

A feszültségek új szintre léptek: Donald Trump amerikai elnök ugyan csütörtökön még azt hangsúlyozta, hogy diplomáciai megállapodásra törekszik Iránnal, és arra kérte Netanjahut, hogy halassza el az izraeli támadást, ám már előző nap elrendelte a nem létfontosságú amerikai személyzet evakuálását több közel-keleti diplomáciai posztról. Trump szerint a konfliktus már nemcsak lehetséges, hanem "nagyon is valószínű", ha Irán nem hajlandó visszatérni a tárgyalóasztalhoz.

Az Egyesült Államok és Irán közötti egyeztetések hatodik fordulója vasárnap kezdődik Ománban, de a katonai lépések és Irán keményedő álláspontja miatt a diplomáciai megoldás esélyei rohamosan csökkennek.