Hegedüs Dániel: Ez a típusú eszkaláció nem az erő demonstrálása, hanem a félelem kifejeződése.
A tagállamok vezetői valóban nem könnyű helyzetben vannak, hiszen elsődleges érdekük, hogy a Oroszországgal szembeni szankciók továbbra is érvényben maradjanak. Július után azonban egy új, néhány hónapos lehetőség bontakozik ki előttük.
Meddig terjedhet a nagytakarítási törvény körüli feszültség a kormány és az Európai Unió között?
Nem szeretnék cinikus lenni, de az idei egy százalék elvétele körülbelül annyit jelent, mintha az áldozatot egy plusz golyóval sújtanák. A már meglévő pályázatok megszüntetése, a 25-szörös büntetés bevezetése és a tényleges jogorvoslat hiánya mind önállóan is végzetes következményekkel járhat. A végső eredmény szempontjából szinte mindegy, hány ilyen rendelkezést csempésznek még a törvénybe, hiszen ha ez a forma életbe lép, akkor gyakorlatilag ellehetetleníti a legfontosabb, közéletileg aktív civil szervezetek forrásainak jelentős részét.
Az uniós intézkedésekkel kapcsolatban számos lehetséges forgatókönyv körvonalazódik. Michael McGrath, a jogállamiságért felelős uniós biztos, kijelentette, hogy készen állnak a teljes uniós eszköztár alkalmazására Magyarországgal szemben. Azonban kérdéses, hogy pontosan ez mit takar, és milyen mértékben fognak együttműködni a tagállamok. Ebből a szempontból már észlelhető egyfajta elmozdulás: a legutóbbi, a jogállamiság helyzetével foglalkozó, 7. cikk szerinti meghallgatáson 20 EU-s tagállam foglalt állást a Pride-törvény visszavonása mellett. Ha ez nem történik meg, akkor szigorúbb bizottsági lépéseket várnak el Magyarországgal szemben. Nyilvánvaló, hogy az átláthatósági törvény is aggasztó kérdésként merül fel a tagállamok számára.
Lengyelország csupán a soros elnöki pozíció betöltésének okán nem írta alá a dokumentumot, de valószínű, hogy július elsejével ők is csatlakoznak. Ahhoz, hogy a 7. cikk szerinti eljárás első fázisa lezárulhasson – tehát hogy az Európai Tanács végre megerősítse: Magyarországon fennáll az uniós alapértékek rendszerszintű megsértésének kockázata, és javaslatokat tegyen – 22 tagállam támogatása szükséges.
Az uniós kifizetések felfüggesztésének kérdése bonyolult, és a Bizottság mozgástere nem csupán a tagállamok döntéseitől függ. Véleményem szerint - ellentétben a 26 EP képviselő által május 21-én aláírt nyilatkozattal - a gyülekezési jog megsértése és a civil szervezetekkel szembeni kormányzati fellépés önmagában nem elegendő ok arra, hogy Magyarország összes uniós forrását befagyasszák. Rendkívül fontos lenne, hogy a törvény elfogadása után az Európai Bizottság azonnal kérjen átmeneti intézkedéseket az Európai Bíróságtól. Ennek keretében Magyarországnak fel kellene függesztenie a törvény végrehajtását, amíg a bíróság nem hoz döntést arról, hogy az mennyire ütközik az uniós jogszabályokkal. Szerintem ez a törvény teljes mértékben ellentétes az uniós normákkal.
